Sziasztok!:)
Nagyon sajnálom a sok kihagyást,de a táborban nem volt net meg semmi,így nem tudtam feltenni részeket.:/
Nagyon szépen köszönöm a 11000-es megtekintést,a 26 feliratkozót!:)) Az előző részhez jött kommentek jól estek,és kíváncsi vagyok,hogy szerintetek,lesz-e valami gáz,Niall "ünneplése" körül...:) Kellemes olvasást & kommentben várom a tippeket!;)
XoXo Vicky
Unottan ültem le az egyik ülésre,amikor felszálltunk a gépre.Most Mancehster-be megyünk,ahol lesz egy nagyobb koncert egy nap múlva.Perrienek is elindult a turnéja,aminek személy szerint nagyon örülök,hiszen nem lesz aki nyávogjon.Bár Zayn mintha le lenne törve,ami érthető,mert a barátnője,viszont azt nem értem,hogy a legutóbbi együttlétüknél átmentem szólni,akkor nem volt szomorú,vagy ideges.Vagy lehet,hogy nem is ez miatt letört?De miért is érdekel engem?Hiszen,ő értem semmit sem tett,ami miatt foglalkoztatnia kéne engem...Gondolat menetemet az szakította félbe,hogy Niall lehuppant mellém.Kérdőn néztem a szőke énekesre,aki kissé idegesen meredt maga elé.
-Baj van? - Tettem fel kérdésemet.
-Segítened kéne valamiben - motyogta halkan,ami érdekelt. - Nemsokára egy hetesek leszünk Cammel,és gondoltam meg kellene lepnem valamivel - magyarázta ujjait tördelve,amin elmosolyodtam. - És fogalmam sincs,hogy minek örülne - fejezte be a mondani valóját.
-És gondolom abban kéne segítenem - forgattam meg vigyorogva a szemeimet,amire ő bólintott egyet. - Rendben - bólintottam mosolyogva,mire ő hitetlenül pillantott rám.
-Miről van szó? - Huppant le hirtelen mellénk Fearne,amire mindketten megugrottunk ijedtünkben Niallel. - Ennyire ijesztő vagyok? - Kérdezte tettetett sértettséggel.
-Nem - ráztam meg a fejemet. - Camnek meglepit csinálunk - suttogtam halkan,hogy a néhány üléssel előbb ülő barátnőnk semmit se halljon.
-Király!Milyen alkalomból? - Kérdezte izgatottan.Nos,Fearne az,aki szereti meglepni az embereket.
-Egy hetesek lesznek Niallel - mondtam mosolyogva.
-De jó! - nézett a fiúra csillogó szemekkel,aki büszkén bólintott egyet.Az út további részében erről beszélgettünk,amíg Camille oda nem jött hozzánk.
-Mit csináltok? - Kérdezte vigyorogva,miközben hozzánk huppant le.Szám szélét rágcsálva gondolkoztam azon,hogyan is tudnánk finoman elküldeni.Fear gyorsan kikapta a kezemben levő teát,és egy gyors mozdulattal Camre öntötte azt. - Jesszusom!Normális vagy?! - sikoltott fel Camille,mikor megérezte a hideg folyadékot magán.
-Bocsánat!Nem direkt volt! - Mondta mentegetőzve,és közben a táskájában turkált papírzsebkendő után kutakodva.Halvány mosollyal az arcomon néztem össze Niallel,aki hálás pillantásokkal jutalmazta meg a barna hajú barátnőmet.Amikor a gép leszállt,sietős léptekkel indult meg mindenki.A limuzinba beszállva mindenki a napját kezdte el tervezgetni,míg nem került rám a sor.
-Gwen,te mit csinálsz ma? - Kérdezte Liam kíváncsian.
-Körbenézek egy kicsit - vontam lazán vállat,és egy futó pillantást lövelltem Niallnek.
-Én szerintem elmegyek az egyik hangszerüzletbe.Úgyis kellene vennem pengetőt - gondolkozott el.
-Elmehetek veled? - Kérdezte Camille izgatottan a barátjától.Aggodalmasan néztem Fearnera,aki megszólalt,nekem a legnagyobb szerencsémre.
-Nem! - Vágta rá a lány,amit mindenki érdeklődve figyelt. - Úgy értem,hogy nekem kellene segítened.Tudod,néhány festmény meg minden - magyarázott Camnek hihetően,aki megadóan sóhajtott.
-Rendben,akkor majd máskor - legyintett,amire én megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt,aztán megszólalt Ellie.
-Gwen,bemutassam Manchester-t? - Kérdezte kedvesen mosolyogva,amire meg sem tudtam szólalni.Niall alig észrevehetően rátaposott a mellette ülő Louis lábára,akinek kissé bekönnyesedett a szeme a fájdalom miatt,majd megszólalt.
-Nem lesz jó! - Rázta meg a fejét Lou,amire El felkapta a fejét.
-Miért nem? - Kérdezte értetlenül.
-Mert - gondolkozott el egy percre. - Mert tudod,hogy mennyire béna vagyok a kipakolásnál - mondta a leggyengébb indokot,amit valaha is hallottam.Szemrebbenés nélkül néztem a fiúra,aki kínosan mosolyogva próbálta elhitetni ezt a barátnőjével.
-Oké - bólintott Eleanor megadóan.Halkan felkuncogtam,de rögtön abbahagytam,mikor megláttam Fearne izzó tekintetét.Kiszálltunk a hotel előtt,és sietős léptekkel mentünk fel a saját szobánkba.Egyszerűen ledobtam a bőröndömet a földre,aztán a kézitáskámat felkapva,gyorsan lesiettem vissza a földszintre,ahol Niall várt kissé idegesen toprogva.
-Végre! - Sóhajtott fel megkönnyebbülten amint meglátott.
-Siettem,ahogy csak tudtam - mondtam védekezve. - Mire gondoltál ajándéknak? - Kérdeztem témát váltva.
-Valami ékszerre,de mivel fogalmam sincs,hogy mi tetszene neki,így kéne a segítséged - magyarázott,miközben az utcán sétáltunk.
-Niall,szerintem ha egy rózsát vinnél neki,szerintem annak is nagyon örülne - mosolyogtam a fiúra,aki csak megrázta a fejét.
-Az nem személyes.Ő többet érdemel - mondta csillogó szemekkel.
-Te aztán tényleg szereted - suttogtam halkan,amire ő elvörösödött.Szó nélkül léptünk be az egyik ékszerboltba,ahol az énekes megindult a karkötők felé.Érdeklődve nézelődött az ékszerek között,miközben én a gyűrűket nézegettem.Vajon megtudnák csinálni az anyám eljegyzési gyűrűjét?
-Gwen! - Szólt oda nekem,amire felkaptam a fejemet.Ő egy aprót biccentett,hogy menjek oda hozzá. - Ez szerinted jó? - Kérdezte,kezével egy végtelen jelet ábrázoló karkötő felé mutatott.
-Ez gyönyörű - mondtam ámuldozva,szemeimmel közben az arany ékszert fixíroztam.Niall kifizette a karkötőt,majd elindulhattunk vissza a hotelba.
-Gwen,lehetne mégegy kédésem? - Nézett rám félve,mire én bátorítóan bólintottam egyet. - Holnap eljönnél velem a virágokért?Mármint,én is meg tudom oldani,de jó lenne,ha valaki elkísérne - magyarázkodott.
-Camille és a te érdekedben bármit - mondtam kuncogva,és jó éjt kívánva neki felmentem a saját szobámba,aminek ajtaja előtt Louis állt kíváncsian fürkészve engem.. - Szép,jó estét neked is - mondtam gúnyosan,amin elnevette magát. - Mit szeretnél? - Kérdeztem az ajtót kinyitva az énekestől.
-Tudni,hogy miért kellett hazudnom - jött be karba font karokkal az ajtón. - Szóval? - Kérdezte komolyan.
-Mert a kedves,szőke haverotoknak nemsokára egy hetes lesz a kapcsolata,aminek alkalmából meg szeretné lepni valamivel a barátnőjét - foglaltam össze az indokokat,amit ő próbált megérteni a hadarásom ellenére. - És mivel titokban kell ezt tartani,megköszönném,ha nem mondanád el Camillenak - tettem hozzá cinikusan.
-Bennem megbízhatsz - kacsintott rám vigyorogva,amin elmosolyodtam. - Csak ennyit akartam kérdezni,de mivel már tudom,gondolom nem baj,ha megyek lefeküdni - nézett rám álmosan,mire én csak megráztam a fejemet.Miután Lou kiment a szobámból,sóhajtva mentem be a fürdőbe,ahol megnyitottam a meleg vizet,és unottan dőltem neki a mosdókagylónak,várva addig,amíg fel nem töltődik a kád.A telefonomat magam mellett tartottam,és közben azon imádkoztam,hogy Devtől jöjjön egy hívás,ami az öcsém előkerülését jelenti.Napok óta semmit sem hallottam se felőle,se Devonneról,aki az utolsó reményemet jelentené.Észre sem véve azt,hogy tele van a kád,és szinte már kifolyt onnan.Gyorsan elzártam a vizet,és beleültem a meleg vízbe.Háromnegyed óra áztatás után,kiszálltam a vízből,és felkapva magamra a hálóingemet,besétáltam a hálószobába.Sóhajtva ültem le az ágyra,és tettem le az éjjeli szekrényre a telefont.Egy ideig még meredtem magam elé,majd egy utolsó pillantást vetve a készülékre,magamra húztam a takarót,és addig maradtam ébren,amíg el nem nyomott az álom...
-Végre! - Sóhajtott fel megkönnyebbülten amint meglátott.
-Siettem,ahogy csak tudtam - mondtam védekezve. - Mire gondoltál ajándéknak? - Kérdeztem témát váltva.
-Valami ékszerre,de mivel fogalmam sincs,hogy mi tetszene neki,így kéne a segítséged - magyarázott,miközben az utcán sétáltunk.
-Niall,szerintem ha egy rózsát vinnél neki,szerintem annak is nagyon örülne - mosolyogtam a fiúra,aki csak megrázta a fejét.
-Az nem személyes.Ő többet érdemel - mondta csillogó szemekkel.
-Te aztán tényleg szereted - suttogtam halkan,amire ő elvörösödött.Szó nélkül léptünk be az egyik ékszerboltba,ahol az énekes megindult a karkötők felé.Érdeklődve nézelődött az ékszerek között,miközben én a gyűrűket nézegettem.Vajon megtudnák csinálni az anyám eljegyzési gyűrűjét?
-Gwen! - Szólt oda nekem,amire felkaptam a fejemet.Ő egy aprót biccentett,hogy menjek oda hozzá. - Ez szerinted jó? - Kérdezte,kezével egy végtelen jelet ábrázoló karkötő felé mutatott.
-Ez gyönyörű - mondtam ámuldozva,szemeimmel közben az arany ékszert fixíroztam.Niall kifizette a karkötőt,majd elindulhattunk vissza a hotelba.
-Gwen,lehetne mégegy kédésem? - Nézett rám félve,mire én bátorítóan bólintottam egyet. - Holnap eljönnél velem a virágokért?Mármint,én is meg tudom oldani,de jó lenne,ha valaki elkísérne - magyarázkodott.
-Camille és a te érdekedben bármit - mondtam kuncogva,és jó éjt kívánva neki felmentem a saját szobámba,aminek ajtaja előtt Louis állt kíváncsian fürkészve engem.. - Szép,jó estét neked is - mondtam gúnyosan,amin elnevette magát. - Mit szeretnél? - Kérdeztem az ajtót kinyitva az énekestől.
-Tudni,hogy miért kellett hazudnom - jött be karba font karokkal az ajtón. - Szóval? - Kérdezte komolyan.
-Mert a kedves,szőke haverotoknak nemsokára egy hetes lesz a kapcsolata,aminek alkalmából meg szeretné lepni valamivel a barátnőjét - foglaltam össze az indokokat,amit ő próbált megérteni a hadarásom ellenére. - És mivel titokban kell ezt tartani,megköszönném,ha nem mondanád el Camillenak - tettem hozzá cinikusan.
-Bennem megbízhatsz - kacsintott rám vigyorogva,amin elmosolyodtam. - Csak ennyit akartam kérdezni,de mivel már tudom,gondolom nem baj,ha megyek lefeküdni - nézett rám álmosan,mire én csak megráztam a fejemet.Miután Lou kiment a szobámból,sóhajtva mentem be a fürdőbe,ahol megnyitottam a meleg vizet,és unottan dőltem neki a mosdókagylónak,várva addig,amíg fel nem töltődik a kád.A telefonomat magam mellett tartottam,és közben azon imádkoztam,hogy Devtől jöjjön egy hívás,ami az öcsém előkerülését jelenti.Napok óta semmit sem hallottam se felőle,se Devonneról,aki az utolsó reményemet jelentené.Észre sem véve azt,hogy tele van a kád,és szinte már kifolyt onnan.Gyorsan elzártam a vizet,és beleültem a meleg vízbe.Háromnegyed óra áztatás után,kiszálltam a vízből,és felkapva magamra a hálóingemet,besétáltam a hálószobába.Sóhajtva ültem le az ágyra,és tettem le az éjjeli szekrényre a telefont.Egy ideig még meredtem magam elé,majd egy utolsó pillantást vetve a készülékre,magamra húztam a takarót,és addig maradtam ébren,amíg el nem nyomott az álom...
Végre új rész már nagyon vártom , hozzd minél hamarabb a kövit !!!!!!!!
VálaszTörlés