2013. január 27., vasárnap

0.Prológus

Hi sweeties!
Elnézést,hogy most hoztam meg a Prológust,de most tudtam időt szakítani az írásra.Szóval,ez is a srácokkal foglalkozó blog lesz,ami remélem,hogy elnyeri majd a tetszéseteket.A blogról még annyit,hogy legalább 5 komment után hozom a következőt,ami ennél hosszabb lesz.:) Kellemes olvasást a részhez!
xoxo Vicky



2008.március 6.
"Beléptem a szobába,ahol csak anyát találtam meg,ahogyan az arcát a tenyereibe temeti.
-Anya,valami baj van? - Kérdeztem tőle aggódva,és a táskámat a földre dobtam le.
-Gwen,kicsim,el kell mondanom neked valamit - nézett fel rám könnyes szemekkel,mire ijedten néztem rá. - Szóval,mint tudod,az apád nem él velünk - kezdett bele óvatosan -,és ennek meg is van a miértje.Geoffnak mint kiderült van egy családja,és azt egész végig velem csalta meg - tört ki újabb zokogásba,nekem pedig a vér is megfagyott az ereimben.Az apám,akivel sok-sok időt eltöltöttem,kiderül róla,hogy egy hazug disznó.
-Tessék? - Nyögtem ki nagy nehezen a szavakat. - Mióta tudod?És miért most kell erről tudnom?! - Háborodtam fel pillanatok alatt.
-Kincsem,én...Csak vártam a megfelelő pillanatot - motyogta maga elé meredve. - Gwen,sajnálom,de... - kezdett bele újból a magyarázkodásába.
-A családja mennyit tud rólunk?Egyátalán ki a családja? - Halmoztam el újabb kérdésekkel.
-Megtudtam róla,hogy van két idősebb lánya és egy veled egykorú fia - komorodott el -,és egy felesége,akivel azóta boldog házasságban él.Gondolom Geoff nem beszélt rólunk semmit,és szerintem nem is fog,hiszen megszakította velünk a kapcsolatot - mondta nagyot nyelve,aztán rám emelte nagy szemeit. - Sajnálom,hogy így kell megtudnod,sajnálom,hogy rossz szülő voltam - tört ki újabb sírásba.
-Anya,anya - szólongattam,de nem nagyon figyelt rám -,anya fejezd be!Nem voltál rossz szülő!Apa volt az,aki egy rohadék! - Mondtam neki vígaszasztalva.
-Gwenny annyira sajnálom,hogy nincsen normális családod - hüppögött még mindig.Azt tudni kell rólam,hogy utálom sírni látni a szeretteimet,aki most jelen esetben az anyám.
-Anya kérlek ne sírj!Nem szeretnélek így látni,így,hogy tudom nincsen sok időd. - Mondtam neki lefele görbülő szájjal,de még tudtam tartani magamat. - Nekem Geoff nélkül is tökéletes családom van.Anya ne aggódj,minden rendbe fog jönni - simogattam meg a hátát és bátorítóan rámosolyogtam.
-Engem minden szerencse elkerül,az egyetlen jó dolog az életemben te vagy - mondta apró mosollyal az arcán,ami elöntött melegséggel. - De egyet ígérj meg nekem - nézett rám komolyan,mire én érdeklőrve néztem bele nagy zöld szemeibe,amit tőle örököltem. - Sose legyél olyan naiv,mint amilyen én voltam Geoffal.Ígérd meg Gwen,kérlek! - Szorította meg a kezemet megerősítés képpen.
-Ígérem - sóhajtottam fel keserűen."