tag:blogger.com,1999:blog-30902131702356204032024-02-19T03:23:26.696-08:00Heart AttackVictoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.comBlogger80125tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-31971630852552465152014-12-24T00:49:00.001-08:002015-01-25T08:09:04.274-08:00Helyzetjelentés<div style="text-align: justify;">
Sziasztok!:)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Tudom,nagyon régen jelentkeztem ezen a blogon,de kérlek had magyarázzam meg.</div>
<div style="text-align: justify;">
Mivel nincsen ihletem,így gondoltam hagyom pihentetni a dolgot. Nem szeretném erőltetni a dolgot,hiszen abból nem jön ki semmi jó. </div>
<div style="text-align: justify;">
Viszont,hogy kicsi karácsonyi csodával is jöjjek. Egy új blogot nyitnék,amihez minden megvan,csak a ti véleményetek érdekelne erről. Mit szólnátok hozzá. Mármint valaki olvasná? Ha igen erre a posztra kommenteljetek. De mivel imádok írni,így 80% hogy nekiállok. A maradék 20% a ti véleményetek. Ha megérné,akkor amint készen van a design,hozom a részeket.<br />
Nem tudom,hogy mennyire vágytok még egy Zayn Malik fanfic-re,de ez is az lenne. Tehát ha van kedvetek egy ilyen sztorit olvasni,akkor szavazzatok,az oldalon levő szavazáson.</div>
<div style="text-align: justify;">
Szóval nem nagyon szabadultok tőlem.:))</div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok minden olvasnak,és mindenki másnak! Remélem úgy alakult ez az év,ahogyan elterveztétek,és a következő év is sikeres lesz. December végétől újra találkozunk (márha valaki fog olvasni). </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: right;">
Xoxo, Victoria B.</div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-24153251173358844112014-08-21T14:43:00.000-07:002014-08-21T14:43:11.007-07:00Bocsánat,és fejlemény<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><i><span lang="EN-US" style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Sziasztok!:)</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm;">
<span lang="EN-US" style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Tudom,megint eltűntem.Sajnálom.Mivel itt kint külföldön nincsen net,ezért máshogy oldottuk meg a dolgokat,hála édesapámnak az ötletért.:)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0cm;">
<span lang="EN-US" style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Viszont ezt a blogot szüneteltetem,ezért aki szeretné követni az írásaimat,annak ajánlom a másik blogomat,amire rakok fel részeket. ( http://whoisshe-5sos.blogspot.hu/ )</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">A laptopon irogatom Nektek a részeket,és ezeket lementem egy stick/USB-re,és a fejezeteket csak feltöltöm az internet kávézóban,ami összesen egy 5 perces "munka".:)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Tehát remélem örültök,hiszen megoldottam,hogy legyenek részek.:) Ha nem is naponta,de két-hárorom naponként tudok részeket hozni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="background-color: rgba(255, 255, 255, 0);">Ölel: Victoria B.</span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-55290592368256504662014-03-16T11:43:00.001-07:002014-03-16T11:43:13.761-07:00II.kötet 14.fejezet: A barlang<div style="text-align: center;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif; font-size: large;"><b><i><br /></i></b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;"><span class="Apple-style-span" style="background-color: transparent; font-size: large;"><b><i>Sziasztok!:)</i></b></span></span></div>
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;"><br /></span>
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">Hát,azt kell,hogy mondjam,nagyon megleptetek...</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">Ennyi kimaradás után,még most is olvastok,és kérdezitek,hogy mikor lesz új rész.:)</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">Nos,azt kell mondjam,megérkeztem a legújabb résszel!:) Remélem nem haragszotok,es tetszeni fog a rész!:)</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;"><br /></span>
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">XoXo Vicky</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;"><br /></span>
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRuDyISgM7kR2lYnZwQYL3p1-p8aS8pkbzeRB9L6cwGl_VMX2oc7g" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRuDyISgM7kR2lYnZwQYL3p1-p8aS8pkbzeRB9L6cwGl_VMX2oc7g" height="223" width="400" /></a></div>
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Alcide! - Nyögtem fel hangosan amikor az öcsém lerúgott a kanapéról.Jajgatásomra egy hangos horkantással reagált,majd visszaaludt.Mérgesen mentem be a szobámba,ahol Zayn és Niall még mindig az igazak álmát aludta.Halkan léptem a szekrényemhez,amiből kivettem egy hosszított pólót,és a fehérnemű szettemet.Sietősen mentem át a fürdőszobába,ahol beálltam a zuhanyrózsa álá,és megengedtem a meleg vizet.Az ajtó nyikorgására felkaptam a fejemet.Elhúztam a zuhanykabin ajtaját,és kidugtam rajta a fejemet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Jézusom! - Sikítottam fel félhangosan,amire Zayn ijedtében megfordult,és szembe találta magát velem. - Menj ki innen! - Mondtam már idegesen,amit nem értett.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Gwen,ha innen kimegyek én komolyan be fogok pisilni,ami azért egy húsz éves embernél valljuk be,nem normális dolog - mondta komolyan,szemei mégis jó kedvet tükröztek. - Nem fogok bemenni hozzád,még csak benézni sem fogok - nyugtatott meg arcomat látva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Siess! - Morogtam neki,majd becsuktam a kabin ajtót. - Készen vagy? - Szóltam ki egy idő után.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Megnyithatom a csapot? - Kérdezte hirtelen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Ne!Ha megnyitod,én megfagyok! - Mondtam gyorsan,mielőtt megnyitná.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Akkor,hogy mossak kezet? - Kérdezett vissza értetlenül.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Menj le a konyhába,vagy nem tudom - nyafogtam,aztán hozzá tettem. - Várd meg amíg végzek - sóhajtottam megadóan.Unottan zártam el a zuhanyt,mire Zayn megengedte a csapot.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Köszi - mondta,majd kiment,ezzel magamra hagyva engem.Tíz perc múlva már a konyhában voltam,és azon törtem a fejem,hogy mit is eszünk ma.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Min gondolkozol? - Kérdezte vigyorogva Niall,ezzel halálra rémisztve engem. - Bocsi - mondta sajnálkozva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Mit eszünk ma - adtam választ kérdésére. - Többiek? - Kérdeztem témát váltva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Zayn nemsokára jön,a lányok szerintem még mindig alszanak,Liamék most térnek még magukhoz,Danielle-ékkel meg fogalmam sincs,Jeremy-ék szerintem már nem alszanak - sorolta a helyzetet. - Az öcséd meg most foglalta el a fürdőt - fejezte be a sorolását.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Mindjárt jövök - mondtam sejtelmesen vigyorogva,és már ott sem voltam.Sietős léptekkel mentem fel az emeletre,és nyitottam be a lányok szobájaba.Mindketten mélyen aludtak,míg nem ugortam rájuk nagy lendülettel. - Jó reggelt! - Kiáltottam el magam,amire ők ijedtükben lefordultak az ágyról.Nevetve dőltem végig az ágyon,és tűrtem a felém repkedő párnákat,amiket az arcommal tompítottam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Utállak - mondták egyszerre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Minek keltettél fel? - Kérdezte Cam nyűgösen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Ideje lemenni a partra,mielőtt elfoglalják - emlékeztettem őket,mire mindketten összekapkodták magukat.Negyed óra múlva,már mindenki a nappaliban sorakozott fel. - Tehát a mai program - kezdtem bele komolyan,amit mindenki érdeklődve figyelt. - Lazulás - mosolyodtam el szélesen. - Remélem mindenkin fürdőruha van,mert irány a part! - Mondtam izgatottan,és közben összepacsiztam a lányokkal.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Álltatok valaha deszkán? - Kérdezte Austin homlokát ráncolva,miközben a vállamat ölelte át.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Szupersztárok nem süllyednek idáig - jegyezte meg gúnyosan Alcide,mire én szúrósan néztem rá.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Ami azt illeti,tényleg nem tudunk szörfözni - mondta Louis kínos mosollyal a arcán.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Akkor most megtanulhattok - mondta Dev vigyorogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Nekem még deszkát kell bérelnem - húztam el a számat.Gyorsan mentem a kölcsönzőhöz,ahol nehezen,de végül ki tudtam bérelni a deszkát. - És mennyibe kerülne,ha megvenném? - Kérdeztem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-25 000$ lenne - mondta nyugodtan,mire én eltátottam a számat.Hüledezve jöttem el a kölcsönzőből,és mentem vissza a srácokhoz.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Mehetünk? - Kérdezte Al fürkésző tekintettel,mire én bólintottam egyet,majd a többiekhez fordultam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Biztos nem jöttök? - Kérdeztem őket utoljára,de válaszuk megint csak egy fejrázás volt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Sok sikert - Kacsintott ránk Jeremy.Amikor ráálltam a deszkára,minden körülöttem levő dolog megszűnt.Jól eső érzés futott végig rajtam,mikor leugrottam a deszkáról,egyenesen bele a vízbe.Hajamat hátra simítottam,majd kimentem a partra.Nevetve huppantam le a homokba,és néztem a többieket.Alcide arcán őszinte boldogság tükröződött.Úgy éreztem abban a pillanatban,mint mielőtt bármi gond is lehetett volna.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Min gondolkozol kicsi lány? - Kérdezte lehuppanva mellém Louis.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Semmin - füllentettem mosolyogva. - Többiek? - Vontam fel a szemöldökömet kérdőn,hiszen a többieket nem láttam,akiket a parton hagytunk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Niall és Harry a bárnál,Liam és Zayn eltűntek,El és Dan meg szerintem nemsokára visszajönnek - mondta vigyorogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Értem - biccentettem megértően.Vigyorogva néztük a visszaérkező embereket,és a kifele jövőket,akik izgatottan néztek ránk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Megyünk? - Kérdezte Austin és Dev egyszerre amin felnevettem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Ki ér oda előbb? - Álltam fel a homokból.Mindenki biccentett egyet,és sebesen elkezdtünk rohanni.Természetesen Fear volt az első aki beért a barlangba.Mindannyian nekitámasztottuk a deszkáinkat a barlang oldalának,ahogyan beértünk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Bomba! - Kiáltotta el magát Al,és beleugrott a mély vízbe.Nevetve ráztam meg a fejemet,és ugrottam az öcsém után,akit lefolytottam a vízbe. - Beteg - nyújtotta rám a nyelvét.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Hű...! - Hallottuk meg a szupersztárok döbbent hangját,amin elnevettük magunkat.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Ezt a helyet honnan ismeritek? - Kérdezte Liam ámulva,közben szemeit nem vette le a helyről.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Csak minden ideköt minket.Különösebb sztori nincs hozzá kötve - vont vállat Camille egyszerűen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Ez nem igaz - rázta meg a fejét Fearne,amire felkaptam a fejemet. - Mindannyiunknak van valami emléke erről a helyről - magyarázott helyeselve. </span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">- Itt tanultam meg először úszni - mondta egyszerűen,amikor meglátta a fiúk fejét.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Itt találtam megnyugvást,ha valami bántott - mondta Cam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Első szeretkezés - vont vállat Jeremy,amire Devonne érdeklődve vonta fel a szemöldökét. - Mi az?Nem maradhatok örökre szűz! - Tette fel védekezően maga elé a kezét.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Első randi - mosolyodott el Alcide,amire én ledöbbentem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Mikor? - Kérdeztem tátott szájjal.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Tavaly - vigyorgott mint a tejbetök.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Itt kaptam életem első pofonját - vakarta meg a tarkóját zavartan Austin,amit nem értettünk. - Szakítás - mondta kínosan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Első csók - mosolyodtam el halványan,mire Dev hozzá tette.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Első csalódás - mondta száját elhúzva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Ki volt az? - Kérdezte Zayn,Liam és Jeremy egyszerre,bár szerintem mindannyian más miatt kérdezték.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-A suli legmenőbb fiújáért voltunk oda,aki csak trófeákat gyűjtött.Köztük voltam én is - mondtam sóhajtva,amin Dev elmosolyodott. - Annyira részegek lettünk,hogy a vízbe ugrottunk,és megcsókoltuk egymást - vontam vállat.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Én utánuk jöttem,és annyira ideges lettem,hogy Willt kirángattam a vízből és állon vágtam.Az egészben ne is az bántott,hogy Gwennel kezdett ki,hanem,hogy részegen akarta megfektetni - komorult el a tekintete,kezei pedig ökölbe szorultak.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Fiúból van - mondta Fear könnyen.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Nagy a szád Wright - nézett rá sunyi mosollyal Austin,de Fearnenak még mindig nem esett le,hogy mire készül.Aust felkapta az ölébe,és laza mozdulattal ugrott bele a vízbe a lánnyal együtt.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Zlatos! - Sikított fel Fearne,amit Harry szúrós szemekkel nézett. - Halott vagy - mondta,és lerántotta a víz alá.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Kicsim,száraz a hajad,nem gondolod? - Kérdezte Jeremy Devonnet,aki már állt is volna fel,de késő volt.Dev nagy sebességgel csapódott a vízbe,ahogyan Camille és Niall,Danielle és Liam,és a Louis páros is.Harry és Zayn tehetetlenül néztek ránk,amin elnevettem magam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">Este felé már mindenki éhes lett,így elkezdődött,a nagy "Ki fog ma főzni?" játék.Szerencsétlenségemre engem sorsoltak ki...</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Rendben,de mit főzzek? - Sóhajtottam fel gondterhelten.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Csirkemell filé grapefruit szósszal! - Csillant fel Alcide szeme,kijelentésere a lányok szeme is felcsillant,ahogyan Austinék is felkapták a fejüket.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Fúj! - Fintorodott el Harry és a többiek.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Nem ettetek még Gwen főztjéből? - Döbbent le Devonne totálisan. - Milyen háziasszony lesz így belőled?! - Kérdezte felháborodást tettetve,amin felröhögtem.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Nadone!Te ne szólalj meg,aki eleteben nem fogott fakanalat! - Nevettem továbbra is. - Rendben,akkor a főétel megvan,viszont mit szeretnétek desszertnek enni? - Kérdeztem körbefordulva.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Citrom torta? - Kérdezte Fear ötletet adva,mire mindenki bólogatni kezdett.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">-Akkor megvan,hogy mit eszünk,viszont a hozzávalókért,ti mentek el - kacsintottam a srácokra,és már a konyhaban is voltam...</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;"><br /></span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-71839092205595721702014-02-08T11:56:00.001-08:002014-02-08T11:56:38.980-08:00Bocsánat!<p dir="ltr"> <i><b>Sziasztok!:)</b></i></p>
<p dir="ltr">Igen,tudom...Mocsok vagyok,hogy most írok,de megvan a maga története ennek is.Emlékszem ara,hogy mit ígértem,és sajnálom,hogy nem tartottam be. :( Azert írok most,hogy február vegére fogom feltenni a következő részeket erre,és a masik blogra.Addig is szüneteltetem.Remélem maradtak még olvasóim,ha igen,azoktól mégegyszer elnézést kérek.Mostanában sok családi ünnep lesz,amire több időt szeretnék szánni,remelem megertitek.:)<br>
Szóval,ha még maradt néhány ember,akinek még jelent valamit az írásom,akkor azoktól annyit kerek,hogy várják meg ezt a kis időt,aztan,minden percemet erre,és a másik blogra fogom szánni.:)<br>
Ja,és így utólag is boldog újévet szeretnék kívánni mindenkinek!:) Remélem mindenkinek úgy alakult a tavalyi év,ahogyan szerette volna,és úgy indult az idei is.:) (Tényleg,idén lesz a blog 1 éves!:)))<br>
</p>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-51253363468654327482013-12-22T06:27:00.003-08:002013-12-22T06:27:38.944-08:00II.kötet 17.fejezet: Nem túl jó vakáció kezdete<div style="text-align: center;">
<em><strong><span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;">Sziasztok!</span></strong></em></div>
<br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Nagyon,nagyon,nagyon sajnálom,hogy ilyen későn hozom a részt,de annyi minden történt,és annyi mindent kellett elintéznem.:/ (Tovább tanulás,kiválasztani,hogy hova is megyek stb...) Őszintén sajnálom,de félévi után igyekszem napi rendszerességgel hozni a részeket!:) Remélem megértitek,és nem utáltok annyira. Mivel (<em><strong>végre</strong></em>) téli szünet van,így több időt tudok fordítani a blogra,és minden olyanra,ami vele kapcsolatos.:) Kellemes ünnepeket szeretnék kívánni Nektek,és ezúton is köszönöm,hogy olvastok,kommenteltek,és figyelemmel követitek az egész blogot.:) Nem szeretnék ennyire hosszú monológot tartani (<em><strong>bár így is hosszabbra sikeredett,és még mindig írok...</strong></em>).</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Csak kellemes olvasást szeretnék kívánni Nektek,és a Jézuska sok-sok ajándékot vigyen nektek,amiért egész évben jók voltatok!:) Kellemes ünnepeket mégegyszer,és kellemes olvasást kívánok!!:)</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">U.I.: Téli szünet alatt több részt fogok feltenni,azt garantálom!^^</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<img height="208" src="https://31.media.tumblr.com/87a638566242d094af6d6a38ed4b66d5/tumblr_inline_mxsfa2by361rri87i.gif" width="400" /></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em><u>*Gwendolyn Crine szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">A gépen ülünk,és azon kattog mindenki,hogy mi lesz az első teendőnk.Nos,mi a lányokkal már eldöntöttük,és szerencsénkre Austin és Jeremy is eljön,bár Dev is elvileg jön...</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gwen! - Kapálózott a szemeim előtt izgatottan Camille. - Itt vagyunk - jelentette ki örömteljesen,amin elmosolyodtam.Nevetve néztem össze Fear-ral,és álltunk fel az ülésből.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Remélem emlékeznek még,hogy hol lakunk - motyogta szemforgatva Fearne.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ne aggódj miattuk,megtalálnak minket - nyugtattam meg,majd a fiúkhoz fordultam. - Kevés szobánk van,úgyhogy valaki a kanapén fog aludni - mondtam a srácoknak,akik összevont szemöldökkel néztek rám.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Vendég szerető vagy - forgatta meg a szemét Harry.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Tudom - vontam vállat,aztán elnevettem magam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mi gyalog megyünk - jelentette ki hirtelen Fear,amit senki sem értett.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mert? - Kérdezte Harry,mire Fearne kissé mérgesen nézett a fiúra.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mert én nem ülök be egy helyre veled - mondta gorombán.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Elküldöm a címet - sóhajtott fel Camille,mire mindenki bólintott egyet. - Elárulnád végre,hogy mi a fene bajod van? - Kérdezte fortyogva Cam,amint elmentek a srácok.Válaszul Fearne a telefonját csak a kezébe nyomta a lánynak,mire az elkerekedett szemekkel nézett a készülékre. - Én,nem tudtam!Ne haragudj! - Mentegetőzött a könnybe lábadt szemű lánynak.Gyorsan kikaptam a szőke hajú barátnőm kezéből a telefont,és döbbenten néztem a "hírt".</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New", Courier, monospace;">"Harry Styles-t,a napokban kapták lencse végre,amint az egyik bárból jön ki egy hölgy társaságában.A látszólag ittas állapotú énekes eléggé jól érezte magát a nő társaságában,és ahogyan a bennfentesek is állították,egy hullám hosszon voltak.De vajon mit szól ehhez a szívtipró jelenlegi barátnője?"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Fejemet fogva meredtem a képernyőre,majd megszólaltam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Sajnálom - mondtam őszintén.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem kell - rázta meg a fejét azonnal. - Nem illettünk össze - vonta meg a vállát,de szemei még mindig a könnyektől csillogtak. - Inkább menjünk,mielőtt valamelyik aggódni kezdene - mondta témát váltva.Az út csöndesen telt el,amíg oda nem értünk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mi tartott idáig? - Kérdezte Aggodalmasan Louis.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Éhes voltam - vágta rá Camille,amire mi hálásan mosolyogtunk rá. - Ugye rendet hagytunk? - Kérdezte felém fordulva az ajtóból.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Persze - mondtam bólogatva,és kinyitotta az ajtót.Sietősen mentünk be a srácok előtt,akik lassan,komótosan jöttek mögöttünk. - Végre! - Huppantam le sóhajtva a kanapéra,Camille-val együtt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Helyet! - Kiáltotta el magát Fearne,és mielőtt elmozdulhattunk volna onnan,ránk ült,amire mi nevetve nyögtünk fel. - Szóltam! - Röhögött hangosan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Khm... - köhögött hangosan Liam,amire mi rá kaptuk a fejünket. - Mi hova ülhetünk? - Kérdezte zavartan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ahova akartok - mondtam vigyorogva,amikor meghallottuk a szomszéd háztól jövő zajt. - Ez meg mi? - Kérdeztem értetlenül.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Szerintem ez egy fűnyíró - gondolkozott el Fear.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Szerintem meg egy fűrész - meredt maga elé Camille,amin elmosolyodtam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Megnézem - tápászkodtam fel,és az ablakhoz siettem.Amint kinéztem az ablakon,megpillantottam azt az embert,akit legutóbb "itthagytam".Az új szomszéd srác nyírta a kertben a füvet,és szerencsémre nem látott meg.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gwen!Mi az?! - Kérdezte idegesen El és Dan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Semmi - dadogtam idétlenül,miközben feléjük fordultam. - Nem tudjátok,hogy a fiúk mikor jönnek? - Kérdeztem témát váltva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Este felé,szerintem - mondta egyszerűen Camille.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-A szoba elosztás akkor este - mondtam vigyorogva. - Addig nézzetek körül - mutattam körbe,mire mindenki szétoszlott. - Ez gyorsan ment - mondtam kissé döbbenten.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ugye a mi szobáinkba nem mennek be? - Húzta össze a szemét Fearne.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Remélem - válaszoltam sóhajtva,mire egy nagy csörömpölést hallottunk meg fentről. - Nem hangzik jól - pattantam fel a kanapéról,és a lányokkal együtt mentünk fel az emeletre. - Mit műveltek? - Kérdeztem felvont szemöldökkel a fiúkat,akik a hátuk mögött dugdostak valamit a szobám ajtaja előtt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Semmit - felelték kórusban.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Fiúk! - Szóltunk rájuk élesebben.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Rendben,de ne akadj ki! - Kezdett bele félve Niall.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nyögd már ki! - Dörrent rá Fearne,mire a srácok odébb álltak,így láttam a földön három darabban heverő deszkámat.Elkerekedett szemekkel néztem a darabokat,és éreztem,ahogyan a vér kifut a fejemből. - Ti állatok! - Csattant fel Fear.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ezt hogy csináltátok? - Kérdeztem halkan,de senki sem válaszolt.- Hogy csináltátok?! - Emeltem feljebb a hangomat.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Azt hittük,hogy elbír,így ráálltunk - vakarta meg a tarkóját Louis zavartan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gwen - nyúlt a kezem után Cam,de elhúztam.Nehezen hajoltam le a darabokért,és vittem le azokat a kinti szemetesbe.Még mindig hitetlenül ültem le a kanapéra,ahol ugyan úgy magam elé néztem. - Komolyan,nektek ez most mire volt jó?! - Hallottam meg Camille ideges hangját,ami egyre inkább közeledett.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ez csak egy szörf deszka,nem nagy dolog! - Védte meg magát Harry.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Neked nem az!De nekünk igen! - Mondta Fearne felcsattanva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Hagyd - intettem le gondterhelten. - Megoldjuk máshogy - biccentettem nekik.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-A mi szobáinkat nagy ívben kerüljétek el! - Mondta Fear figyelmeztetve. - Holnap lemegyünk a partra? - Kérdezte témát váltva,mire mi Cam-mel hevesen bólogatni kezdtünk.A csöndet egy has korgása törte meg,mi pedig egy emberként néztünk Niall-re,aki vigyorogva nézett körbe. - Te mindig éhes vagy? - Kérdezte hitetlenül Fearne.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Majdnem mindig - válaszolt kuncogva. - Csináljunk valamit? - Kérdezte izgatottan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Megnézem miből lehet ehetőt csinálni - állt fel mellőlem Fearne,és a konyhába igyekezett.Amint kiment a nappaliból,Harry rögtön követte volna,ha nem nyújtom ki a lábamat,és nem esik el benne.Értetlenül,de mégis mérgesen nézett fel rám,amit én egy váll rándítással elégeltem meg. - Miért fekszel a földön? - Kérdezte lenézően a sztárt Fear,ahogyan visszaért. - Tudod mit?Inkább ne válaszolj - rázta meg a fejét,amikor látta,hogy Harry szóra nyitja a száját. - Semmi sincs itthon - sóhajtott fel gondterhelten.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Akkor most mit eszünk? - Nyafogott Niall.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem tudom - mondtam tehetetlenül. - A fiúk úgyis nemsokára megj... - kezdtem bele,de az ajtón kopogott valaki,amire kiszóltam. - Gyere! - Kiáltottam el magam,amire hirtelen három fiú csődült be az ajtón. - Dev? - Kérdeztem összevont szemöldökkel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Itt vagyok! - Szólalt meg az ajtóból. - Igazi úri emberek vagytok - nézett morcosan a fiúkra,akik a fotelekben és a földön nyúltak el.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Kicsi,valld be,hogy rohadt sok cuccot hoztál magaddal - nézett fel Jeremy,amin elvigyorodtunk.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-A te ruháid is benne vannak! - Csattant fel,miközben a bőröndre mutogatott.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-El se kezdjétek! - Mordult rájuk Austin. - Egész úton ezt kellett hallgatnunk - szörnyülködött rám nézve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem kell hallgatni Zlatos - nézett rá fortyogva Dev,aki szerintem még aranyos,pihe-puha nyuszit is meg tudott volna nyúzni abban a pillanatban.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Szétrobban a fejem! - Nyögött fel fájdalmasan Alcide,amire felkaptam a fejemet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mit adtatok neki? - Kérdeztem a fiúkat és Dev-et idegesen.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Semmit! - Felelték kórusban.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Front - vágta rá Cam,aki a konyhából jött ki,egy kis fehér pirulával együtt.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Kösz - nézett rá hálásan Al,majd bekapta a gyógyszert. - Szerintem Dev-nek is jól jönne egy - vigyorodott el sunyin.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Payne! - Mordult rá Devonne izzó szemekkel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hagyjátok lenyugodni - néztem a többiekre,akik szegénynek az idegrendszerét tették kockára. - Akkor szerintem a szoba elosztást kéne megbeszélnünk - váltottam témát,ami mindenkit érdekelt. - Mivel csak három vendégszoba van,így szűkösen fogunk elférni - magyaráztam,mielőtt belekezdhettem volna. - Al,Austin és Jeremy egy szobába - néztem az említettekre. - Liam,Louis,Harry szintén - biccentettem feléjük. - Fear,Cam,én az enyémbe - mondtam a lányoknak,mire Fearne elhűlve nézett rám. - Niall és Zayn Cam szobáját kapja - sóhajtottam fel. - Dan,Ellie és Devonne Fear szobájába megy - mondtam befejezve a sorolást.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen! - Szólt rám mérgesen Camille.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Jó,akkor Zayn-ékkel szoba csere - néztem az említett fiúra,aki vállát vonta meg. - Így megfelel? - Néztem rá a szőke hajú lányra,aki megnyugodva bólintott egyet. - Valakinek valami kérdése? - Kérdeztem körbe,mire mindenki bólintott egyet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Holnap lemegyünk a partra? - Kérdezte Austin beszélgetést kezdeményezve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Lemehetünk - bólogatott Fearne.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Remek!Akkor megmutathatjátok,hogy mit tudtok - csapta össze a tenyerét Jeremy izgatottan. - Te is - nézett a barátnőjére.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Édesem,azt hiszed,hogy nem álltam még deszkán? - Vonta fel a szemöldökét értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nagyvárosi lány látott deszkát? - Kérdezett vissza Jer gúnyosan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Képzeld - forgatta meg a szemeit Devonne. - Ha már itt tartunk,mit keresett a kinti kuka mellett egy ketté törött deszka? - Váltott témát hirtelen.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Rááltak a srácok - felelt Fear higgadtan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Csodálkozom néha,hogy ennyi ésszel,hogy tudtok megélni - motyogta Austin és Alcide,mire én mérgesen néztem rájuk.Este felé,amikor mindenki az alváshoz készülődött,én mentem el utoljára fürdeni,de előbb a pizsamámat hoztam ki a szobámból.Bár ne tettem volna...Zayn a bugyis fiókomban turkált(?),mintha keresne valamit,míg Niall a füzeteimet,és a képes albumaimat nézegette.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ezt nézd! - Kiáltott fel a fekete hajú srác,miközben egy piros tangát emelt ki a fiókból.Szerencsémre nem láttak meg. - Szívesen megnézném,hogy áll rajta - merengett el kissé,amin Niall hangosan felröhögött.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Azt én is - szólaltam meg a falnak dőlve,mire mindketten lefagyva figyeltek rám. - Van hozzá melltartó is,amit szerintem egyel lejjebb találsz meg - vetettem oda gúnyosan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mi...mióta állsz itt? - Kérdezte Zayn dadogva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Elég rég óta,hogy lássam,hol is turkálsz - mondtam mérgesen. - Ha megbocsátotok - kaptam ki a bradfordi srác kezéből a bugyit,és visszaraktam a szekrénybe,majd kivettem egy másikat,és egy szakadt pólót,amit pizsinek használok. - Azt pedig kérem - mutattam Niall kezében levő albumra.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ez te vagy? - Kérdezte vigyorogva,miközben arra a képre mutatott,amin én vagyok hat évesen,és csokit tömök a fejembe.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Igen,én vagyok - mondtam elvörösödve. - Kérem - kaptam ki a kezéből,és duzzogva mentem ki a szobából,de még visszafordultam az ajtóból. - És hagyjátok a cuccaimat békén! - Mondtam idegesen,végül kimentem a szobából.Miután lefürödtem,halkan lementem a nappaliba,ahol felkapcsoltam a lámpát,és elültem a kanapéra,miközben az albumot nyitottam ki.Mosolyogva nézegettem a régi képeket,amikor hirtelen egy hang megszólalt mögülem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hiányzik neked is,igaz? - Kérdezte Alcide száját elhúzva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Kinek ne hiányoznának? - Kérdeztem vissza,és a képre mutattam,amin anya és David volt rajta.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Van egy pár jelentkező - mormogta magának. - Miért békültél ki vele? - Vonta fel a szemöldökét.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Al,mindenkinek kell egy második esély - mondtam magyarázva neki. - Te is megpróbálhatnád - néztem rá jelentőség teljesen,de szavaim nem hatották meg. - Ő nem olyan mint apa volt - mondtam bíztatva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen ne legyél naiv - rázta meg a fejét.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem vagyok naiv! - Csattantam fel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hát hogyne - forgatta meg a szemeit. - Csak féltelek - ölelt át szorosan.Hihetetlen,hogy ő a fiatalabb,de mégis ő félt engem jobban. - Majd mindennek eljön a maga ideje - mondta suttogva,és úgy nyomott el minket az álom...</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Zayn Malik szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Hajnali három fele lecsoszogtam a konyhába egy kis vízért,de a nappalin átvergődve egy hangos szuszogásra lettem figyelmes.Alcide és Gwen aludtak egymáson,amin elmosolyodtam.Igen,tudom.Ha nem csesztem volna el mindent <em>akkor</em>,talán most Al helyébe én feküdnék,és teljesen más értelme lenne az egésznek...Az egyik fotelben levő pokrócot rájuk terítettem,és úgy mentem a konyhába,ahol jéghideg vizet töltöttem magamnak.Valahogy vissza fogom szerezni <em>Őt</em>,de még fogalmam sincs,hogy hogyan...</span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-24024517016499805332013-12-03T10:52:00.000-08:002013-12-10T08:42:21.425-08:00Emlékek...<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><em><strong>Sziasztok!:) </strong></em></span></div>
<em><span style="font-family: Times;"></span></em><br />
<span style="font-family: Times;">Szóóval...,most kivételesen nem egy résszel jöttem,hanem egy novellával,amit az egyik kedves író társunk <a href="http://upallnight-onedirection-lovestory.blogspot.co.uk/" target="_blank">Brooklyn</a> rendezett.(Mégegyszer köszönöm a felhívásodat a versenyre!) Tudom,sokat kések a részekkel,de mivel nemsokára itt a téli szünet,így több részt is le tudok gyártani nektek.:)) Addig is ritkán fogok részeket hozni Nektek.:( Remélem tetszeni fog a novellám,és kommentba írjátok le a véleményeteket,hogy hogy tetszett.:)</span><br />
<span style="font-family: Times;">Kellemes olvasást hozzá!:) </span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: Times;"><em>XoXo Vicky</em></span></div>
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em></em></span><br />
<em><span style="font-family: Times;"></span></em><br />
<br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em></em></span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em>Nehézkesen vettem a levegőt,miközben a tükörből néztem vissza magamra.Összekuszált hajam,sápadt,beesett arcom nem volt túl barátságos,de nem érdekelt ebben az esetben.Hangos zúgolódások hallatszódtak be kívülről,és a zajok szétfeszítették a fejemet.A már megszokott kis gyógyszer kivettem a táskámból,és egy pattintással kiszedtem a levélből.A hideg víz elvitte a kis bogyó ízét,ami a remegéseimet,és a fájdalmaimat csillapította.Még egy kis ideig bent időztem a mosdóban,majd erőt véve magamon kiléptem onnan.Az a sok ember,akik ott sürögtek-forogtak a repülőtéren,a frászt hozták rám.Amikor már a negyedik bőröndöt húzták végig a lábamon,inkább nem reagáltam semmit,hanem inkább vártam,hogy megtörténjen a "csoda".Vártam,hogy felszálljak a gépre,és végre Kansas-be érjek,hogy új életet kezdjek Vele.Fél órás késéssel a gép felszállt,majd elindult a kijelölt helyre.A bambulásom annyira elvitte az eszemet,hogy észre sem vettem,amikor valaki leült mellém.Fejemet kissé oldalra fordítottam,hogy meglessem ki is az illető.Fekete haja a szemébe lógott,és széles mosolya ott virított az arcán,ezzel megcsillantva a fogait.Halvány mosollyal az arcomon néztem vissza rá,majd mikor újra az ablakon néztem volna ki,megszólalt a lány.</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em>-Waliyha - nyújtotta a kezét,amit vontatottan,de végül elfogadtam azt.</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"><em>-Allison - mondtam halkan,ezzel kerülve a további párbeszédet...,ami nem sikerült.</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"><em>-Hogy,hogy Kansas? - Próbált beszélgetni velem,amit nem igazán akartam.</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"><em>-Az unokabátyámhoz megyek - biccentettem egyet. - Te? - Kérdeztem vissza udvariasságból.</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"><em>-Végre vége az iskolának,így otthon tölthetem a nyári szünetet - magyarázott izgatottan. - Először mész Kansas-be? - Kérdezte témát váltva,mire én válaszul csak egy aprót bólintottam. - Tetszeni fog - mondta bíztatóan,amire nekem egy kis mosoly jelent meg az arcomon.Az út további része abból állt,hogy ő kérdezett,én meg válaszoltam minden kérdésére.Már vártam,hogy oda érjünk,és leszálljak erről a gépről,hiába is tiltakoztam először az utazással kapcsolatban,rájöttem,hogy kell egy hely,ahol mindent át tudok gondolni.</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"><em>Egy óra alatt odaértünk,és amikor sikeresen leszállt a gép,komótosan tápászkodtam fel a helyemről,majd mentem le utolsóként a gépről.A lépcső aljában Waliyha toporgott,és várt valakire...,pontosabban rám,mert amikor meglátott szemei felcsillantak,és mellém érve kezdett bele,hogy Kansas mennyire gyönyörű hely.Tudtam,hogy beszél,de nem tudtam rá figyelni,hiszen a tiszta levegő átjárta a tüdőmet,és a légzésemre koncentráltam.</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"><em>-Tényleg,mi is a vezeték neved? - Mondatai közül csak erre lettem figyelmes,majd válaszra nyitottam a számat.</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"><em>-Harding - válaszoltam a kérdésére.</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"><em>-Te,Harding vagy? - Kérdezte elhűlve,és a tömeg kellős közepén megtorpant.Gyorsan odébb húztam mielőtt még többen átgázoltak volna rajta.</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"><em>-Igen.Miért? - Kérdeztem vissza.</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"><em>-Mert a mi családunk nincsen valami jóban egymással - mondta megeresztve egy mosolyt,amit még mindig nem értettem. - Majd az unokatestvéred elmondja - legyintett egyszerűen. - Ne aggódj,nekem semmi bajom a családoddal,de majd mindent megtudsz a maga idejében - kacsintott vigyorogva,és közben a terminálból mentünk kifelé.Hallgattam a további sztorikat,amíg meg nem álltunk a járdán. - Érted az a kocsi jött - mutatott egy fekete Ford-ra. - Értem pedig... - kezdett volna bele,ha egy hangos duda szó nem szakítja félbe.Waliyha azonnal a hang irányába kapta a fejét,és egy széles mosoly terült szét az arcán. - Jössz?Bemutatlak a testvéremnek - mutatott a Range Rover-re,mire én apró mosollyal az arcomon ráztam meg a fejemet.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Menj csak,majd még beszélünk - mondtam,utalva arra,hogy megvan már a telefonszáma,amit felírt a tenyeremre.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Rendben - bólintott egyet,és már a fekete autó mellett álló fiú nyakába is ugrott.Fekete,felállított haja,és mosolygó sötét szeme nagyon hasonlított a húgáéra.A látványon halványan elmosolyodtam,és a fekete Ford irányába indultam el.A vezető ülésről kipattant egy középkorú ember,majd kedvesen nyújtotta felém a kezét,amit elfogadtam.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Thomas Klide,az unokatestvéred sofőre - mutatkozott be,amire én nem kicsit döbbentem le. - Látom találkoztál a Malik családdal - mutatott a terepjáró felé,amellől hangos nevetések hallatszódtak.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Allison Harding - fogtam meg a kezét. - Csak a húgával találkoztam - mondtam egyszerűen.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Waliyha? - Nevetett fel hangosan. - És milyennek találtad?Eleven lány,az biztos - mondta még mindig nevetve.Amikor beszálltunk az autóba,lehúztam a sötétített üvegű ablakot,és behunyt szemekkel élveztem a napsütést.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Allie! - Hallottam meg egy hangot,amire kinyitottam a szemeimet,és a vadul kapálózó Waliyha-val találtam szembe magam,aki az egyik kezével egy telefont formált,amit tisztán értettem,és egy bólintással reagáltam rá.Mielőtt még Wal újra megszólalhatott volna,a Range Rover volánja mögül egy ideges káromkodás,és egy hangos dudaszó hallatszódott.Halvány mosollyal az arcomon húztam fel az ablakot,és meredtem magam elé,amíg Tom meg nem szólalt mellőlem.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Hallottam mi történt.Részvétem - mondta halkan,amit én egy óvatos biccentéssel reagáltam le.Az út további része csendben telt el,és amikor Thomas lefékezett,kíváncsian néztem a hatalmas házra,majd szálltam ki a járműből.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Itt fogok lakni? - Mutattam az épületre,amitől bárkinek tátva maradt volna a szája.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Itt - bólintott egyet nyomatékosan Tom. - Hozzá fogsz szokni - nyugtatott meg.A bőröndömet az újdonsült sofőr kikapta a kezemből,és egészen a házig cipelte,ahol egyszer csak eltűnt.Kissé idegesen,mégis izgatottan bolyongtam a házban,amíg nem ütköztem bele egy emberbe.Az illető ijedtében felsikoltott egyet,majd kiejtette a kezében levő gyümölcsös tálat,amiből a gyümölcsök szana-szét gurultak.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Elnézést!Én nagyon sajnálom!Nem akartam megijeszteni! - Szabadkoztam,miközben a földről szedegettem a gyümölcsöket.Hirtelen megfogta a karomat,és maga felé fordítva húzott fel a földről.Szemeimet lesütöttem,és a hajam is az arcomba lógott,amit ő kisöpört,hogy szemügyre vegye azt.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Te bizonyára Allison lehetsz - mondta csillogó szemekkel,mire bólintottam egy aprót. - Én Madison vagyok - nyújtotta a kezét. - Joseph bejáró nője,és az ő mindenese - nevette el magát,én pedig jobban szemügyre vettem.Őszes haja szoros kontyba volt fogva,mosolya mégjobban "előhozta" a ráncait.Puha kezét kicsúsztatta az enyém közül,és a vállamnál fogva vezetett le az emeletről. - Biztos fáradt vagy,addig menj,és pihenj le - mondta kedvesen.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Joseph hol van? - Kérdeztem figyelmen kívül hagyva a tanácsát.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Joseph még nem ért haza,de amint itt lesz,szerintem az lesz az első,hogy hozzád megy - nyugtatgatott.Sóhajtva bólintottam egyet,és csendben hagytam,hogy vezessen el az ideiglenes szobámhoz.Amint elértünk egy óriási fa ajtóhoz,és benyitottunk a szobába,a szemeim a helyükről majd' kiestek a döbbenettől. - Feküdj le egy kicsit - bíztatott a levakarhatatlan mosollyal az arcán.Megfogadva a tanácsát a hatalmas francia ágyhoz mentem,és szélesen elterültem rajta.Beszippantva az ágynemű illatát hunytam le a szemeimet,és úgy nyomott el a hirtelen jött álom.Nem is tudom,hogy mikor kelhettem fel,de biztos,hogy késő este körül,mert az ablakon kinézve,nagyon sötét volt,és csak egy távoli ház adott fényt.Arcomat megdörzsöltem,majd miután lefürödtem,és felvettem egy pizsamát,beszedtem a gyógyszereimet,és álmosan csoszogtam ki a szobából,amíg el nem értem a konyháig,amit Madison mutatott meg.Halkan osontam végig a folyosón,és a konyhából hallatszódó hangok miatt megtorpantam.Érdeklődve hallgattam,ahogyan Madison-nak,egy mély,rekedtes férfihang magyaráz valamit.Amikor elegemlett az egész hallgatózásból,mintha mi sem történt volna,úgy mentem be az étkezőbe.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Jó estét - motyogtam alighallhatóan,mire mindenki odakapta a fejét.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Allison?Tényleg te vagy az? - Kérdezte hitetlenkedve az unokabátyám,akit életemben először láttam.Magas termete,sűrű barna haja,és jellegzetes élénk kék szeme,ami az egész családnak a jellegzetessége volt,elárulta,hogy ő is Harding.Arcán megjelent néhány ránc,bár harminc éves kor körül megérti az ember ezt...</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>Válaszára félénken bólintottam egyet,és hirtelen meleg ölelését éreztem magamon.Nem mondom,hogy nem esett jól,de egy számomra vad idegen embertől kissé különös. - Én Joseph vagyok - mondta szélesen vigyorogva. - Tudom,hogy nem emlékszel rám,hiszen nagyon kicsi voltál,de akkor is!Olyan jó végre újra látni téged! - Fakadt ki az örömtől,ami nekem sehogysem esett jól... - Tudom,hogy ez nem a megfelelő alkalom,hogy találkozzunk,de hidd el,jól fogod itt magad érezni - bíztatott,miközben a karomon simított végig.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Kicsim,gyere,ülj le,és egyél - mutatott Madison az asztalra,ahol finomabbnál finomabb ételek néztek vissza rám,és hiába voltam farkas éhes,úgy éreztem,hogy egy falat sem menne le a torkomon.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Köszönöm,de nem vagyok é... - kezdtem bele,de Joseph rögtön félbe szakított.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Nehogy azt mondd,hogy nem vagy éhes,különben megharagszik - súgta halkan a fülembe.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Rendben - mondtam sóhajtva,és leültem a vele szemben levő székre,majd nekiláttam az evésnek.Hihetetlen,hogy minden,ami a tányérokon állt,mindd a hasamban kötött ki.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-És,mondd csak,jól vagy? - Nyúlt volna a kezem után,de én azt elhúztam,amivel talán kicsit meg is bánthattam. - Úgy értem,csak egy hete történt,de még mindig "befordulsz" - mutatott nyuszifüleket a levegőbe.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Egy hét,nagyon kevés idő arra,hogy egy ilyen dolgot elfelejtsek - mordultam fel kissé. - Amúgy meg találkoztam egy lánnyal - kezdtem bele újabb témába,amire érdeklődve kapta fel a fejét. - Waliyha-nak hívják.Kedves lány,bár kicsit túlságosan is pörgős - mosolyodtam el a végére.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Örülök,hogy összeismerkedtél vele.Nagyon kedves lány,ráadásul jól kifogtok jönni.Bár az anyja véleményére kíváncsi leszek,de talán veled is meg fog békélni - eresztett meg egy grimaszt,amin a mögöttem levő Madison felnevetett. - Elmondtad neki,hogy miért vagy itt? - Kérdezte összevont szemöldökkel.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Nem - ráztam meg a fejemet. - Annyira mély barátság még nincsen közöttünk - magyaráztam neki,miután megláttam az arcát. - Hol is dolgozol? - Kérdeztem témát váltva.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Van egy ló tenyészetem.Miénk a legjobb az egész országban,ráadásul sok ló nyert már a mi tenyészetünkből - magyarázott büszkén,ami halvány mosolyt csalt az arcomra. - Tudsz lovagolni? - Kérdezte kuncogva.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Los Angeles-be nincsen olyan sok ló az utcán - csóváltam meg a fejemet,amin mindketten elnevették magukat.Az este további részében Joseph kérdezett tőlem,én pedig szűkszavúan válaszoltam azokra.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>Másnap reggel álmosan kászálódtam ki az ágyból,és mentem le az étkezőbe,ahol Madison sürgött-forgott éppen. - Jó reggelt! - Szóltam oda neki ásítva,mire ő széles vigyorral az arcán fordult felém.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Neked is! - Köszöntött vidáman.Szó nélkül rakta le elém a tele pakolt tányért,aminek csak a felét tudtam megenni.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Joseph hol van? - Kérdeztem,miután a villámat letettem.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-A lovaknál.Azt mondta délre itt lesz,csak akadt egy kis probléma - magyarázott.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Nem lenne gond,ha Waliyha-t felhívnám? - Kérdeztem félénken.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Dehogy! - Nevetett fel hangosan,mire én gyorsan megkerestem az újdonsült barátom telefonszámát,és benyomtam a hívás gombot.A negyedik csörgésre fel is vette,majd egy mély hang szólalt meg.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Igen? - Hallottam egy dörmögős,rekedt hangot,a háttérben pedig Wal ideges hangját.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Öhm...,Waliyha-t keresem - motyogtam kissé kipirulva.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Ki keresi? - Kérdezett vissza a hang.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Zayn,a rohadt életbe!Add vissza a telefonomat! - Mondta Waliyha fortyogva a háttérbe.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Allison - mondtam,aztán egy kis recsegés,káromkodások után újból beleszóltam. - Hahó! - Mondtam értetlenül,amin Madison felnevetett.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Itt vagyok,csak a bátyám szeret ellenőrizgetni - morogta idegesen,majd átváltott másik stílusra. - Ne haragudj! - Szabadkozott. - Mondjad,mizujs? - Kezdett bele a csevegésbe.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Arra gondoltam,hogy átjöhetnél,vagy megmutathatnád a várost,ha már ide lettem száműzve - magyarázkodtam kínosan,amin nemcsak Madison,de Waliyha is hangosan elnevette magát.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Rendben,elmegyek hozzátok!Fél tíz körül ott leszek - mondta izgatottan,miközben hangján lehetett hallani,hogy mosolyog. - Ja,és szólj Maddie-nek,hogy süssön egy adag málnás pitét - szólt még utoljára,aztán le is tette a kagylót.Fejemet csóválva szóltam Madison-nak,majd felmentem a szobámba,ahol gyorsan átöltöztem,majd egy újabb adag gyógyszer után visszamentem a konyhába.Madison és Wal hangos nevetése bejárta az egész házat,így jó kedvet csalva a komor,hideg házba. - Szia! - Ugrott Waliyha a nyakamba,amint meglátott. - Készen állsz? - Kérdezte izgatottan,mire én bólintottam egyet.Elköszöntünk Madison-tól,majd amint kiértünk a házból egymás felé fordultunk. - Arra gondoltam,hogy mi lenne,ha eljönnél hozzánk?Bemutatnálak a családomnak,ha már én ismerem a tiedet - röhögött fel hangosan.Ez a lány tényleg egy igazi energia bomba.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Rendben,de nem fognak utálni? - Kérdeztem félve.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Nem hiszem,meséltem már rólad nekik - mosolygott kedvesen. - És mi szél hozott Kansas-be?Mert nem úgy nézel ki,mint aki a lovakhoz jött - mutatott maga köré.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Már mondtam,nyaralni jöttem - emlékeztettem a repülőn hallottakra.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Talpig feketébe,beesett arccal,és erősen gyógyszer szaggal - bólogatott cinikusan,miközben beszálltunk a vörös Ferrari-ba. - Hidd el,bennem megbízhatsz - simított végig a karomon gyengéden.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Egy hete,hogy meghaltak - emlékeztem vissza. - Az egyik dolgozatomra kellett készülnöm,plusz a prezentációmat is be kellett fejeznem,így nem tudtam rájuk figyelni.Azon az estén indultak egy konferenciára Angliába.Az öcsémet is vitték magukkal,aki megsértődött,mert nem megyek velük - mosolyodtam el halványan,majd tovább meséltem. - Két és fél órával később,csörgött a telefon,és apuék főnöke hívott,hogy a gép amin utaztak,lezuhant.Szó nélkül hallgattam,hogy lezuhant a gép,és egy túlélő sem maradt.Mindenki,aki azon a rohadt gépen utazott,meghalt - mondtam már remegő hanggal,és éreztem,hogy az arcomon egyre több könny folyik végig. - Még azon az utolsó estén,vagy abba az öt percbe amikor elbúcsúztak,nem tudtam rájuk figyelni,mert nekem fontosabb volt a tanulás - okoltam magam az egész miatt. - Megígértem Kevin-nek,hogy ha visszajönnek,akkor rendezünk egy x-box meccset - emlékeztem vissza,de ekkor már kiszakadt belőlem a zokogás.Wal nem tudta,hogy mit csináljon,így szorosan magához,húzva nyugtatgatott.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Nem te vagy a hibás - súgta a fülembe lágyan,de tudtam,hogy ez nem így van.Fél órás vígasztalás után végre beindította a motort,és elindultunk hozzájuk.Néma csöndben értünk a házhoz,ami eléggé ismerősnek tűnt.Hiszen tegnap este pont az világította meg a sötét éjszakát.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Nem fogok zavarni? - Kérdeztem félénken.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Dehogyis! - Legyintett vigyorogva. - Zayn már nincs itthon,anya meg még nem tört feletted pálcát,úgyhogy nagy gond nem lehet - vont vállat.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-A bátyád már nem kedvel? - Kérdeztem összeráncolt szemöldökkel.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Szegénynek valami megsérülhetett a fejében,mióta a két család gyűlöli egymást.Mert nem a szíve csücske a Harding család,kivéve Joseph,de fogalmam sincs miért kivételez - vont vállat. - De hidd el,ha rajtam múlik,soha sem fogtok találkozni - mondta megnyugtatva engem ezzel. - Na,gyere - rángatott be a házba,ahol néma csend fogadott minket. - Anya!Megjöttünk! - Kiabálta el magát,mire egy középmagas,harmincas éveiben járó nő jelent meg előttünk. - Anya,ő itt Allison Harding,akiről meséltem - mutatott rám,miközben az anyjának beszélt.A nő összeráncolt homlokkal mért végig,majd széles mosollyal az arcán ölelt magához.Döbbenten álltam az ölelő karjai között,majd egy idő után én is visszaöleltem.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Trisha - mutatkozott be.Nagy barna szemei nagyon hasonlítottak Waliyha-éra,így érthető,hogy honnan örökölte a szemeit. - És,hogy tetszik eddig Kansas? - Kérdezte kíváncsian,miközbe a kezembe nyomott egy nagy pohár limonádét.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Szép,bár nem sok mindent láttam eddig - magyaráztam kínosan mosolyogva.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Jellemző Joseph-re,sosem foglalkozi a körülötte levőkkel - mormogott mérgesen.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Anya! - Szólt rá a mellettem ülő lány.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Ne haragudj,csak tudod,nem nagyon szívlelem az unokatestvéredet - magyarázkodott.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Semmi probléma,én sem ismerem még őt - vontam vállat.Sokat beszélgettünk,amíg délt nem ütött az óra. - Vissza kell mennem,Joseph,már biztos,hogy... - kezdtem bele,amikor valaki félbeszakított.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Megjöttem! - Kiáltotta el magát egy ismerős hang,akivel ma is "beszéltem".Lépései egyre közelebb értek,amíg be nem lépett a konyhába. - Ez meg mit keres itt? - Mutatott rám undorodva.Kedves fogadtatás,mit ne mondjak...</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Zayn!Vegyél vissza! - Dörrent rá Wal.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Nem! - Csattant fel ő is,majd rám nézett. - Takarodj ki innen,amíg szépen mondom - morogta izzó szemekkel az arcomba,ami kezdett kissé megrémiszteni.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Jawadd!Fejezd be,most azonnal! - Kiabált rá az anyja.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Mi van?Megijedtél? - Hagyta figyelmen kívűl a családtagjait,majd a pólóm nyakánál fogva a falnak nyomott. - Két másodperced van,hogy eltűnj innen - motyogta még mindig idegesen,aztán ahogyan elengedett,úgy szakadt le a nyakamból a lánc,amit még Kevin-től kaptam.Szó nélkül,könnyes szemekkel száguldottam ki a házból,és futottam végig az úton,amíg el nem értem a házig,aminek a kapuját benyomtam,majd beszaladtam a házba.Figyelmet sem szentelve a házban levő,értetlen emberekre,mentem be a szobámba,aminek ajtaját kulcsra zártam.A telefonom hangja belepte az egész szobát,és amikor tizedjére csengett fel ugyan az a zene,meguntam azt,és kikapcsoltam.Éreztem,hogy a pánik megint eluralkodik rajtam,és a szokásos két bogyó helyett hármat vettem be.Zokogásom kezdett csillapodni,de még mindig nem volt az a normális nyugalom rajtam.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>Másnap reggel nagyon korán keltem fel,és rögtön a tükörhöz szaladtam.Szemeim alatt sötét karikák,amik felvoltak püffedve,sötét hajam kócosan,összetúrva volt a fejem tetején.Kissé mérgesen öltöztem át melegítőbe,és mentem ki a konyhába,de ahogyan elértem az előszobához,szembe találtam magam Zayn-nel,és Joseph-el,akik amint megláttak,rám kapták a tekintetüket.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Jó reggelt - szólaltam meg rekedt,mélyről jövő hangon,amin még én is meglepődtem. - Malik - biccentettem a fiúnak,aki lesütötte a szemeit,amint találkozott a tekintetünk.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Zayn átjött,mert meg kellett beszélnünk néhány dolgot.Ma ő is besegít a lovardában - magyarázott Joseph.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Te nem jössz? - Kérdezte hirtelen Zayn felvont szemöldökkel tőlem.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Nem értek a lovakhoz - csóváltam meg a fejem.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Pedig ez egy jó ötlet - szólt közbe Jo. - Így legalább megtanulhatnád,hogy milyen itt az élet,ha már itt fogsz élni - mondta mosolyogva az unokabátyám.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Legyen - egyeztem bele vontatottan.Két óra múlva már azt vettem észre,hogy egy istállóban vagyok,mellettem Joseph,aki rendere intette az ott dolgozókat. - Zayn majd megmutatja,hogy itt hogy működnek a dolgok,addig én segítek nekik,mert ezt nézni is rossz - modta szemforgatva,miközben a szerencsétlenkedő munkásokat nézte.Kuncogva csóváltam meg a fejemet,és már fordultam is volna meg,ha nem ütközök neki egy izmos mellkasnak.Kissé félve néztem fel,és találtam szembe magam egy sötétbarna szempárral.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Megjavítottam - süllyesztett valamit a kezembe,amit miután megláttam,az arcom felderült.A "K+A" feliratú medál újból az arany színű láncon csüngött. - Wal mondta,hogy kérjek bocsánatot - sóhajtott fel unottan,mire én fintorogva húztam el a számat.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Ne aggódj,nem fogunk sokat találkozni.Waliyha-val is ritkán fogok találkozni,mert néhány dolgot helyre kell tennem az életemben - mondtam magyarázva,amit nem teljesen értett. - Lényegtelen - legyintettem lemondóan. - Szóval,mit kell tennem? - Kérdeztem témát váltva.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Komolyan gondoltad? - Nevette el magát gúnyosan. - Nem hiszem,hogy bírni fogod a tempót - csóválta meg a fejét lenézően.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Hidd el,több mindent bírok,mint aminek látszik - mondtam sértetten.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Keféld ki a lovakat,és ha készen vagy szólj - dobta nekem a kellékeket,majd szó nélkül távozott.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Vadbarom - morogtam mérgesen,és ránéztem a mellettem fél méterre álló istálóban levő lóra,aki meredten bámult rám.Kissé félve mentem közelebb hozzá,és tettem a fejére óvatosan a kezemet,amire megrezzent. - Ne aggódj,nem bántalak - mondtam halkan,és nyugtatni próbáltam.Amikor kellően lenyugodott,neki láttam az állat takarításának.Két és fél óra múlva végre készen lettem az egész istállóval,és fáradtan rogytam le az egyik karám elé.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Te normális vagy?Rábíztad a legvadabb lovat?!Neked teljesen elment az eszed? - Hallottam meg Joseph ideges hangját közeledni.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Jo,lehet,hogy nem nyúlt hozzá!Annyira csak nem lehet vak! - Magyarázkodott egy még idegesítőbb hang,aki velem takaríttatta ki a lovakat.Álmosan néztem fel Joseph-re és Zayn-re,akik fejüket fogva néztek rám.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Allie,jól vagy? - Hajolt le hozzám Joseph.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Persze,csak kifáradtam - ásítottam hatalmasat. - Mindent megcsináltam,remélem megfelel - mutogattam az állatokra.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Hogy tudtad... - kérdezte Zayn a legelső lóra mutogatva.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Ő volt a legkönnyebb - vontam vállat egyszerűen,amire mindketten ledöbbentek. - Most mi az? - Kérdeztem homlokomat ráncolva.</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>-Üstökös a legvadabb ló az egész közül - magyarázta Joseph.</em></span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em>-Amikor megsimogattam,annyira nem tűnt vadnak - vontam vállat egyszerűen.</em></span><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Ezt komolyan mondod? - Kérdezte Zayn döbbenten.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Szerintem neked elég volt ennyi mára,Zayn visszakísér a házhoz,én még maradok egy kicsit - hagyta figyelmen kívűl a fiút,aki még mindig le volt sokkolva.Bólogatva búcsúztam el tőle,és nyomtam egy puszit az arcára.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Jó éjt! - Mondtam fáradtan,amin elmosolyodott.Álmosan mentem ki az istállóból,mögöttem a ballagó Malik fiúval.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Most komolyan!Hogy tudtad megsimogatni?! - Kérdezte már felocsúdva a döbbenettől.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Miért ennyure hihetetlen? - Kérdeztem unottan. - Én oda be nem ülök! - Mutattam a kerítés mellett parkoló Range Rover-re,amit a legelső nap láttam.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Mert az még az apám lova volt,és de!Be ülsz oda!Nem azért hagytam itt a kocsimat,izgulva azon,hogy melyik ló fogja szétrúgni! - Mondta mérgesen,amin elvigyorodtam.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Nem kell ilyen helyre parkolnod - mondtam vitába szállva,miközben az anyós ülésre ültem be.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Neked meg nem kell állandóan belekötni dolgokba - forgatta meg a szemét gúnyosan. - Amúgy meg ki az a "K"? - Váltott témát,miközben a nyakamra bökött,amiben a nyaklánc csüngött.A motor felbőgésére erőt vettem magamon,és kiböktem a választ.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Az öcsém,Kevin - mondtam szaggatottan.Fél szemmel rám pillantott,majd megszólalt.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Nem akarsz róla beszélni,igaz? - Kérdezte együtt érzően. - Ne aggódj,megértem - mosolyodott el féloldalasan.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Még friss a dolog - mondtam szűkszavúan. - Wal tudja - sóhajtottam fel egy idő után. - Ha annyira érdekel kérdezd meg őt - tettem hozzá gyorsan,miután a kocsi leparkolt.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Rendben - mondta bólintva. - Itt lennénk - mutatott a házra,ami kissé ilyesztően festett így az esti sötétségben.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Látom - mosolyodtam el halványan. - Holnap Wal-t elrángatom,mert megígérte,hogy részletesen megnézzük Kansas-t - mondtam a holnapi programot.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Te még nem láttas Kansas-t? - Kérdezte értetlenül,de szemeiben ott volt az értetlenség.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Nem - csóváltam meg a fejemet. - De kíváncsi vagyok,hogy milyen lehet,ha már itt fogom leélni a maradék életemet - mondtam elmerengve.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Ennyire ne örülj - nevetett fel jóízűen.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times;">-Mielőtt még röhögőgörcsöt kapnál,én megyek aludni - mondtam sértődötten. - Jó éjt - mondtam mérgesen,és rácsaptam az ajtót.</span></em><br />
<em><span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Este hat körül már a fürdőkádban ültem,és áztattam magam,miközben még mindig azok a képek lebegtek előttem,amik még a baleset előtt történtek.Minden egyes nap hallom a fülemben a búcsúzásukat,az öcsém nyűgös hangját,és a telefon csörgését,ami a szeretteim halálát jelentette...</span></em><br />
<em></em><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Mosolyogva csuktam be a fényképalbumot,és rakam az egyik polcra.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Minden rendben Kicsim? - Kérdezte aggódva Zayn.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Persze,miért? - Kérdeztem vissza értetlenül,miközben az arcomat fürkészte szemeivel.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Csak mert negyed órája kiabálok a konyhából,és semmi reakció nem jött vissza - magyarázta kissé gúnyosan. - Szóval? - Kérdezte meg mégegyszer.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Elragadtak az emlékek - mutattam a polcra,ahol nemsokkal ezelőtt feltettem az albumot.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-A költözés? - Kérdezte felvont szemöldökkel,mire én bólintottam egyet. - Ne aggódj,minden rendben lesz - nyomott puszit a fejemre. - Meg fogod szeretni ezt a környéket,hidd el - mosolygott szélesen,amin elnevettem magam. - Mi az? - Ráncolta a szemöldökét.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nagyon idétlenül vigyorogsz - nevettem még mindig.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mégis ezzel vettelek le a lábadról - nyújtotta rám a nyelvét.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Kicsit nagy az egód,Malik - gúnyolódtam vele.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Kötözködsz,Harding? - Kérdezte sunyi mosollyal az arcán,ami semmi jót nem sejtett magában,de tudtam,hogy mire készül.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ne! - Szóltam rá de már késő volt,és elkezdett csikizni.Hangosan nevettem,miközben kérleltem,hogy hagyja abba. - Kérlek!Zayn! - Könyörögtem röhögve,mire végre abba hagyta.Felettem volt,és a kezeit fejem mellett támasztotta meg,miközben a szemeimbe nézett.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Szeretlek - mondta komolyan,amire egy halvány mosoly kúszott az arcomra a meghatottságtól.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Én is téged - mondtam suttogva,és a tarkójánál fogva magamhoz húztam,és forrón csókoltuk egymást,amíg...,amíg egy hangos duda szó félbe nem szakította azt.Értetlenül néztünk egymásra,amikor Zayn-nek felcsillantak a szemei.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Megjött a kanapé! - Kiáltott fel boldogan,majd lekászálódva rólam ment ki a házból,egyenesen a szállítóhoz.Kuncogva ültem fel a kanapéra,és meredtem magam elé.Két év telt el azóta,hogy Kansas-be költöztem a családom halála óta,és ennyi idő telt el azóta,hogy megismertem életem szerelmét,akivel most kezdjük felépíteni a saját életünket.Huszonegy évesen végre megvan mindaz,ami eddig hiányzott az életemből,és akármennyire hangzik furcsán,vagy gonoszul,de már nem bánkódom a családom elvesztése miatt,hiszen kaptam egy újat,így kapva egy újabb esélyt a jobb élethez...</span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-36847110873449939402013-11-23T03:47:00.003-08:002013-11-23T04:05:30.405-08:00II.kötet 16.fejezet: Mindenkinek jár egy második esély...!<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><strong><em>Hello!:)))</em></strong></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Huhh...,tudom,most utáltok,de megmagyarázom(legalábbis megpróbálom...).</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">A késésem okai a sok tanulás,felkészítés a felvételikre,és hétvégén meg délig alszok,aztán felmegyek néhány órára gépre,de aztán muszáj tanulnom.:( Tényleg sajnálom,és ígérem megpróbálom úgy csinálni a programokat,meg minden egyebet,hogy több időt tudjak Rátok fordítani.:)</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">És van még egy dolog,amiért gyűlölni fogtok...</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Jövőhéten nem leszek net közelben,maximum vasárnap,mivel nekünk jövőhét szombaton családi nap lesz a suliban,amire kötelező bemenni...(-.-")</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Remélem megértitek,hogy ez az év fontos meg minden,és,hogy miért kések a részekkel!:)</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">A mostani részhez kellemes olvasást kívánok,és ha van kedvetek nézzetek be ide ---> </span><a href="http://be-alright-1d.blogspot.hu/" target="_blank"><em><strong><span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Be Alright</span></strong></em></a><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"> U.I.: Köszönöm az előző részhez érkezett kommenteket!:)</span><br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<em><span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">XoXo Vicky</span></em></div>
<div style="text-align: center;">
<img height="223" src="http://27.media.tumblr.com/tumblr_lsceyiH4OO1r3qlevo1_500.gif" width="400" /></div>
<br />
<br />
<div align="justify">
<span style="font-family: Times;">Fáradtan léptünk be a hotelbe,ahol érdekes módon,most néma csend volt.Mindannyian elindultunk a saját szobánkba,de amikor én az enyémhez értem,megdöbbenve láttam,hogy egy ismerős alak sétálgat idegesen az ajtóm előtt.</span></div>
<div align="justify">
<span style="font-family: Times;">-Vársz valakit? - Kérdeztem kuncogva,mire ő felkapta a fejét,és megkönnyebbülve sóhajtott fel. - Két percet késtem! - Tettem fel a kezeimet védekezően.</span></div>
<div align="justify">
<span style="font-family: Times;">-Akkor is késtél - motyogta száját elhúzva,mire én óvatosan megöleltem őt. - Aggódtam - mormogta a hajamba.</span></div>
<div align="justify">
<span style="font-family: Times;">-Nem kell.Alex vigyáz ránk - mondtam megnyugtatva. - Nézd,ő csak az egyik barátom.Ölni tudnánk egymásért,de ennyi - magyaráztam mosolyogva. - Megnyugodtál? - Kérdeztem vigyorogva,miközben az arcát fürkésztem.</span></div>
<div align="justify">
<span style="font-family: Times;">-Igen,de csakis az miatt,hogy itt vagy - mondta már elmosolyodva.</span></div>
<div align="justify">
<span style="font-family: Times;">-Jól vagyok,ne aggódj - mondtam egy puszit nyomva az arcára,amire még szélesebben vigyorgott. - Bejössz? - Kérdeztem már az ajtóban állva,válaszul pedig csak bólintott egyet,és belépett a kis birodalmamba.</span></div>
<div align="justify">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Már várom a szünetet - szólalt meg némi csend után.</span></div>
<div align="justify">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Én is - mondtam csillogó szemekkel. - Végre pihenés,napozás,és annál több sportolás - nevettem el magam.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ennyire jó hely? - Kérdezte féloldalas mosollyal.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-A legjobb - vágtam rá azonnal. - Tényleg jönnétek? - Kérdeztem témát váltva.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Én biztos - válaszolt. - Amúgy mi az a barlang amiről beszéltetek? - Kérdezte szemöldökét ráncolva.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Majd meglátjátok - kacsintottam. - Bár nem tudom mit fogtok szólni az ugrásokhoz... - merengtem el egy pillanatra,de látva arcát,inkább másról kezdtem el beszélni. - Mi van Perrie-vel?Régen hallottam felőle - kérdeztem nagyot nyelve.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Szakítottunk - motyogta kerülve a tekintetemet.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Hogy,hogy? - Kérdeztem felvont szemöldökkel.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mindent elmondtam neki,ami miatt kiakadt,aztán azt mondtam még,hogy soha sem szerettem,és nem is fogok,mert én mást szeretek - mondta még mindig más irányba nézve,mire én annyira ledöbbentem,hogy köpni-nyelni nem tudtam. - Gwen,itt vagy? - Kérdezte aggódva.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Persze - mondtam fejemet rázva. - És,te jól vagy? - Kérdeztem témát váltva.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Fogjuk rá - mondta vállat vonva. - Te? - Kérdezett vissza.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Fogjuk rá - ismételtem a szavait,amin elmosolyodott. - Nem maradsz itt? - Kérdeztem nyújtózkodva,mert én még mindig álmos voltam,hiszen tegnap este nagyon későn feküdtünk le,de értetlen arcát látva magyarázni kezdtem. - Csak úgy - vontam vállat,mire mindketten elnevettük mgunkat. - Légyszi! - Mondtam hatalmas szemekkel,aminek hatásár bekísért a szobámba,és nagy lendülettel vetődött be az ágyamba.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Olyan jó így - mormogta a hajamba,mikor a mellkasába fúrtam az arcomat. - Kár,hogy már semmi sem a régi - motyogta halkan,gondolom azt hitte,hogy már alszok.</span><br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<em><u><span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">*Zayn Malik szemszöge*</span></u></em></div>
<br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Halvány mosollyal néztem az arcát,ami békésen feküdt a mellkasomon.Utoljára végigsimítottam egyet a haján,és óvatosan kicsusszantam "alóla",majd szó nélkül képtem ki a szobájából.Amint megfordultam,egy összevont szemöldökű lánnyal találtam szembe magam,aki nem más volt mint Fearne.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Helló! - Intettem bénán.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mit kerestél Gwennél? - Kérdezte karba tett karokkal.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Bekísértem,mert fáradt volt - magyaráztam egyértelműen.Egy ideig gyanakvóan méregetett,aztán egy hangos sóhaj után megszólalt.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Még egy húzásod van Malik,de ha azt is elcseszed,utoljára láttad - mondta kissé mérgesen,de tekintete lágyabb lett.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Miért félted ennyire? - Kérdeztem értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Az lényegtelen - kapta el a tekintetét hirtelen. - Csak legyél óvatos - mondta komoran,és hátatfordítva nekem szállt be a liftbe.A válasza nyugtalanított,így Camille ajtajához mentem,amin bekopogtam,de nem jött válasz.Gyanakodva indultam el Niall szobája felé,ahonnan hangos nevetések hallatszódtak ki.A negyedik kopogásom után,idegesen törtem be hozzájuk,amire ők abbahagyták amit csináltak és rám kapták a fejüket.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Jesszusom!Hagyjátok már abba! - Mondtam eltakarva a szemeimet,mire csak hangosabb nevetés tört fel belőlük.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mit akarsz? - Kérdezte Niall.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Camille!Tudnánk beszélni? - Kérdeztem vörösödő fejjel.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Persze - hallottam meg mosolygós hangját,de nem mozdult.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Úgy értem négyszemközt! - Dörrentem rá kissé,mire ő gyors léptekkel ért mellém,majd kiléptünk a folyosóra.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mi a baj? - Kérdezte összeráncolt homlokkal.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Miért féltitek Gwent a fiúktól? - Kérdeztem rá azonnal,mire ő elsápadt.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Zayn,ezt nem hiszem,hogy itt kéne megbeszélnünk - motyogta halkan.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Akkor menjünk be - toltam be a saját szobámba. - Szóval? - Kérdeztem egyre izgatottabban.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem nagyon szeretünk erről beszélni - mondta vontatottan,de amint meglátta az arcomat megeredt a nyelve. - Volt egyszer egy srác,akiért oda-vissza volt,de tudtuk Fearne-val,hogy ő csak kihasználja,és a rossz irányba viszi.Gwent elvakította a szerelem,és nem hallgatott ránk.Egy nap a kórházból hívtak minket,hogy megtalálták őt,alkoholmérgezéssel,és túlzott drogfogyasztással.Három napig nem hallottunk felőle semmit.Nem beszélt velünk,csak Jamie volt az,aki tudott rá hatni.Amikor Gwen magához tért,nem akarta elhinni,hogy mi történt,sokkot kapott szinte.Két hónap múlva Jamie,hogy mit fog tenni ha megtalál minket.Jeremy ebben az időszakban volt szerelmes Gwen-be,így ő úgy robbant,mint a bomba.Néhány hét múlva aztán Jamie eltűnt.Nem hallottunk többet felőle - fejezte be sóhajtva. - Nagyon féltjük egymást,de Gwen ilyen szinten több pofont kapott az élettől,mint mi ketten Fearne-val - tette hozzá gyorsan.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Azt gondoljátok,hogy én ilyen vagyok? - Kérdeztem döbbenten.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem a lényeget fogod meg - rázta meg a fejét. - Nem akarjuk,hogy újra abba a csapdába essen bele mint akkor - mgyarázott tovább. - Az elvonókról elvonókra jártunk,mert miután Jamie-vel szakított,újra az alkoholba temetkezett - mondta a magáét.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Értem - fogadtam el a helyzetet.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-De nem jelenti azt,hogy nincs több esélyed - kacsintott rám már vidámabban. - Teperj egy kicsit utána,legyél figyelmesebb,és ne legyél féltékeny - adott tanácsokat.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Könnyen mondod - fújtattam.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ne aggódj,egy pasi sem fog a közelébe menni - legyintett rám egyszerűen,miután látta értetlen arcomat. - <em>Mindenkinek jár egy második esély</em>,ezt jól jegyezd meg! - Mondta nyomatékosan.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Úgy legyen - mondtam gondterhelten.</span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-61611481915912987492013-11-04T11:52:00.000-08:002013-11-17T11:32:08.630-08:00II. kötet 15.fejezet: Az ő kezébe a kulcsot ne add!<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><strong><em>Helló!:)</em></strong></span></div>
<br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Igaz,nem tegnap,de ma meghoztam a részt!Elnézést a késésért,és kellemes olvasást kívánok!:))</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Ja,igen,egyetlen egy kér(d)ésem van hozzátok: <em><strong>Ha szeretnétek,nézzetek be <a href="http://be-alright-1d.blogspot.hu/" target="_blank">ide</a>,és kommenteljetek,ha esetleg tetszett Nektek!:)</strong></em></span><br />
<strong><em><span style="font-family: Times;"></span></em></strong><br />
<div style="text-align: right;">
<em><span style="font-family: Times;">XoXo Vicky</span></em></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<img height="224" src="http://media.tumblr.com/tumblr_m5tzxwleFf1r4pk8t.gif" width="400" /></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em><u>*Gwendolyn Crine szemszöge*</u></em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Köszi - fogadtam el Alex-től a dobozos kólát,amit felém nyújtott.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nemsokára te jössz - mondta izgatott mosollyal az arcán.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Hülyén halok meg,ha nem mondod - forgattam meg nevetve a szemeimet. - Kivel leszek? - Tettem fel a számomra legfontosabb kérdést.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Szerintem inkább készülődj - váltott témát hirtelen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Alexander - szóltam rá mérgesen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Chris - motyogta kerülve a tekintetemet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Azt mondtad,hogy nem lesz itt - mondtam fortyogva,miközben a szemeimmel keresni kezdtem a fiút.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem tehetek róla - mondta védekezően. - Inkább pattanj fel,mert most jössz te - mondta mosolyogva.Kissé idegesen ültem fel a Kawasaki-ra,és vártam,hogy a "versenytársam" is felüljön végre a járműre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ki az,akit le kell győznöm? - Kérdezte egy ismerős hang nagyképűen,de szerencsére nem látta az arcomat,hiszen akkor már a sisak a fejemen volt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ne legyen nagy a szád Chris - dörrent rá Alex,amin elmosolyodtam. - Három,kettő,egy! - Kiáltotta el magát,mi pedig egyszerre indultunk el.A száguldás valami fantasztikus érzés.Adrenalin csak nő benned,és mikor te érsz be elsőnek a célba,az mégjobb.Ahogyan megtettem a három kört,a végére meghúztam az egészet,és én lettem az első.A bukósisak még rajta volt a fejemen,és azon keresztül néztem az ideges Christopher-t,aki dühöngve közelít felém.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mégis ki vagy te?! - Kiabált rám,mire én nyugodtan vettem le a sisakot a fejemről.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Úgy látszik,megint én nyertem - kacsintottam rá,egy gúnyos mosoly kíséretében,mire köztünk megfagyott a levegő.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Te,hogy kerülsz ide?! - Kérdezte egyre idegesebben.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ne kiabálj Chris,különben egy orr töréssel leszel gazdagabb - mordult rá Alex,aminek hatására Chris kissé eltávolodott tőlem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Tudod ... - kezdett bele,de egy hang félbeszakított minket.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Gwendolyn Lucille Crine! - Hallottam meg egy még dühösebb hangot,amit ezer közül is megismernék.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ez jó lesz - motyogtuk egyszerre Alex-el.Ahogyan Liam-ék oda értek hozzánk,Alex a derekamnál fogva magához húzott.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Gwendolyn! - Kiabált rám megint Fearne. - Hogy tehetted ezt?!Megígérted! - Háborodott fel pillanatok alatt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Sose hagyja ki Fear,te is tudod - rázta meg a fejét Alex.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ebből te most maradj ki! - Nézett rá a két lány fortyogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Alex-nak igaza van,sosem hagyom ki az éves versenyt - mondtam fejemet rázva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Engem az nem érdekel!És ha bajod esik? - Kérdezte Camille mérgesen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Na!Látom a kis slepped is megérkezett - szólt oda Chris gúnyosan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Vegyél vissza Miller - nézett rá Fearne.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Wright,nem én voltam az,aki startos volt - kacsintott rá,mire a lány ökölbe szorított kezekkel,és összeszűkült szemekkel nézett a fiúra. - Gray - biccentett Cam-nek,aki undorodva nézett vissza rá.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Megszólal az,aki örök második - morogta Alex,amit csak én hallottam meg,és hangosan elkezdtem nevetni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Vigyázz mit mondasz Moone - nézett rá egy pillanatra Chirstopher.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Kitiltsalak Miller? - Kérdezte felvont szemöldökkel.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem tennéd - legyintett egyszerűen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Milyen nagy a képzelő erőd - nézett rá elismerően,amin én mégjobban nevettem. - Ti kik vagytok? - Nézett a többiekre,akik döbbenten nézték a hármasunkat.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Gwen bátyja,ők pedig haverok - mutatta be a srácokat legyintve Alcide.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Öcskös,neked is a bátyád nem? - Kérdezte vigyorogva az öcsémet Alex.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ne is mondd - forgatta meg a szemeit.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ha már itt vagyunk,akkor remélem jó eredményt értél el - bökött oldalba Camille.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Megint első lett - nyomott puszit a fejemre Alex röhögve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Csak a szokásos stratégia - legyintettem mosolyogva. - Srácok,minden rendben? - Néztem a fiúkra,akik értetlenül néztek rám még mindig.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Várj - mutatta fel az ujját Fear,és feléjük fordult. - Úristen,a One Dir ... - kezdett bele kislányosan sikoltozva,amikor Harry a kezét a lány szájára nyomta. - Ennyi - mondta egyszerűen,és újra ránk figyelt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Te ki vagy? - Kérdezte hirtelen Liam Alex-től,aki rosszallóan nézett ránk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem is meséltetek rólam?!Szép dolog - mondta felháborodva. - Alex Moone - nyújtotta a kezét,de nem fogadták el,így maga mellé engedte azt. - Négy éve rendezem az egészet - mondta mosolyogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Apád miatt - morogta Chris idegesen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mert a tiednek nem sikerült,attól még nekem igen - kacsintott mosolyogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ti együtt vagytok? - Kérdezte Liam rám és Alex-re mutatva,aki még mindig a derekamat ölelte.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Dehogyis! - Mondtuk egyszerre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Jó is lenne - mondta álmodozva Alexander,amin felröhögtem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Hülye! - Csaptam a mellkasára.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Barátok vagyunk - mondta mosolyogva. - Éppen elég egy nő az életemben - mondta szemforgatva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Teresa! - Mondtuk a lányokkal csillogó szemekkel.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ne is mondjátok! - Nyögött fel fájdalmasan. - Egyre több fiú nézi meg,ráadásul bulizni is menne,de nem engedem - mondta száját elhúzva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Tizenhét éves,ez normális dolog - mondta Fear szemforgatva. - Miért nem engeded? - Kérdezte értetlenül.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Tudod,hogy milyen veszélyes az éjszaka - csóválta meg a fejét.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-És hol van most? - Kérdezte Cam felvont szemöldökkel.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Otthon - vonta meg a vállát. - Ajtó,ablak zárva,és az ablakán is rács van,tehát nem tud meglépni - mondta lazán.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nagyon félted őt - mondtam nevetve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-A bátyja vagyok,szerinted miért ne félteném?!Főleg azok után,hogy Chris egyszer meg akarta dönteni - mormogta.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem akarom tudni,hogy mi volt utána - mondtuk a láynokkal egyszerre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Érezzétek otthon magatokat - nézett a fiúkra,ezzel témát is váltva,de azok nem mozdultak onnan. - Gwen,most miért állnak még mindig itt? - Kérdezte a fülembe suttogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Fiúk,arra vannak az ételek,ott pedig inni tudtok - mutogattam a helyeket,mire Niall és Louis szó nélkül mentek el az előbbi helyhez.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Alexander Richard Moone! - Hallottunk meg egy dühös hangot magunk mögül,amire mindannyian megfordultunk,és szembe találtuk magunkat egy alacsonyabb,barna hajú lánnyal. - Te elmebeteg vagy! - Ütötte meg erősen Alex karját. - Mégis,hogy gondoltad te azt,hogy bezársz?! - Vonta kérdőre,aztán ránk pillantott. - Sziasztok! - Mosolygott ránk kedvesen,majd újra a bátyjára nézett.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Te meg mit keresel itt?!Azonnal haza viszlek! - Mondta ellentmondást nem tűrő hangon,és már a lány Alex vállán volt. - Ha mégegyszer megrúgsz,két hét szobafogság - szólt a lányra.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem újdonság - mondta mérgesen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Alex! - Szóltunk rá nevetve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Tedd már le! - Mondtam mosolyogva,mire végre lerakta a földre a húgát. - Jó,hogy látunk Ter - öleltem magamhoz a lányt szorosan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Kiéltétek a vágyaitokat,meg az örömötöket,most viszont haza kell mennie - mondta amint végig ölelt minket.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Alex!Tizenhét!Hagyd élni! - Mondta Fear mérgesen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Kérlek!Hagy maradjak! - Nézett a bátyjára nagy szemekkel Teresa.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Hánykor kelsz holnap? - Kérdezte sóhajtva a lányt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Tizenegy - mondta monoton hangon.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Legyen,de fél kettőkor nyomás haza - mondta gondterhelten,mire Teresa vigyorogva ugrott a bátyja nyakába.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Köszönöm! - Mondta lelkesen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-De itt maradsz! - Mondta Alex,miközben maga mellé mutatott,így a lánynak azonnal alább hagyott a lelkesedése. - Amúgy meg,hogy szöktél ki?! - Kérdezte felvont szemöldökkel.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ha elmondanám nem lenne titok - kacsintott a testvérére. - Na hanyadik lettél? - Kérdezte tőlem csillogó szemekkel,figyelmen kívül hagyva az énekeseket.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Első - mondta nevetve Alcide,aki eddig alaposan végig mérte a lányt. - Amúgy Alcide Crine - nyújtotta a kezét kedvesen,mire Teresa kissé elpirulva fogadta el azt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Teresa Moone - mosolyodott el a végére.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ter,ők itt a One Direction - mutattam be a fiúkat,akik még mindig lesokkolva néztek engem.Kezd egy kicsit frusztrálni...</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Sziasztok! - Integetett vigyorogva nekik. - Megyek enni,mert kilyukad a hasam - mondta a fájó testrészét fogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Hagytam otthon kaját - mondta értetlenül Alex.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Azt már régen megettem - mondta legyintve,és elindult a pultok felé.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Megyek veled - nézett a húgára,és már ott sem voltak.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Elmondanátok,hogy mit néztek annyira? - Kérdeztem a fiúkat kissé idegesen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Erről miért nem meséltél? - Kérdezték egyszerre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mindenkinek vannak olyan dolgai,amit nem kürtölnek világgá - vontam vállat.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mi az a startos? - Fordult Harry Fearne felé hirtelen.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Megmutassuk? - Kérdezte Fear rám nézve,mire én csillogó szemekkel bólintottam.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Miller! - Szólt oda Cam,amire mindenki oda kapta a fejét. - Visszavágó? - Kérdezte lenézően.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Legyen - mondta beleegyezve. - Készen állsz Crine? - Kérdezte gúnyosan a sisak alól.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mikor nem Miller? - Kérdeztem unottan,és felbőgettem a motort.Fear mit sem törődve ment oda,miután Harry zsebéből kilógó kendőt(?) kirántotta,amire a fiúk (és nem csak a dalos pacsirták) hangosan füttyögni kezdtek.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Három,kettő,egy! - Mondta Fear,miközben a kendőt elejtette.Hangos sikítások,füttyögések,és bíztatásokat hallottam magam mögül,aztán újból én értem vissza előbb.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Fogadd el Chris,mindig én nyerek - mondtam lenézően a fiúnak,aki fortyogott a dühtől.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Gratula! - Ugrott sikoltozva a nyakamba Camille,amire én meginogtam kissé.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Normális vagy? - Kérdezte idegesen Liam.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Eddig nem érdekelt,miért most kezded? - Kérdezte sóhajtva Al.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Kicsi lány - nyomott a kezembe egy narancslevet Alex,amint hozzánk ért,Teresa-val az élen. - Jól nyomtad - kacsintott elismerően.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-A véremben van - mondtam nagyképűen.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Hogy férsz be az ajtón? - Nevette el magát Alcide,mire én nyelvet nyújtottam rá.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Vicces vagy - mondtam gúnyosan.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ti,hogy hogy ide tévedtetek?A többség nem talál ide - kérdezte Alex a srácoktól,mire azok a két lányr mutattak. - Értem - mondta rosszallóan a lányokra nézve. - És,ti mit is csináltok? - Próbált beszélgetni a fiúkkal.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Énekelünk - mondta egyszerűen Harry.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-És,esetleg mondanátok magatokról valamit?Vagy hagyjalak titeket? - Kérdezte felvont szemöldökkel a fiúkat.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Alexander! - Szóltunk rá egyszerre a lányokkal.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mi az?Most hazudjak?! - Kérdezte értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem,csak,még sok ez nekik - mondta Fear legyintve.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mi olyan sok ebben?Sok konténer között rendezett motor verseny? - Kérdzete fejét rázva.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem ehhez vannak hozzá szokva - mondta vállat vonva Cam és Alcide egyszerre.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Zayn graffitizik - dobtam fel egy témát,amire Alex felkapta a fejét.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Végre! - Sóhajtott fel megkönnyebbülten,amin elmosolyodtam. - Azt hittem már,hogy egy begyöpösödött banda vagytok - mondta vigyorogva. - Gondolom te vagy Zayn - nézett a fekete hajú fiúra,aki féloldalas mosollyal bólintott egy halványat. - Csodálkozom,hogy nem vetetted rá magad - nézett rám fejcsóválva,mire én a narancslevemet kiköptem a számból. - Zsepit? - Nyújtott felém egyet vigyorogva,amit duzzogva kaptam ki a kezéből.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Szerintem váltsunk témát - motyogta Liam mérgesen.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Sportoltok valamit? - Kérdezte újból Alex,de látva,hogy mindegyik elhúzta a száját,inkább hagyta a témát. - Ti mikor mentek haza? - Kérdezte tőlünk hirtelen.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Két nap múlva otthon leszünk - kacsintottunk a fiúra.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Austin-ék? - Vonta fel a szemöldökét.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Fogalmam sincs - tettem fel védekezve a kezemet. - Jönnétek? - Kérdeztem izgatottan.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem tudom - húzta el a száját.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ne már!Alex!Kérlek! - Nézett hatalmas szemekkel a bátyjára,mire az száját elhúzva nézett rá.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem tudom,húgi,tudod,hogy el kell tartani magunkat valamiből - motyogta kelletlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Egy-két hetet kibírnak nélkülünk - vont vállat lazán Teresa.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Majd otthon megbeszéljük - nyomott puszit a fejére Alexander,amin elmosolyodtam. - Gwen,beszélhetnénk egy kicsit? - Kérdezte váratlanul,és válszomat meg sem várva húzott el a többiektől. - Nálunk tudnátok ma aludni? - Tette fel kérdését.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem hiszem - húztam el a számat. - Egy lányt tudok csak el vinni - magyarázkodtam.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Te hozod mondjuk Cam-et,én viszem Teresa-t,Alcide és Fear pedig majd megy ... - folytatta volna,ha nem szakítom félbe.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem!Be se fejezd,az ő kezébe a kulcsot oda ne add! - Mondtam tiltakozva.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mást nem tudok - mondta védekezve. - Szóval? - Kérdezte némi idő elteltével.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Legyen - mondtam sóhajtva,és kivettem a kulcsot a kezéből.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Elrabolom a lányokat egy időre - nézett a fiúkra,amikor vissza értünk.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ma náluk alszunk - magyaráztam,mikor megláttam értetlen arcukat,és válaszom hallatára,mindannyian tiltakoztak volna,kivéve a két lányt,akik vigyorogva néztek minket,az öcsémmel együtt.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Miért? - Kérdezte Liam,Harry,Niall és Zayn(?) kérdőre vonva minket.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mert - zártuk le ennyivel egyszerre a témát.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Jó - morogták egyszerre.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-De holnap fél tizenkettőkor az aulában legyetek! - Mordult rám Liam.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Értettük apuci - mondtam szemforgatva,és egy gyors puszit nyomtam az arcára.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Várj!Ha te viszed Cam-et,Alex pedig Ter-t,akkor mi mivel megyünk? - Kérdezte Fearne értetlenül,mikor Alex plusz két bukóval,és egy kocsikulccsal jött vissza.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Rohadtul vigyázz rá! - Mondta komolyan,amikor a lány kezébe nyomta a kulcsot,aki először döbbenten nézte a tárgyat,majd hangosan sikítva ugrott a fiú nyakába.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Köszi!Köszi! - Mondta vigyorogva.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Csak óvatosan - néztem rá,mire ő határozottan bólintott egyet.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Milyen? - Vonta fel a szemöldökét.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Aston Martin - kacsintott rá Alex.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Szeretlek - nyomott puszit a levegőbe Fear.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-De szeretném még a motort egy darabban látni,nem úgy mint a Porche-t - mondta dorgálóan.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Értettük! - Szóltak vissza amikor már egyre jobban távolodtak el tőlünk.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nyomni fogja neki - mondtuk egyszerre Camille-val.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ettől félek én is - húzta el a száját. - Vigyázni fogok rá,ne parázz - kacsintott Harry-re,aki rezzenéstelenül nézte a fiút.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Remélem - motyogta halkan.Vigyorogva néztem a srácokra,és amikor vettem volna fel sisakot,egy kéz megragadta az enyémet.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Óvatosan vezess - mondta nagy barna szemeivel,amik egykor megdobogtatták a szívemet.<em>Nem mintha most nem azt tenné...</em></span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ne aggódj mittam - mondtam mosolyogva. - Holnap fél tizenkettőkor tényleg ott leszek - nyomtam egy apró puszit a szája sarkába,és amikor felvettem a sisakomat,még utoljára visszanéztem a társaságra,akik közül Zayn idétlenül vigyorogva nézett maga elé. - Megvagy? - Kérdeztem a sisak alól,hátrafodulva Camille-hoz,aki bólintott egyet,és felbőgetve a motort,elindultunk Alex lakására...</span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-26629464627853593262013-11-03T09:12:00.002-08:002013-11-03T09:12:14.921-08:00II. kötet 14.fejezet: Az a bizonyos dolog<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><em><strong>Sziasztok!:)</strong></em></span></div>
<br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Meghoztam a következő részt,ami kicsit érdekesre sikerült <strike>szerintem</strike>...:) <em>Köszönöm Nektek</em> az előző részhez jött véleményeket,és a cseréket amik jöttek,plusz az idő közben bővülő rendszeres olvasókat.:) Remélem nektek is úgy alalakult/alakul a szünet,ahogyan elterveztétek!:) </span><br />
<span style="font-family: Times;">A részről: Szerintetek mi lehet <em><strong>az a bizonyos dolog</strong></em>? Vagy mi lehet az amitől ennyire kibuktak a többiek,és vajon ki lehet az z Alex? És mi lehet az a (<u><strong>egyenlőre</strong></u> még nem annyira fontos) barlang?:))</span><br />
Kommentbe írjátok le a véleményeiteket,ötleteiteket,aztán hozom a következő részt,amiben minden fontos dolog benne lesz!;) <strike>Ha sikerül,akkor még ma este hozom,de legkésőbb holnap!:) </strike><br />
<strike></strike><br />
<div style="text-align: right;">
<em>XoXo Vicky</em></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<img height="212" src="http://media.tumblr.com/tumblr_m0fl2mYzhz1r50a76.gif" width="400" /></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Alcide! - Sikítottam fel,amikor az öcsém elkezdett csikizni. - Hagyd abba! - Mondtam köyörögve,de még mindig nevettem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Csak ha kimondod - mondta ördögi vigyorral.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem! - Mondtam kuncogva,de ő egyre jobban csikizett,így kimondtam. - Te vagy a leghelyesebb fiú az egész világon - röhögtem még jobban,és végre elengedett.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Minden rendben? - Kérdezte Louis vigyorogva tőlünk,ahogyan lehuppant mellénk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Csak kimondta azt ami igaz - mondta nevetve Al,mire én oldalba böktem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Tényleg,hova is megyünk most? - Kérdeztem felvont szemöldökkel.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Németország,aztán egy kis szünetet tart a Take Me Home turné - mondta megkönnyebbülten.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Eszedbe se jusson! - Mondta mérgesen Al,mire én szemforgatva néztem rá.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Komolyan emlékszel még arra? - Kérdeztem kissé meglepődve,ezzel próbálva terelni a témát.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gwen,olyan dologkra is emlékszem,amikre nem kellene - húzta féloldalas mosolyra a száját.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Miről van szó? - Kérdezte Louis értetlenül kettőnk között ülve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Majd megtudjátok - mondta sejtelmesen Alcide. - Gwen! - Mondta rám dörrenve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nyugi,nem fogok semmi olyat csinálni - modntam védekezve. - Bár nem tudom,hogy ki élt utca zenélésből,ami veszélyesebb,de mindegy is - gúnyolódtam továbbra is.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Humorod még mindig megvan - mormogta nekem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mikor szállunk le? - Kérdeztem Louis-t .</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Negyed óra - mondta öszeráncolt homlokkal,és próbálta elképzelni,hogy mi is lehet <em>az a dolog</em>.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*15 perc múlva*</u></em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ma és holnap pihenő napnak számít,aztán egy koncert,utána pedig szünet - magyarázta Liam a kocsiban ülve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-De jó,akkor mehetünk haza - mondta Al rám nézve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Úgy érted Angliába? - Kérdezte Liam értetlenül,de boldognak látszott.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Miért mennénk Angliába?Én San Francisco-ra értettem - mondta egyértelműen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Majd mutatok trükköket! - Mondta izgatottan Fear célozva a szörfözésre.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Megvan még a deszka? - Kérdezte hüledezve,mire Fearne csak egy határozott bólintással jelzett Al-nak.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-De a legjobb mai napig a barlang - juttatta eszünkbe Camille,amire mindannyian felfigyeltek.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Milyen barlang? - Kérdezte Niall felvont szemöldökkel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Lényegtelen - legyintettünk mindannyian.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hiányoznak már az ugrálások - nosztalgiázott Alcide.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nekünk is - mondtuk egyszerre.</span><br />
-Ti mit fogtok csinálni a szünetben? - Kérdeztem a srácokat.<br />
-Még nem tudom - mondták egyszerre.<br />
-Mi lenne,ha együtt töltenénk a szünetet? - Kérdezte Harry,miközben Fear-t ölelte magához.<br />
-Tényleg,ez jó ötlet - mondta izgatottan Fearne.<br />
-Nem hiszem,hogy ez jó lenne - csóváltam meg a fejemet,amit senki sem értett. - Mármint mi négyen úgyis együtt leszünk,de a srácok gondolom régen voltak otthon,és szeretnétek látni már a családotokat - magyarázkodtam.<br />
-Két hét lesz csak a pihenő idő.Gondoltam,az egyik hetet együtt kellene töltenünk,a másikat pedig a családdal kellene elütni - magyarázta Harold továbbra is,és látva,hogy reménytelen a helyzet,inkább sóhajtva egyeztem bele.<br />
-Legyen - mondtam vontatottan.<br />
-Este mit csináltok? - Kérdezte Niall feszültség oldás képpen,amikor a hotel aulájában álltunk már.<br />
-Én szerintem alszok - mondtam ásítást szimulálva,amit a két lány rögtön tudott,mégsem szóltak egy szót sem.<br />
-Jó éjt - nyomott Liam egy puszit a homlokomra,és a lányokkal karöltve,(plusz az öcsémet a fiúkkal hagyva) elindultunk a saját szobánkba.<br />
-És akkor most szépen elmondod,hogy mégis miért hazudtál már megint - lökött le az ágyra Camille.<br />
-Ha oda akarsz elmenni,most verd ki a fejedből - mondta fejét rázva Fear.<br />
-Miért?Tök jó hely,ráadásul a motorom is megjött - mondtam magyarázkodva.<br />
-Akkor visszaküldöd.Gwen nem mehetsz és kész! - Mondta mérgesen Camille.<br />
-Régebben ti is szerettétek - magyaráztam értetlenül.<br />
-Régen volt - mondták egyszerűen.<br />
-Küldd vissza a motorodat - nyomta a kezembe a telefonomat.<br />
-Jó - morogtam,és látva diadalittas arcukat,szemforgatva tettem úgy mintha benyomtam volna a hívást,és a Kawasaki-mat visszaküldtem San Francisco-ba.<br />
-Este gyere le a hallba,vacsorázunk - léptek ki ezzel a végszóval a szobámból.Gyorsan nekiláttam a készülődésemnek,és mikor késznek nyilvánítottam magam,óvatosan osontam ki a hotelből,majd elindultam a helyszínre.<br />
-Látom ide értél - nézett végig rajtam Alex mosolyogva,miközben a vállamnál fogva húzott magához.<br />
-Nem hagynám ki - nyújtottam rá a nyelvemet. - Miért vagyunk ilyen kevesen? - Néztem körbe a csomó új arc között.<br />
-Korán jöttél cicám - nevette el magát jóízűen. - Szép motor - nézte a mögöttem álló járművet.<br />
-Tudom,és csakis az enyém - mondtam vigyorogva. - Te is beszállsz? - Kérdeztem felvont szemöldökkel.<br />
-Úgy ismersz,mint aki kihagy egy ilyet? - Kérdezte kuncogva. - Azt kérdezgetik,hogy mi a nyeremény - mutatott az újoncokra.<br />
-Nem tudom,hogy kíváncsi legyek-e a válaszodra - mondtam röhögve.<br />
-Őszinte voltam - vont vállat lazán,de szája sarkába ott bújkált a mosoly.<br />
-Ajj,ajj - mondtam hangosan nevetve.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<u><em>*Camille Gray szemszöge*</em></u></div>
<br />
-Gwen hol van már? - Kérdeztem a többieket,akik tanácstalanul álltak,amikor bevillant egy ötlet nekem,Alcide-nak,és Fearne-nak.<br />
-Nem!Nem!Nem! - Mondta idegesen Al.<br />
-Úristen! - Mondtuk döbbenten Fear-ral.<br />
-Mennyi az idő? - Kérdeztem hirtelen a fiúktól.<br />
-Fél kilenc - adta Zayn értetlenül a választ.<br />
-Negyed órája kezdődött el,fél óra mire sorra kerül.Ha Alex ott van,akkor vigyáz rá - mondta elgondolkozva Alcide.<br />
-Az lehet,de most többen lesznek - mondta idegesen Fear. - Ha újak vannak,akkor annyira nincs gáz,viszont,ha ő is ott van,akkor annál inkább - magyarázta egyre mérgesebben.<br />
-Na jó,Gwen mégis hol a fenébe van?! - Háborodott fel Liam.<br />
-Azonnal el kell indulnunk,hogy odaérjünk mielőtt elindulna - mondtam figyelmen kívül hagyva a testvéri aggodalmat. - Remélem nem késünk el - motyogtam halkan.</div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-2707391587785034902013-10-30T01:27:00.000-07:002013-11-04T02:54:56.005-08:00II. kötet 13.fejezet: Egy csoda folytán...<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><em><strong>Helló!:))</strong></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Kinek,hogy telik eddig a szünet?Nekem nagyon jól,és remélem ilyen is lesz a továbbiakban...:) Szóóval...,megjöttem a következő résszel,ami összesen három szemszögből fog íródni,jó is és rossz is lesz egyaránt...;)</span><br />
<span style="font-family: Times;">Örülök,az új olvasóknak,akik az előző komment alapján,nemrég "csatlakoztak".:)) </span><em>Köszönöm.</em><br />
Kellemes olvasást kívánok a részhez!;) És a végén kommenteljetek!:)<br />
<br />
U.I.: Minedenképpen nézzetek fel <a href="http://be-alright-1d.blogspot.hu/" target="_blank">IDE</a>,és hagyjatok "nyomot" magatok után.:)<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<em>XoXo Vicky</em></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<img height="179" src="http://media.tumblr.com/tumblr_m11jm90A1L1r3qlevo2_500.gif" width="320" /></div>
<br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em><u>*Gwendolyn Crine szemszöge*</u></em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-És meddig maradnátok? - Kérdezte a nagyapa tőlünk mosolyogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Csak néhány napig,ha nem lenne probléma - mondtuk Liammel egyszerre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Apa,kérdezhetek valamit? - Kérdeztem nagyapától.Na igen,őt mindig is "apának" hívtam,hiszen rá mindig számíthattunk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Persze - mondta miközben a levesét kanalazta.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Arra gondoltam,hogy mi lenne,ha Alcide-ot elvinnénk a turné további állomásaira - kezdtem bele félénken,amire hirtelen három ember azonnal elkezdett fulladozni. - Jól vagytok? - Kérdeztem tőlük.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem! - Háborodott fel azonnal az öcsém.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Tessék? - Kérdezte köhögve Liam,míg a nagyapám még mindig lesokkolva nézett rám.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Miért jó lenne!Al,gondolj bele!Újra együtt lehetnénk - magyaráztam az öcsémnek.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gwenny,én csak veled szeretnék lenni,nem velük - mutatott a társaság többi tagjára. - És más miatt sem mennék el - mondta halkan motyogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Deborah - köhögte Devonne és a nagyapa egyszerre,mire Dev hirtelen feljajdult.Gondolom Alcide megrúghatta az asztal alatt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ki az a Deborah? - Kérdeztem felvont szemöldökkel.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Az mindegy - motyogta Al. - A lényeg,hogy nem és kész - mondta fejét rázva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Al,az öcsém vagy,és nem azért kerestelek idáig,hogy utána újból elveszítselek! - Emeltem fel a hangomat.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gyerekek!Ezt nem lehetne később megbeszélnetek,miután nyugodtan befejeztük a vacsorát? - Kérdezte mérgesen nagyapa.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Jó - morogtuk egyszerre Alcide-dal,aki duzzogva evett tovább.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Tényleg,még mindig motorozol? - Kérdezte gúnyosan az öcsém hirtelen,mire én izzó tekintettel néztem rá.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mit csinálsz?!Gwendolyn Crine!Tudod,hogy meg lett tiltva neked a motorozás! - Mondta felcsattanva az asztalfő,jelen esetben nagyapa.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Köszönöm drága testvérem - néztem gúnyosan az öcsémre. - Apa,én már régen abba hagytam - mondtam ártatlanul.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ezt még nem fejeztük be - nézett rám szúrósan. - Mesélnétek egy kicsit magatokról? - Fordult a fiúk felé,akik értetlenül kapkodták a fejünket közöttünk.A srácok az egész "történelmüket" elmondták,amit már kivülről fújtam.Egyszer csak egy zilált fejű lányt vettünk észre az ajtóban,aki lihegve ült le közénk. - Debbi,mondtam neked,hogy nyugodtan pihenhetsz - mondta fejcsóválva apa.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Tudom,csak a virágokat még levágtam,hogy ne holnap kelljen bajlódni azzal - szólalt meg magyarázkodva,és hangjában észre lehetett venni az enyhe akcentust. - Egyébként Deborah - intett nekünk mosolyogva a lány,mire mi Fearne-val és Camille-val vigyorogva néztünk össze.Amikor mindenki bemutatkozott neki,közösen beszélgetve folytattuk tovább az evést.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-És mondd csak Deb,ha szólíthatlak így - nézett egy pillanatra a lányra mosolyogva Fear,amit Debbi szélesen mosolyogva,egy bólintással viszonzott. - Van barátod?Csak mert szép vagy,és mégis csak Olaszország... - mondta kuncogva,és közben vigyorogva kacsintott Al-ra,aki elhűlve nézett a barátnőmre.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Igazából most van egy valaki aki tetszik,de nincs különösebben barátom - mondta,és fél szemmel az öcsémet figyelte,mire az kínjában a villát forgatta a kezében. - Egyébként nagyon sokat hallottam rólatok,különösen rólad,Gwen - nézett rám mosolyogva Deborah.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ez érdekes,mert én most hallok rólad először - mondtam kínos mosollyal az arcomon.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-És nektek van most barátotok? - Kérdezett vissza témát váltva,mire mi mindannyian mást reagáltunk erre.Én csak az előttem levő poharat bámultam,Camille a szalvétáját hajtogatta,míg Fearne Harry szemébe bámult.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nincs - adtuk az egyhangú választ,ami engem is meglepett...</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Holnap pihenőt kapsz Debbi - szóllt meg apa,mire szerencsétlen lány,a levest egyenesen kiköpte az abroszra,amin majdnem elnevettem magamat.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-De nem lehet!Holnap kellene összeválogatnom a csokrokat,és ... - kezdett bele,de nagyapa közbe vágott.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem baj,ráérsz vele.Rád fér a pihenés - mondta nyugtatva ezzel őt.A vacsora után,mérgesen mentem be Alcide után a szobába,és becsuktam magam mögött az ajtót.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mégis hogy gondolod ezt?! - Kérdeztem felháborodva,amit nem értett. - Alcide,én a lelkemet is kitettem azért,hogy megtaláljalak,és most csak úgy eldobnál magadtól?! - Kérdeztem hitetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen,te is pontosan tudod,hogy szeretlek,de Liam miatt nem mennék - rázta meg higgadtan a fejét. - És Debbit sem szívesen hagynám itt - mondta fejcsóválva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-És ha őt is vinnénk magunkkal? - Kérdeztem hirtelen ötlettől fogva,amin meglepődött. - Ő is nagyon örülne annak,hogy eljöhetne egy kicsit kikapcsolódni - mondtam magyarázkodva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mi történt,amiért minden áron el akarsz cipelni arra a kicseszett turnéra? - Kérdzte karba tett karokkal. - Gwenny,bántott valaki? - Kérdezte fürkészve az arcomat.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Rendben,elmondom,de ne akadj ki - mondtam nyugodtan,és közben a kezénél fogva leültettem az ágyra,és mindent elmagyaráztam neki az elejétől fogva,mire ő döbbenten nézett rám. - Ezért lenne szükségem rád - fejeztem be a történetet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Melyik szobában van az a rohadék? - Kérdezte egyre idegesebben.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Alcide,nem szeretnék balhét,csak azt,hogy legyen egy támaszom - mondtam könyörögve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ha mégegyszer megbánt,komolyan megtaposom - morogta idegesen.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ne idegeskedj miatta - mondtam nyugtatva. - Nem lenne gáz,ha elmennék aludni?Csak mert nagyon fáradt vagyok - mondtam szabadkozva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Balra az utolsó a te szobád - kacsintott vigyorogva,és már ott sem voltam.Amikor bementem a fürdőbe,ami természetesen az én szobám előtt volt,unottan vetkőztem le,és léptem be a zuhanyrózsa alá.Vajon ő még érez úgy irántam valamit?Vagy már máson jár az esze?Felfogott hajjal,és magam köré tekert törölközővel léptem volna ki az ajtón,ha valaki nem éppen akkor nyitott volna be.Dermedten néztünk egymás szemeibe,amikor végül megszólaltunk.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Bocsánat - mondtuk egyszerre,amire nekem egy halvány mosoly futott végig az arcomon,de azonnal korrigáltam magam.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Már itt sem vagyok - mondtam,és mielőtt elsuhantam volna mellette,megragadta a kezemet,és visszarántott magához.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem történt semmi a kertben - mondta mélyen a szemembe nézve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem tartozik rám,hiszen a te életed,és független vagy - mondtam szemlesütve,és szó nélkül iszkoltam be a saját szobámba,ahol szaggatott levegővétellel ültem le az ágyra.Egy kis idő után,miután felöltöztem,kimentem volna az erkélyre,ha nem hallok meg egy ismerős hangot,amint halkan énekelni kezd...</span><br />
<span style="font-family: Times;">-<em>Heartache doesn't last forever<br />I'll say I'm fine<br />Midnight ain't no time for laughing<br />When you say goodbye.</em><br /><em>It makes your lips so kissable<br />And your kiss unmissable<br />Your fingertips so touchable<br />And your eyes irresistible.</em><br />
Hirtelen elcsuklott a hangja,és akadozva vette a levegőt.Könnyeimet lassan töröltem le,és vártam a továbbiakat,de semmi nem jött.<br />
-A rohadt életbe! - Káromkodta el magát,és egy halk szipogást ejtett meg,amiből azt szűrtem le,hogy sírt.<em>Ő sírt,mert tudja,hogy elrontott mindent...</em></span> </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Másnap reggel 9 körül*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;">
</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Vidáman mentem le a reggelizőbe,ahol már mindenki reggelizet,kivéve engem és Zayn-t.Az utóbbi kissé bedagdt szemekkel bökdőste a tányérján levő rántottát.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Jó reggelt - nyomtam puszit apa,és az öcsém arcára,aztán Liam-ére is adtam egyet. - Mi a mai program? - Kérdeztem kíváncsian.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ne már!Mitől vagytok ennyire felpörögve? - Kérdezte nyűgösen Camille rám és Alcide-ra bökve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Jó keltünk - nevettük el magunkat.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem akarsz még jobban felfrissülni? - Nézett rám sunyi mosollyal,és mire észbe kaptam,már kezdett közeledni felém.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem!Nem mered! - Mondtam fenyegetve,és közben az asztal körül szladgáltunk.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gyerekek!Ne bent! - Mondta apu figyelmeztetően,amire Al odakapta a fejét,így volt időm kimenekülni a házból,csak arra nem számítottam,hogy a medence felé futok...,egyenesen bele a csapdába.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Alcide!Tegyél le! - Mondtam figyelmeztetve,amikor már az öcsém vállán voltam.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Bomba! - Kiáltott fel,és velem együtt ugrott be a medencébe,majd nevetve jöttünk fel a felszínre.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Te állat! - Mondtam fröcskölve vízzel,amit kétszeresen is visszakaptam.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen!Megfullad! - Szólt rám nevetve Niall,amikor Al-t nyomtam le a víz alá.Szemforgatva engedtem el,és jött fel köhögve,miközben szélesen mosolyogva nézett rám.Röhögve mentünk ki a medencéből,amikor a fiúk kerek szemekkel meredtek rám.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mi az? - Kérdeztem értetlenül,aztán eszembe jutott,hogy a sötét zöld pólóm lehet az oka,mivel nagyon,de nagyon rámtapadt,és a "domborulataim" is tökéletesen ládszódtak ezáltal.Kínosan kaptam magam elé a kezeimet,és szúrósan néztem Alcide-ra.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Csobbanás! - Kiáltott fel Harry hirtelen és a mellette álló Fearne-t felkapta,és vele együtt a vízbe ugrott.Őt követte Liam,és Danielle,Louis és El,majd Niall és Cam.Zayn kuncogva figyelte a vízben lubickoló társaságot,míg nem lökött neki Dev.Zayn reflexből megfogta a karomat,és velem együtt esett bele a vízbe.Nevetve jöttem fel a felszínre,a fekete hajú sráccal együtt,aki röhögve söpörte ki a haját a szeméből.Akár a gyerekek,úgy fröcsköltük egymást,amikor Al Debbivel együtt ugrott be a vízbe.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem vagytok normálisak - nevetett Deborah,mikor mindannyian kijöttünk a vízből.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mit csinálunk ma? - Kérdezte Camille vigyorogva,miközben a haját törölgette.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Én szerintem átöltözök,aztán körbenézek - mutattam magam mögé,ahol a hatalmas kert állt.Miután átöltöztem száraz ruhába,izgatottan mentem a kert irányába,ahol azonnal megláttam Deborah-t,aki dudorászva szedte le a virágokat a helyükről. - Szépek - mondtam mosolyogva,mire azonnal megfordult,és elpirulva nézett rám.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mióta vagy itt? - Kérdezte kissé kínos mosollyal az arcán.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ne aggódj,nem hallottam,miről énekelsz - mondtam kuncogva. - Mesélj magadról egy kicsit - mondtam kérlelve,miközben az egyik padra húztam le magam mellé.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Van két öcsém,akik a bátyámnál vannak.Spanyolország déli részéről jöttem,a nagymamámhoz,és be szeretném fejezni a munkáit,amiket ő elkezdett - mondta sorolva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-A bátyád mennyi idős?Vagy ő mit dolgozik? - Kérdeztem török ülésbe vágva magam a padon.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Tényleg érdekel az életem?A többség csak kedvességből kérdezi meg - mondta hüledezve,de én csak vigyorogva bólogttam. - A bátyám,Enrique otthon maradt,csakis a tesóim miatt.Nehezen akartam eljönni,de végül meggyőzött - mosolygott elkalandozva. - Teo és Miguel nagyon elevenek,de öt évesek,az még normális szerintem - nevette el magát. - Hiányoznak,de tudom,hogy egy ideig még nem mehetek haza - húzta el a száját.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hazalátogatás? - Kéreztem kíváncsian.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Drága a repjegy - húzta el a száját.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mit szólnál ahhoz,ha a turné rovábbi részében velünk jönnél? - Kérdeztem felvont szemöldökkel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem hiszem,hogy ez jó ötlet - rázta meg azonnal a fejét. - Nincs annyi pénzem,ráadásul a nagyapátokat sem hagyhatom itt - mondta magyarázva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem is kellene fizetned,plussz apa is ellenne egy házvezetővel - mondtam a kifogásokat. - És így legalább Alcide is eljönne velünk,aminek szerintem nem csak én örülnék - mondtam kacsintva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Al elmenne? - Kérdezte kerek szemekkel,mire neki is leesett,hogy mit is mondott,azonnal kijavította magát. - Úgy értem,kár lenne ha elmenne,hiszen nagyapátok egyedül lenne - mondta elmerengve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hát,hogyne - mondtam szemforgatva. - De eljönnél? - Kérdeztem témát váltva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ha úgy adódna,akkor igen - mondta félénk mosollyal az arcán.Ezzel egyidőben elkezdtem gondolkozni a továbbiakon...</span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u></u></em></span> </div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Fearne Wright szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Vigyorogva töröltem meg a hajamat,és közben az előző "akción" járt a fejem.Az ajtó nyikorgására felkaptam a fejemet,és kissé mérgesen néztem a betoppanó alakra.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Kopogni nem tanítottak meg? - Kérdeztem morogva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Fear,kérlek! - Jött közelebb a göndör hajú énekes,de csak azért is nem figyeltem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mit akarsz? - Kérdeztem szárítva a hajamat a törölközővel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Csak hallgass meg - nézett rám könyörögve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Két percet kapsz - mondtam az órámra nézve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem gondoltad komolyan - nézett hitetlenül a szemembe.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Fogy az időd Styles - sóhajtottam gúnyosan,és mikor látta,hogy komolyan beszélek,belekezdett.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nézd,nem tudom,hogy miért utálsz ennyire,hiszen nem adtam rá okot.Nem csaltalak meg,nem hazudtam,semmi - mondta értetlenül sorolva,miközben az ágyamon ült. - Ha adnál indokot,vagy valamit,akkor még megérteném,de így... - mondta értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-30 másodperc - mondtam sürgetve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Szóval,csak azt szerettem volna ezzel mondani,hogy jó lenne ha megmondanád,miért is szakítottunk - mondta összefoglalva az egészet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Egy kérdés - kezdtem bele,amit izgatottan várt. - Te tudtál Zayn tervéről? - Fontam karba a karomat.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Igen - motyogta kerülve a tekintetemet. - De Fear,ez volt az első és az utolsó hazugságom amit neked mondtam - mondta magyarázkodva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Miért kéne,hogy elhiggyem neked? - Kérdeztem szemforgatva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mert én tényleg szeretlek - mondta kimondva a szót,és én mosolyogva sütöttem le a szemeimet,amiből azt következtethette,hogy megbocsátottam neki,és megfogta a derekamat,majd magához lerántva az ágyba,hevesen elkezdett csókolni,amiket én viszonoztam. - Ilyet többet ne csinálj! - Mondta két csók között...</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Gwendolyn Crine szemszöge*</u></em></span></div>
<br />
Ujjaimat "tördelve" mentem oda az ajtóhoz,és kissé félve tettem a kilincsre a kezemet,amit végül lenyomtam.<br />
-Szia! - Köszöntem félénken a szobában levő fiúnak,aki érkezésemre azonnal felkapta a fejét.<br />
-Szia - mondta rekedtes hangján,amin hallani lehetett,hogy valami baj van,de mégis leplezte. - Miért jöttél? - Kérdezte értetlenül.<br />
-Beszélnünk kell - mondtam komolyan,és mielőtt bármit is szólhatott volna,belekezdtem. - Nézd,nem szeretnék rosszba lenni veled,pedig te rontottad el az egészet,te is tudod - néztem rá egy pillanatra,de nem nézett a szemembe. - De,hogy ne csak a rosszat mondjam,szeretném,ha barátok lennénk,vagy legalábbis valami olyasmik - mondtam célozgatva.<br />
-Barátok - ízlelgette halkan a szavakat. - És ha én nem szeretném? - Kérdezte hirtelen.<br />
-Akkor marad ez - mutattam a jelenlegi állapotra. - Te is tudod,hogy ez már nem lesz a régi,maximum ha valami csoda folytán,történik valami olyasmi,ami miatt megint fellobban az a "tűz" ami kettőnk között - mutattam a nyuszi füleket,de letört kinézetét látva,újabb monológba kezdtem. - Te is találsz majd egy lányt,akit megbecsülsz,és tényleg szeretni fogsz,és én is találok majd egy olyan srácot,aki tényleg szeret engem,és én is őt - simítotam végig vígasztalóan a karján,aztán szó nélkül felálltam,és kinyitottam az ajtót. - Minden megoldódik majd - suttogtam halkan,és átléptem a küszöböt.<br />
<em><u></u></em><br />
<div style="text-align: center;">
<em><u>*Zayn Malik szemszöge*</u></em></div>
<br />
Amikor kiment,olyan lendülettel vágtam falhoz a mellettem fekvő mp3 lejátszómat.Már semmi sem lesz a régi,hiába is szeretném.Hogy találok-e majd olyan lányt,akit tiszta szívemből fogok újra szeretni,az szerintem egyenlő a nullával...Én Gwen-t szeretem,és őt is fogom szeretni.Remélem valami csoda folytán,tényleg újra a régi lesz...</div>
</div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-68266844025541102422013-10-28T02:48:00.000-07:002013-10-28T02:48:03.153-07:00II. kötet 12. fejezet: Féltékenység? Mégis mire?<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><strong><em>Sziasztok!:)</em></strong></span></div>
<br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Mivel itt van az ősziszünet,ezért több részt tudok Nektek hozni!;) Remélem tetszeni fog ez a rész és a végén kérlek Titeket,hogy <strong><u>kommenteljetek</u></strong>!:)</span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: Times;"><em>XoXo Vicky</em></span></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<img height="160" src="http://media.tumblr.com/tumblr_m6cx9fShZN1qf4v9wo1_500.gif" width="320" /></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Kissé zavartan ültem le Zayn melletti helyre,de végülis úgy voltam vele,hogy semmit sem árthat...</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Örülök,hogy visszajöttél - szólalt meg egy idő után.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gondolom - motyogtam az előttem levő ülést bámulva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nézd,én ezt nem akartam,hogy így tudd meg - mondta kínosan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Akkor hogy?Zayn,te is tudod,hogy az egészet titokban hagytad volna - mondtam már rá nézve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ez nem igaz - rázta meg a fejét,aztán elgondolkozott egy kicsit. - Na jó,talán - mondta beismerve,amire én csak egy lenéző pillantást intéztem. - Értsd meg,hogy ezt a banda miatt tettem - magyarázott tovább.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Igen,a Little Mix miatt - vágtam vissza gúnyosan,mire ő lehajtotta a fejét.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ezt miattam tetted? - Nézett egy pillanatra a csuklómra.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Őszintén?Igen - mondtam sóhajtva,és unottan tettem bele a füleimbe a fülhallgatókat,és max hangerőre tekerve,hallgattam tovább a zenéimet.Amikor leszállt a gép,sietősen mentem le a lépcsőn,és szálltam be a hatalmas,sötétített üvegű autóba,ahová a többiek is követtek.Ahogyan elindultunk,az ablakon egész végig kifele bámultam. - Állj,állj meg! - Szóltam rá Liamre hirtelen,amikor megpillantottam egy ismerős környéket.A bátyám lefékezett,én pedig gyorsan kipttantam a járműből,és elindultam valamerre.Az agyam irányított,bár én sem tudtam,hogy merre tartok.A többiek értetlenül nézték bolyongásomat,míg nem értünk el egy hatalmas villaszerűséghez,aminek kapuja zárva volt.Hirtelen megpillantottam Devonne-t,aki szélesen mosolyogva nézett vissza rám.Halkan kinyitotta a kaput,hogy ne vegyenek észre a házban levők.A srácok csöndben néztek minket,mire Dev megszólalt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Hátul van - mutatott a háta mögé,én pedig gyors léptekkel indultam meg abba az irányba,ahol egy középmagas fiú állt háttal,és a medencét takarította.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Dev,mondtam már,hogy egyedül is megy,nem kell a seg.... - kezdett volna bele,de ahogyan megfordult,a szava is elakadt a döbbenettől.Csak álltunk egymással szemben,és bámultuk egymást.Hirtelen a nyakába borulva zokogtam,és úgy öleltem magamhoz. - Gwen... - motyogta hitetlenül a hajamba,és szorosan húzott magához.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Alcide - mondtam a sírástól szaggatottan a nevét. - Hiányoztál - mondtam neki,amikor már eltávolodtunk egymástól,és egy puszit nyomtam a homlokára.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nekem is Gwenny - mondta remegő hangon. - Fear,Camille! - Nézett a hátam mögé,mire a két lány,szintén az öcsém nyakába ugrott.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Istenem! - Mondta Camille felszabadultan. - Olyan jó,hogy megvagy - mondta szipogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Öcskös - mondta vigyorogva Fearne,de az ő szemében is ott voltak az öröm könnyek.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ők mit keresnek itt? - Nézett komoran a mögöttünk levő bandára.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Al,kérlek - néztem rá könyörgően.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mit keres itt? - Emelte feljebb a hangját. - Tudod,hogy miken ment keresztül anya - morogta nekem mérgesen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Anya is azt akarná,hogy kezdjünk új életet - bíztattam,de nem teljesen jártam sikerrel.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ne akard,hogy megszeressem - mondta mérgesen,aztán a kezemre pillantott. - Mit csináltál? - Kérdezte összehúzott szemöldökkel.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Lényegtelen - motyogtam,de láttam,hogy nem elégszik meg ennyivel. - Ígérem mindent elmondok,de majd később - mondtam sóhajtva. - Gyere,bemutatlak nekik - mondtam mosolyogva,és a fiúkhoz vittem. - Srácok,ő itt az öcsém,Alcide - mutattam be nekik,mire ők egy széles mosolyt eresztettek meg,kivéve az öcsémet,aki fapofával bámult vissza rájuk. - Khmm... - böktem meg oldalról.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ja,igen.Alcide Crine - nyújtotta a kezét,amit Liam nem értett. - Crine - nyomta meg a vezetéknevét.Mindannyian bemutatkoztak neki,kivéve Liamet,aki ahogyan szóra nyitotta a száját,Al közbe vágott. - Tudom - morogta,aztán rám nézett. - Meddig maradnak? - Kérdezte tőlem úgy,mintha ott sem lennének a fiúk.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Alcide! - Fortyogtam,de nem hatotta meg,helyette inkább megforgatta a szemeit. - Tényleg,kibe is estél bele annyira,hogy a leendő sógornőm lesz? - Kérdeztem témát váltva,mire ő fülig vörösödve hajtotta le a fejét.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Szerintem én szólok nagyapának - motyogta és már bent is volt a házban.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ne haragudjatok miatta - néztem a fiúkra,akik együttérzően néztek vissza rám.Nehéz egy menet lesz,úgy látom...</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Zayn Malik szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Elképedve néztem az előttem álló gyönyörű lányt,aki mérgesen nézett a testvére után.Hihetetlen a hasonlóság közöttük.Megszólalásig hasonlítanak egymásra,főleg a szemük.Bár Gwennek zöld szeme van,míg Al-nak világos kék.Mindegy.A lényeg,hogy megtalálta a testvérét,és most már boldog,nélkülem is...A srácok előre mentek,én pedig leültem a kerben levő egyik padra.Arcomat a kezeimbe temettem,és megint végig futott az egész dolog az agyamon,ami tönkretette a kapcsolatunkat.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hé! - Ült le mellém valaki hirtelen,amire én lassan fordítottam felé a fejemet. - Mi bánt fekete herceg? - Kérdezte szórakozottan Dev. - Tudtommal te dobtad őt - mutatott a többiek felé.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Dev,ez más - ráztam meg a fejemet. - Őt tényleg szeretem - magyaráztam,de nem lehettem túl meggyőző,ahogy arcát elnéztem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Persze - mondta gúnyosan. - Ahelyett,hogy itt keseregnél,szedd össze magad!Úgy nézel ki mint egy roncs - mondta fintorogva.Őszinte lány,mit ne mondjak... - Pelenkás kora óta ismerem Gwent,és jobb ha tudod,így nem nagyon fog meghatódni - mondta szánakozó képpel. - Legyél már kicsit magabiztosabb,és bizonyíts! - Mondta bíztatva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Szerinted ez sikerülne? - Kérdeztem reményekkel teli hangon.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Biztos vagyok benne - mondta önelégülten. - Először mindenképp borotválkozz meg,és hozd azt a formát,amibe Gwenny bele szeretett - tette hozzá száját elhúzva,ami mosolyt csalt az arcomra.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Köszönöm - mondtam mosolyogva,és hirtelen ötlettől fogva megöleltem,amit viszonzott.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Dev nem... - hallottunk meg egy ismerős hangot,amire rögtön szétrebbentünk. - Úgy látom megtaláltad - mondta befejezve gúnyosan a mondatát. - Bocsi ha megzavartam valamit,már itt sem vagyok - mondta kissé zavartan Gwen,és már indult is vissza a házba.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen,várj!Ez nem az aminek gondolod! - Kezdett mentegetőzni azonnal Devonne,de a szőke hajú lány félebe szakította.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Féltékenység?Ugyan ne viccelj!Mégis mire?Zayn fűvel-fával lefekszik,ez már nem olyan nagy dolog - vont vállat lazán,de a tekintetünket kerülte. - Csk nem néztem volna ki,hogy még veled is kikezdene - motyogta halkan. - Bementem - mutatott maga mögé,és már ott sem volt.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Remek,most aztán magyarázhatunk neki - mondta Dev fújtatva,és követve a barátnője példáját ő is bement a házba.Gondterhelten sóhajtottam fel,és néztem magam elé meredten...</span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-54074896524505944782013-10-22T23:12:00.000-07:002013-10-22T23:12:02.486-07:00II.kötet 11.fejezet: Újabb alku...<div style="text-align: center;">
<strong><em><span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;">Helló!</span></em></strong></div>
<br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Újabb hét,újabb rész,és mint a cím is mondja,újabb alku.:D Kicsit ironikus,nem?:DD Na mindegy,a lényeg,hogy meghoztam a második kötet,11. fejezetét,amihez csak kellemes olvasást kívánok.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">U.I.: Kommentben írjátok meg a véleményeteket,hogy szerintetek mi lesz Zayn-nel,és Gwennel...;)</span><br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<strong><em><span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">XoXo Vicky</span></em></strong></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<img height="320" src="http://media.tumblr.com/tumblr_m0fli2Uzgq1r50a76.gif" width="400" /></div>
<br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em><u>*Gwendolyn Crine szemszöge,2,5 hónap múlva*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Akkor,vigyázz magadra! - Öleltem szorosan magamhoz Honey-t,a repülőtér kellős közepén.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Te is nagyon! - Mondta szipogva. - Ígérem,hogy visszajövök,de rám fér a pihenés - magyarázkodott szomorúan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Tudom - mondtam még mindig szorosan ölelve magamhoz.Ahogyan megszólalt a bemondó,szipogva váltunk el egymástól,majd még egy utolsó intéssel elindultunk a saját utunkra.Szomorúan indultam el a házba,ahol eddig voltam.és amikor visszaértem,sóhajtva ültem le az ágyamra.Végig gondolva minden létező dolgoz,és tényt,kimentem a fürdőbe,ahol lassan nyúltam a borotváért,aminek a pengéjét egy laza mozdulattal kipattintottam.Egy darabig nézegettem az éles tárgyat,majd a csuklómhoz nyomtam,és egy egyszerű rántással mély sebet vágtam a csuklómra.Néztem ahogyan szivárog a vér belőlem,és egyre jobban homályosul el minden előttem,amíg végül semmit sem láttam...</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Egy idő után újra elkezdtem pislogni,és megláttam egy ismerős arcot,ami cseppet sem kedvesen nézett vissza rám.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Austin? - Kérdeztem hunyorogva a kórházi fény miatt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Meg se szólaltj! - Mordult fel. - Szólok az orvosnak,aztán beszélünk - mormogta mérgesen,és kiment az ajtón.A vizsgálat közben Austin szánakozva nézett engem,amikor megszólalt az orvos.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ma már elmehet - mondta ki a döntését a doki,és már ott sem volt.Néma csöndben ültünk a szobában,amikor megtörtem a csendet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-És,mi járatban vagy erre? - Kérdeztem kínosan mosolyogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Téged kerestelek - fújtatott. - Gwen,miért akarod kicsinálni magad minden áron? - Kérdezte értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Austin,te ezt nem értheted - ráztam meg a fejemet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Dehogyis nem értem én! - Mondta kiakadva. - Attól még,hogy megbántott az a seggfej,nem kellene a saját életedet is tönkre tenni - mormogta idegesen. - Van egy jó hírem viszont - mondta amikor kijöttünk a kórházból.Mondatára kérdőn vontam fel a szemöldökömet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mi lenne az? - Kérdeztem megtorpanva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Megvan Alcide - mosolyodott el szélesen,mire én ledermedve néztem rá. - Gwen,itt vagy? - Integetett az arcom előtt.Válaszul csak sikítva ugrottam a nyakába,és csillogó szemekkel néztem rá.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Úristen! - Mondtam hitetlenül. - Ezt nem mondod komolyan - kaptam a szám elé,de ő csak válaszul bólintott egyet. - Vigyél hozzá! - Mondtam hirtelen.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Lenne egy alkum számodra - mondta némi gondolkodás után,amire én össze ráncolt homlokkal néztem rá. - Elviszlek Al-hoz,ha vissza jössz velem a srácokhoz - mondta komolyan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem kényszeríthetsz rá - mondtam tekintetemet elkapva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen,legalább az öcsédért tedd meg - mondta kérlelően.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem állíthatsz választás elé - csóváltam meg a fejemet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Igenis állíthatlak!Az isten szerelmére Gwendolyn!Fogd már fel,hogy fontos vagy nekem,és a lányoknak,de főként Alcide-nak! - Emelte fel a hangját.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Rendben - motyogtam kínosan. - De csakis miattatok - mondtam morcosan,amikor megéreztem a meleg ölelését.</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Nem sokkal később,a repülőtéren*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Mérgesen szálltam be a kocsiba,míg a mellettem ülő Austin egy önelégült mosollyal nézett rám.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ne mosolyogj - mondtam durcásan,mire ő egy gyors puszit nyomott az arcomra. - Akkor sem vagyok jobban - morogtam neki.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hidd el,jó lesz - mondta bíztatóan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hogy néz ki? - Kérdeztem hirtelen. - Úgy értem,hogy néz ki Alcide? - Kérdeztem kíváncsian.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Majd meglátod - kacsintott rám. - Amúgy a szeméről meg lehet ismerni - mondta mosolyogva,amikor lefékezett a taxi.Austin a sofőr kezébe nyomta a pénzt,és a karomnál fogva kirángatott a kocsiból. - Vedd fel - húzta a fejemre a kapucnimat. - Egy kis meglepetést szerzünk nekik - mondta kuncogva,amin én is elvigyorodtam.A hatalmas hotelba beérve,rengeteg ember sürgött-forgott,de senkivel sem foglalkozva,Aust áthúzott a szálloda éttermi részébe,ahol az egyik asztalhoz közeledve,hirtelen megtorpant. - Maradj mögöttem - súgta hátra,mire én egy aprót bólintottam. - Mi ez a szomorkodás? - Kérdezte az asztalnál ülőktől,akik valóban nem voltak vidámak.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Akkor kéne ennyire örülni,ha Gwen meg is lenne - mondta gúnyosan Fearne,aki a körmét piszkálta.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem hiszem,hogy meg találjuk - rázta meg a fejét Cam.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Biztos? - Kérdeztem a kapucnit levéve a fejemről,és karba tett kezekkel néztem a társaságra,akik lefagyva néztek rám. - Na jó!Ilyen sokat nem változtam - mondtam felcsattanva,miközben a hajamra mutogattam,ami a szőke színében "pompázott".</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen! - Ugrottak a nyakamba a lányok,mire én majd' hátra estem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Soha,de soha többet ne csinálj ilyet - mondta szipogva Cam.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hiányoztál te idióta - kaptam a fejemte egy csapást,amit Fearne kuncogva adott,és könnyektől homályos szemekkel ölelt meg újra. - Hol találtad meg? - Kérdezte Austin-tól,aki kínosan mosolyogva nézett rám,majd a barna hajú lányra. - Gwendolyn? - Kérdezte magyarázatot várva,mire én hátrálni kezdtem,de Camille elkapta a karomat,és a pulóver ujját felhúzta,ami alatt a karomon levő kötés látszódott.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Te nem vagy normális! - Csattant fel a négy lány,és bátyám egyszerre,akinek most hallottam először a hangját.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Túl éltem nem? -Kérdeztem szemforgatva,de nem nagyon tetszett nekik humorom.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hiányoztál - ölelt meg Liam szorosan hirtelen,amit én kissé tehetetlenül,de végül viszonoztam. - Annyira jó,hogy vissza jöttél - motyogta a hajamba.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem maradok sokáig - ráztam meg a fejemet,amit senki sem értett. - Austin-nal alkudtunk,és arról szólt,hogy visszajövök hozzátok,de csak akkor,ha Al-hoz elvisztek - mondtam magyarázva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Szóval tudsz róla - mondta halkan Cam,mire én bólintottam egyet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Az öcsémről van szó - mondtam sóhajtva,majd Liamre néztem. - Pontosabban az öcsénkről - mondtam kijavítva magamat,amin Liam elmosolyodott.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Holnap dél körül megyünk rendben? - Kérdezte Harry felnézve a telefonjából.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Oké - mondtam vállat vonva. - Austin!Nézd csak,kivel találkoztam! - Mutattam a telefonomat,amin Honey volt.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Csini - kapta ki a telefont a kezemből. - Ő meg ki? - Kérdezte még mindig méregetve a kijelzőt.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Honey Thompson.Táncos lány - mondtam mosolyogva,de ahogyan végig gondoltam amit mondtam,rögtön a szám elé kaptam.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ember,véged - nézett a vele szemben ülő Zayn-re,és már lendült is volna a keze,ha nem szólok rá.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Austin ne! - Mondtam azonnal,mire a keze megállt a levegőben,nem olyan messze az énekes arcától. - Én döntésem volt,és kellett a pénz - mondtam magyarázkodva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Magígértél nekem valamit - nézett mélyen a szemembe hirtelen Austin.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mindenki követ el hibákat,nem igaz? - Kérdezte félbe szakítva Fearne,amin mindenki meglepődött. - Neki az egyik talán legnagyobb hibája,hogy Zayn-nel összejött,ez semmiség ahhoz képest - legyintett a saját stílusában.A fiú neve hallatára,a hasam görcsbe rándult,és félve néztem a mellettem álló két lányra,akik vették az adást.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Szerintem inkább mutassuk meg a szobáját - mondta Camille a jobb oldalam felől,és már ott sem voltunk. - Gwen minden rendben? - Néztek rám aggódva a liftben.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Túl élem valahogy - mondtam szaggatottan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hiányoztál neki - mondta nehezen Fearne,amire odakaptam a fejemet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Honnan tudod? - Kérdeztem értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Szerinted kinek öntötte ki a fájó szívét? - Forgatták meg mindketten a szemüket.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen,ha jót akarsz magadnak,akkor nem mész vissza hozzá - mondta Camille fejét rázva. - Nem akarjuk,hogy úgy járj mint Justin-nal - mondta felemlegetve a múltat,amire kirázott engem a hideg.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem fog többet előfordulni,ígérem - mondtam nehezen az utolsó szót,amiért tudtam,hogy meg kell tartanom a szavamat...</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Inkább örülj annak,hogy Alcide megvan - váltott témát Fearne,ahogyan a szobájukba értünk.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Annál nagyobb öröm nincs a Földön - mondtam mosolyogva. - Hol találtátok meg? - Kérdeztem kíváncsian.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Olaszország,Toscana - mondta a pontos helyszínt,mire nekem beugrott valami. - Állítólag a nagyapátok olasz,így Dev könnyen megtalálta - magyarázta Camille,mire én azonnal előkaptam a telefonomat,amin benyomtam Devonne számát,és már hívtam is.Néhány csöngés után fel is vette,majd suttogva szólt bele.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen? - Kérdezte halkan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Dev!Komolyan ott van?Ugye egészséges?Nincsen semmi baja?Kérlek mondd,hogy jól van! - Halmoztam el a kérdéseimmel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Először is!Te jól vagy-e?!Tudod,hogy mennyire aggódtunk?!! - Akadt ki halkan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Miért suttogsz? - Kérdeztem értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mert az öcséd elaludt,és nem akarom felkelteni,hogy az idióta nővérével veszekszek - morogta mérgesen.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Tehát jól van? - Kérdeztem kicsit sem a lényeget megragadva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwendolyn figyelsz te rám egyátalán?! - Kérdezte idegesen.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ne haragudj,de annyira örülök,hogy Alcide ott van! - Mondtam bocsánatkérően.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Elhiszem,de figyelj,nemsokára látni fogjátok egymást - mondta már kedvesebb hangon. - Ne haragudj,de szerintem én is nemsokára kidőlök - mondta ásítva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Rendben,akkor hagylak - mondtam elbúcsúzva,amikor beleszólt.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ja,és Gwen.Úgy látszik meg van a leendő sógornőd - kuncogott még egy utolsót a telefonba,és le is tette azt.Szélesen vigyorogva néztem két lányra,akik értetlenül néztek rám.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Alcide szerelmes - mondtam mosolyogva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Holnap meglátod,hogy melyik szerencsétlent szemelte ki magának - mondta kuncogva Fearne.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Alcide ha egyszer szerelmes akkor nagyon - mondtam emlékeztetve. - Nem lenne baj,ha itt aludnék? - Kérdeztem álmosan,mire mindkettem megrázták a fejüket.Gyorsan bementem a fürdőbe,ahol undorodva néztem szembe a saját tükörképemmel,ahol nem az a lány köszönt vissza mint régebben,hanem egy teljesen másik ember.Szőke tincseim az izzadságtól összetapadva lógtak az arcomba,és a szemeim feldagadtak,az arcom pedig kifehérdedett.Nem voltam túl vonzó látvány,de hát ezzel jár,ha az ember hülyeséget csinál...Ahogyan beléptem a zuhanykabibna,a meleg vizet rám eresztve,elgondolkoztam,hogy milyen is lehet az öcsém.Hogy ugyan úgy néz ki,mint régen,vagy változott-e valamit...</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><u><em>*Alcide Crine szemszöge,1 órával előbb*</em></u></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">-Dev,annyira örülünk,hogy itt vagy - mondta a nagyapám Devonne-nak,aki mosolyogva nézett rá.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hát még én - mondta,majd felém fordult. - Tetszik neked Debbi,igaz? - Kérdezte kaján mosollyal az arcán,mire én férre nyeltem a falatot ami a számbn volt,és elkezdtem köhögni.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Tessék?Debbi,hogy jön ide? - Kérdeztem értetlenül,miközben éreztem,hogy a fejemet egyre jobban elönti a pír.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem ciki az Al.Tizenhat vagy,és már elérkeztél abba a korba,hogy megtapasztald,hogy mi is a szerelem valójában - mondta Dev,aztán nagyapámhoz fordult. - Komolyan ennyire nem tűnik fel szegény lánynak,hogy hogy néz rá Al? - Mondta értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem tudom,de szerintem eléggé feltűnő - mondta úgy,mintha itt sem lennék.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Én is itt vagyok! - Csattantam fel mérgesen. - Amúgy is,nem szeretném Debbi-t megbántani,főleg nem tönkre tenni ezzel a barátságunkat - motyogtam a tányéromat nézve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Szóval beismered - nézett rám győzedelmesen Devonne.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem válthatnánk témát? - Kérdeztem kínosan mosolyogva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-De,persze - mondta a nagyapám,és csendben ettük tovább a vacsoránkat...</span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-23337888230641643722013-10-22T23:09:00.000-07:002013-10-22T23:09:46.559-07:00II.kötet 10.fejezet: Ha az élet egyszer ad,akkor el is vesz<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><em><strong>Sziasztook!:D</strong></em></span></div>
<br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Tudom,megint késtem a résszel,de nem nagyon voltam net közelben az elmúld időben.:/ Mindegy,a lényeg az,hogy köszönöm az előző részhez jött kommenteket,a cseréket,a feliratkozókat,és Titeket,hogy olvassátok a firkálmányaimat.:)) Sokat jelent nekem,hiszen ti bíztattok az egészben erre.:) Na jó,eleget beszéltem/írtam,úgyhogy kellemes olvasást kívánok a részhez,és a végén kommentekjetek!!;)</span><br />
<span style="font-family: Times;">U.I.: Ha minden jól megy,(kapok kommenteket/véleményeket) akkor ma elvileg tudom hozni a következő részt!:);)</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: Times;"><em><strong>XoXo Vicky</strong></em></span></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<img height="231" src="http://27.media.tumblr.com/tumblr_lrbbulhFHk1r2jrz7o1_500.gif" width="400" /></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em><u>*Fearne Wright szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Idegesen lapozgattam a kinyomtatott papírok között,de nem találtam semmit.A tegnapi replülőgép járatokon nem találtam a nevét,sem az adatait.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Van valami? - Kérdeztem sóhajtva a visszatérő Camille-t,aki csak megrázta a fejét.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nincs.Devonne őrjöng,Jeremy körbejárja Európát,hátha megtalálja.Austin pedig azt mondta,ha meglátja Zayn-t megöli - mondta a dolgokat,és közben leült az ülésbe.Most Angliába megyünk vissza,a turné állomások miatt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Jogosan borultak ki - mondtam bólogatva. - Szerinted megtaláljuk? - Kérdeztem halkan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem tudom - rázta meg a fejét. - Tudod,hogy mennyire jól rejtőzködik - magyarázott nekem. - Ráadásul konkrét hely sincs,ahol kereshetnénk - mutogatott száját elhúzva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Van valami hír? - Kérdezte hirtelen a mellénk leülő Liam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nincs - mondtuk egyszerre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Hármunk közül ő az,aki a legjobban el tud vegyülni - mondtam szemlesütve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Akkor csak várnunk kell - sóhajtott fel szomorúan,mire mi bólintottunk egyet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><u><em>*Gwendolyn Crine szemszöge*</em></u></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Álmosan néztem ki az ablakon,amin megláttam az Eiffel-tornyot.Mosolyogva simítottam végig szőke tincseimen,és gondolkoztam el az egészen.Hogy hova is menjek,vagy hol tudnék pénzt keresni,az nélkül,hogy bárki felismerne.Mert a lányokat elnézve,biztos,hogy szóltak Jeremy-éknek.Felkapkodtam néhány ruhadarabot,és elindultam arra a helyre,ami régen talán egy átok lehetett nekem.Amikor beléptem a kívülről rozzant helyre,megcsapta az orromat a parfümök keveréke.Nagyot nyelve léptem közelebb a háttal levő ismerős alakhoz.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Szia George! - Mondtam suttogva,mire az illető mosolyogva fordult meg,és ahogyan meglátott,a száját eltátotta.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Kicsi lány! - Ölelt szorosan magához,amin elnevettem magamat. - Mit keresel te itt?Azt hittem,kiszálltál - mondta értetlenül.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Kell a pénz - vontam vállat. - Egy ideig itt lehetek? - Kérdeztem kérlelően.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Te bármikor - kacsintott rám vigyorogva. - Mutasd meg az újoncoknak,hogyan kell csinálni - lökött be az öltözőbe,ahol különböző fiatal lányok jöttek-mentek,és sminkelték magukat.Gyorsan átöltöztem az egyik ruhába,és kimentem az ismerős helyre.Este hat felé,már végeztem,komótosan pakoltam össze a cuccaimat.Ahogyan kiértem az épületből,elindultam haza felé,de az egyik sikátorban meghallottam egy hangos sikolyt,ami segítségért kiáltott.Azonnal bementem a kis helyre,és egy laza mozdulattal eltörtem az erőszakos férfinak az orrát,majd ágyékon rúgtam.Fájdalmas üvöltésével egyszerre engedte el az alacsony lányt,akit a kezénél fogva húztam el onnanAmint kiértünk az utcából,az egyik lámpánál megálltunk,és szemügyre vettem a lányt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Te meg mit keresel itt? - Kérdeztem mérgesen tőle.A lány ismerős volt George helyéről,mert ő következett utánam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Haza akartam volna menni - motyotgta rám sem nézve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Jól vagy? - Tereltem a témát.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Jól,csak egy kicsit felhorzsoltam a könyökömet - mondta vállat vonva. - Amúgy Honey Thompson - mondta már barátságosabban.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gwen Crine - fogtam kezet vele. - Szerintem gyere fel hozzám.Ott biztonságosabb - mondtam mosolyogva,mire ő félénken bólintott egyet,és elindultunk hozzám. - Mit keresel te George-nál? - Kérdeztem tőle,miközben egy meleg teát nyújtottam át neki.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem tudom a lakbért fizetni,és kell a pénz erre - magyarázott száját elhúzva. - És te?Nem egészen úgy nézel ki,mint akinek ilyen problémái vannak - mondta végig nézve rajtam,amin elmosolyodtam.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Magamat próbálom eltartani - vontam vállat,és bekapcsoltuk a tévét,ahol a One Direction legújabb klippjét adták le.Mielőtt elkapcsolhattam volna,Honey megszólalt.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Most kapcsold el! - Mondta hirtelen,mire ledöbbentem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Tessék? - Kérdeztem értetlenül. - Nem szereted őket? - Döbbentem le totálisan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem - rázta meg a fejét. - Ne haragudj,ha megbántalak ezzel,de nem szeretem ezt a stílust - mondta kínosan mosolyogva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Inkább örülök neki - mondtam elmosolyodva.Sokáig beszéltünk,és elmondtam neki részletesen mindent.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Akkor érdekes életed van - nevette el magát Hon.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mondhatjuk így is - mondtam vigyorogva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hidd el,tudom milyen elveszíteni a testvéredet - mondta együtt érzően,amit nem értettem. - Az én nővérem egy repülőgép balesetben halt meg - magyarázta szomorúan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Részvétem - mondtam megsimítva a karját...</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Alcide Crine szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Gondterhelten ballagtam le a lépcsőn,és leültem a nagyapámmal szemben levő székre.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Jó reggelt Al - biccentett lazán,amit én egy bólintással viszonoztam. - Mit terveztél mára? - Kérdezte érdeklődve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Szerintem a könyvtárba megyek - vontam vállat. - Te? - Kérdeztem vissza.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Segítek Stephanie-nak a konyhában - mosolyodott el halványan,ami nekem is vigyort csalt az arcomra.Miután kibeszéltük magunkat,mindketten a saját utunkra mentünk.Amikor a könyvtárba értem,izgatottan másztam fel a gurulós létrára,hogy elérjem a legmagasabb polcot is.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mit keresel? - Hallottam meg egy hangot,amire ijedten fordultam meg a létrán. - Bocsi,nem akartalak megijeszteni - kuncogott Debbi. - Tudok segíteni? - Kérdezte mosolyogva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Egy közepes méretű bordó könyvet keresek - írtam körbe a keresett könyvet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem láttam - mondta száját elhúzva,némi idő után.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Akkor mindegy - mondtam neki szomorúan,amikor leértem a magasból.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Most jut eszembe,hogy egy alacsony lány keresett téged - mondta fejéhez kapva,amire én azonnal felfigyeltem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hol van most? - Kérdeztem hirtelen.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-A kapu előtt - mondta egyszerűen,mire én villám sebességgel száguldottam a kapunkhoz,ami előtt egy ismerős lány állt.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Szia! - Szólítottam meg,és hangom hallatára megfordult. - Devonne? - Kérdeztem elhülve,amin ő elmosolyodott.Szó nélkül nyitottam ki a hatalmas kaput,és borultam a lány nyakába. - Te mit keresel itt? - Kérdeztem szemeimet törölgetve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Téged - mondta könnyektől homályos szemekkel. - Istenem Alcide el sem hiszed,hogy mióta keresünk téged! - Mondta megkönnyebbülten.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Kerestek? - Kérdeztem értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen,Fearne,és Camille - sorolta a lányokat,mire nekem elkerekedett a szemem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen?Tehát jól van? - Kérdeztem sürgetve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem tudom.Legutóbb jól volt - töprengett el.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hogy érted azt,hogy legutóbb? - Kérdeztem értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Al,Gwen eltűnt - sóhajtott fel szomorúan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mi?!Hogy veszíthetted el?! - Kérdeztem kiakadva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Alcide,nekem ne emelgesd a hangdat!Nem miattam,és azt,hogy miért,azt végképp nem tudom.Úgyhogy szedd össze magad,és állj neki keresni! - Mondta mérgesen,és beljebb lökött a házig,ahová bementünk.Ahogy beértünk,Daborah értetlenül nézett minket. - Devonne - nyújtotta felé barátságosan a kezét,amit Debbi el is fogadott. - Alcide kiskori barátja - mosolyodott el a végén. - Nyomás a szobádba! - Lökött tovább,amíg meg nem álltunk a szobámnál.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mit tudunk róla? - Kérdeztem felvont szemöldökkel,amikor a gép elé ültem le.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Görögországból indult el,este hét körül.Egyedül,a telefonján nem lehet elérni - Mondta vázolva a helyzetet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mit keresett ő Görögországban? - Kérdeztem fejemet rázva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Azt majd ő elmondja - mondta elmerengve,és együtt kezdtünk neki a kutatásnak...</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Fearne Wright szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Izgatottan tettem le a telefont,amin az előbb Devvel beszéltem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Fearne,min mosolyogsz ennyire? - Kérdezte értetlenül Camille felnézve a laptopja mögül.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Alcide,megvan - mondtam szinte suttogva,mire ő elkerekedett szemekkel nézett rám.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Tessék?Fear,nem jó ezekkel viccelni - mondta hitetlenül,de látva az arcomat,odébb tette a gépet,és az örömtől sírva görnyedt össze.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mi történt? - Kérdezte tőlünk Liam értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Megvan az öcsétek - mondtam közömbösen,mire neki felcsillant a szeme.Tehát így történt az,hogy megtapasztaltuk: <em>ha az élet egyszer ad,akkor</em> <em>el is vesz...</em></span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-80321798011061137662013-10-04T09:23:00.002-07:002013-10-04T09:23:29.368-07:00II. kötet 9.fejezet: Kicsinállak Malik!<div style="text-align: center;">
<em><strong><span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;">Helló!:)) </span></strong></em></div>
<br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Köszönöm a díjat,az előző részhez jött kommenteket,és a cseréket!:)) Meghoztam nektek a kilencedik fejezetet!:) Viszont annyit elmondanék (nem résszel kapcsolatos),hogy szerdán,és csürtörtökön,biztos,hogy nem tudok részt hozni! Remélem megértitek,és ne aggódjatok,mert ugyanúgy fogom hozni a részeket!;)</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Kellemes olvasást!</span><br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em>XoXo Vicky</em></span></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<img src="http://images6.fanpop.com/image/photos/33100000/Phoebe-3-phoebe-tonkin-33101316-245-220.gif" /></div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em><u>*Gwendolyn Crine szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Reggel álmosan nyújtózkodva ébredtem,de Zayn-t nem találtam magam mellett.Értetlenül ültem feljebb az ágyban,amikor eszembe jutott,hogy ma mentek interjúra.Szokásosan indítottam a napomat,és mikor a fürdőből kiléptem,egy szál törülközőben,és felcsavart,vizes hajjal,leültem a tévével szemben levő kanapén.Unottan kapcsolgattam a csatornák között,míg nem hallottam meg egy ismerős nevet,amire felkaptam a fejemet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-És igaz a hír ezek szerint?Tényleg eljegyeztétek egymást? - Kérdezte mosolyogva egy szőke,idősebb nő az <em>én barátomat</em>,aki mellett Perrie ült szélesen vigyorogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Igen - bólintott mosolyogva <em>Zayn</em>,mire én hitetlenül meredtem a képernyőre. - Ideje volt,hiszen nagyon szeretjük egymást - ölelte magához a szőke hajú szörnyet,és egy csókot nyomott a szájára,amit nem bírtam tovább nézni,és kikapcsoltam a tévét.Éreztem,hogy a könnyek szinte ellepik a szememet,és a síró görcs folytogat.Nem hiszem el,hogy újra bedőltem.Hogy megint megalázhatott egy fiú,és újra végig tiport a lelkemen.Gyorsan felpattantam a kanapéról,és beszaladtam a háló szobába,ahonnan minden cuccomat belepakoltam a bőröndőmbe.Egy papír darab a kezembe akadt,amit ahogyan megfordítottam,megláttam magamat,és Zaynt,amint ő átölel hátulról,és úgy mosolygunk bele a kamerába.Nagyot nyelve,elő kaptam egy tollat,és a hátuljára ráírtam:</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"><em>Boldog 1</em> <em>hónapos</em> <em>fordulót!</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"><em>P.S.: Remélem sokáig együtt lesztek!</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">A párnájára rátettem,majd szó nélkül kiléptem a szobából.Amint leértem a recepcióhoz,az egyik alkalmazott kezébe nyomtam a kulcsomat.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ne mondja senkinek,hogy elmentem - mondtam komolyan a szemébe nézve,mire ő kissé félve bólintott egyet.Sietősen indultam el a reptér irányába,ahol a hosszú sorba beálltam,hogy jegyet tudjak venni.Amíg vártam,előkaptam a telefonomat,és kivettem belőle a kártyámat,amit az egyik kukába dobtam.Nem akarom őket látni,és nem akarok emlékeket őrizni egyetlen olyan pillanatról sem,ami hozzájuk köthető.Még a bátyámra sem,hiszen ez az egy ami "összeköt" minket... - Egy jegyet kérnék a Párizsi járatra - mondtam a pult mögött álló hölgynek,aki mosolyogva gépelt be mindent.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Negyed óra múlva indul újabb gép Párizsba - mondta átnyújtva a jegyet,amit hálásan fogadtam el,és már ott sem voltam.Ahogyan felértem a gépre,és leültem a kijelölt helyre,halk zokogásba kezdtem.Tehát így hagytam el Görögországot...</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span><br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Zayn Malik szemszöge*</u></em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Jó voltál haver - adott pacsit Louis,amikor a szoba ajtó elé értem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Köszi - mondtam féloldalas mosollyal,hiszen tudtam,hogy ő nem arra az interjúra gondolt,amit Perrie-vel csináltam,hanem amin velük voltam.Sohajtva nyitottam be a szobába,ahol felkapcsoltam a lámpát. - Kicsim!Megjöttem! - Kiáltottam be ahogyan beértem,de nem jött válasz.Összeráncolt szemöldökkel nyitottam be a hálóba,de ott sem volt,csak egy papír feküdt a párnámon,amit azonnal felkaptam.Elkerekedett szemekkel ejtettem ki a kezemből,amint elolvastam a tartalmát,és tehetetlenül rogytam le a puha ágyra.Idegesen mentem át Fearne szobájába,aminek ajtaján fortyogva dübörögtem.Amint megpillantottam a félmeztelen Harryt,és a hozzá dörgölődző lányt,szemforgatva néztem rájuk. - Gwen eltűnt! - Mondtam hadarva,mire Fearne izzó szemekkel nézett rám.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Tessék?! - Akadt ki hangosan,amitől cseppet sem tűnt barátságosnak. - Mit műveltél vele?! - Kiabált rám dühösen,és egyre közelebb jött,ezzel a folyosóra taszigálva engem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Fearne,halkabban! - Csitította Harry a barátnőjét,mivel Louis-ék és Liam-ék is kijöttek a hangzavarra.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mi folyik itt? - Kérdezte ásítva Liam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-A húgod eltűnt - motyogta idegesen Fearne,amire felkapták a fejüket.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Micsoda? - Kérdezte már kikerekedett szemekkel az idősebbik Payne.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Srácok,nem lehetne halkabban? - Kérdezte hirtelen a szobából kijövő Niall páros szemüket dörzsölve.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Fogd be! - Mordult rá Fear.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mi a baj? - Kérdezte éberebben Camille.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gwen eltűnt - mondta fortyogva a barna hajú lány,mire Cam azonnal rám nézett.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mégis hogyan? - Kérdezte döbbenten tőlem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Miért néztek mindannyian Zayn-re? - Kérdezte témát váltva Liam,aztán leesett neki. - Nem tehetted - nézett a szemembe komoran. - Ti mind tudtatok róla? - Nézett körbe mérgesen,de mindenki csak lesütötte a szemét. - Mit tettél vele? - Kérdezte már tőlem,mivel a többiektől nem kapott választ.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Esküszöm nem az én ötletem volt! - Tettem fel védekezően a kezeimet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mondd már! - Szólt rám Camille és Fearne.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-A menedzsment azt kérte,hogy tegyünk úgy Perrie-vel,mintha eljegyeztük volna egymást.És a mai interjúban azt kellett beadnom,hogy igaz a hír - motyogtam szégyenkezve,aztán megéreztem egy erős kezet,ami a falhoz nyom a nyakamnál fogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Liam! - Sikoltott fel Danielle ijedten El-el együtt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ha megtudom,hogy komolyabb baja esett,én komolyan mondom,hogy halott vagy - nézett mélyen a szemembe. - Addig minden egyes napodat meg fogom keseríteni!Kicsinállak Malik! - Mondta fröcsögve,és idegesen eresztett el,aminek az lett a vége,hogy lerogytam a földre.Undorodva nézett le rám Liam,és mérgesen csapta be maga mögött az ajtót.A többiek hitetlenül néztek rám,amikor Fearne megszólalt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Remélem életed végéig marni fog a bűntudat - mondta gúnyosan,majd Harry-re nézett. - Holnap a te cuccodat nem akarom meglátni a szobámban - nézett a göndör hajú srácra,aki ledermedve nézett a becsapódó ajtóra.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Rád is ez vonatkozik - nézett Niallre hirtelen Camille,aki nem értette,hogy mit is mond a szőke lány. - Komolyan mondom - morogta a fiúnak,és már ő is a szobájában volt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
-Remélem elérted a célodat - fonta össze a karját Danielle. - Boldog egy hónapot - mondta gúnyosan.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Miért jó,ha mindenkit elveszítesz magad körül? - Kérdezte El értetlenül,de tekintetéből látszott,hogy mennyire csalódott.Louis egy fejrázással,és szikrázó tekintettel nézett rám,mire én lassan feltápászkodtam a földről,és bekullogtam a szobámba.Nagyot nyelve ültem le az ágyra,és gondolkoztam el,hogy hol is lehet ő...</div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-1439099735223577892013-09-29T02:03:00.000-07:002013-09-29T02:03:49.834-07:00Díj?!:)<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Helló!:)</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Hát,nem is igazán tudom,hogy hol kezdjem,mert rengeteget késtem a résszel,és kicsit úgy érzem,hogy cserben hagytalak titeket.:( A díjat Sky-nak köszönhetem!:)) </span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeENK2GvaYTUVQ_GPz3Lmd9v3waiLEu8J2RSN8K7bmQkcYGMUmov6wlCZwk_ZvkLsUUsflH_Emvk-uSlYwKyVFp5UiZ-wjLobMV4EjuyGTfadowPofcc6uF5M8zjBDn9K56kirYbZ-CMXT/s1600/vattacukor.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeENK2GvaYTUVQ_GPz3Lmd9v3waiLEu8J2RSN8K7bmQkcYGMUmov6wlCZwk_ZvkLsUUsflH_Emvk-uSlYwKyVFp5UiZ-wjLobMV4EjuyGTfadowPofcc6uF5M8zjBDn9K56kirYbZ-CMXT/s320/vattacukor.jpg" title=" ... Shift+R javítja ennek a képnek a minőségét. CTRL+F5 betölti újra az oldalt." width="240" /></a></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div align="center">
<span style="font-family: Times;">1. Köszönd meg akitől kaptad!</span></div>
<div align="center">
<span style="font-family: Times;">2. Három dolgot írj le magadról!</span></div>
<div align="center">
<span style="font-family: Times;">3. Három embernek küldd tovább!</span></div>
<div align="center">
<span style="font-family: Times;">4. Hagyj megjegyzést náluk!:)</span></div>
<div align="center">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div align="left">
<strong><u>Tények:</u></strong></div>
<div align="left">
<span style="font-family: Times;"><em>1. Nagyon szeretem az édességeket.:))</em></span></div>
<div align="left">
<span style="font-family: Times;"><em>2. Két naponta mindig futok.:)</em></span></div>
<div align="left">
<span style="font-family: Times;"><em>3. Rajzból marha béna vagyok.:D</em></span></div>
<div align="left">
</div>
<div align="left">
</div>
<div align="left">
<span style="font-family: Times;"><strong><u>Küldöm:</u></strong></span></div>
<div align="left">
<span style="font-family: Times;">1. <a href="http://mariam-clark-the-game.blogspot.hu/" target="_blank">Mariam Clark</a></span></div>
<div align="left">
<span style="font-family: Times;">2. <a href="http://tell-me-a-lie-1d.blogspot.hu/" target="_blank">Nusii</a></span></div>
<div align="left">
<span style="font-family: Times;">3. <a href="http://azigazsagmindigfaj.blogspot.sk/" target="_blank">Molly Schmidt</a></span></div>
<div align="left">
</div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-24001159716602032442013-09-28T10:28:00.001-07:002013-09-28T10:28:14.897-07:00II. kötet 8.fejezet: Titkok...<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><em><strong>Sziasztok!</strong></em></span></div>
<br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Nem tudom,hogy mit is mondjak...</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Nagyon-nagyon szégyellem magam,hogy nem volt rész,de az év eleji felmérők,a többi dolgozat,a gép elromlása,és a betegségem csak akadályozott az írásban.Amikor pedig lett volna időm rá,mindig közbe jött valami.Tényleg nagyon sajnálom az egészet,de remélem ezzel a résszel megbocsátotok,vagy legalábbi kiengesztellek titeket.Igyekszem gyakrabban hozni a részeket,de nyolcadikat járom,így muszáj magolnom mégjobban.Remélem megértitek,és elnézitek nekem a késést.:) A részhez kellemes olvasást kívánok,és a végén kommentekbe írjátok meg,hogy szerintetek kivel találkozhatott Zayn.:))</span></div>
<div style="text-align: right;">
<em>XoXo Vicky</em></div>
<div style="text-align: center;">
<img height="223" src="http://images6.fanpop.com/image/photos/32800000/Zayn-GIFS-zayn-malik-32870806-500-281.gif" width="400" /></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Hova tűntél tegnap?Nem láttunk - kérdezte értetlenül Camille.Nos,igen.Én,Cam,és Fearne eljöttünk venni Liamnek ajándékot,míg a többiek lefoglalják a bátyámat.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Fáradt voltam - vontam vállat. - Tényleg,jól elvoltatok Harryvel? - Kérdeztem Fearnet felvont szemöldökkel,aki elpirulva hajtotta le a fejét.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Szerintem hagyjuk a témát - mondta kerülve a tekintetünket,amin mi elnevettük magunkat. - És mire gondoltál?Minek örülne Liam? - Kérdezte témát váltva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Igazából egy Batman-es sapkára gondoltam,bár fogalmam sincs,hogy honnan fogom előkeríteni - merengtem el. - Nem tudtok valahol egy sapka boltot? - Kérdeztem öszevont szemöldökkel,amire ők felnevettek.Két óra bolyongás után,végül megvettük az ajándékot,amivel visszamentünk a hotelba.Mosolyogva mentem be Liam szobájába,amibe Danielle engedett be.Ahogyan benyitottam,a látványon majdnem elnevettem magamat.A bátyám félig lefordulva horkolt az ágyon,míg én odaosontam,és a füléhez hajolva elkiabáltam magam. - Boldog születésnapot! - Mondtam maximum hangerőn,amire ő ijedtében teljes testével leesett a földre.Nevetve ültem le az ágyra,és néztem,ahogyan feltápászkodik.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem vagy normális - mondta morogva. - Amúgy meg köszi - váltott át kedvesebb stílusra. - És mit kapok? - Ült le mellém csillogó szemekkel.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Honnan veszed,hogy kapsz bármit is? - Kérdeztem felvont szemöldökkel,miközben próbáltam komoly maradni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mert a kezedben van egy szatyor - mondta egyértelműen,amin mi mindketten felnevettünk.Mosolyogva nyújtottam át neki a szatyrot,aminek a tartalmát ahogyan meglátta,valósággal lemerevedett. - Honnan tudtad...? - Kérdezte dadogva.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Testvéri megérzés - vontam vállat,és szorosan hozzá bújtam. - Liam,el kell mondanom neked valamit - kezdtem bele komolyan,mikor megszólalt a telefonja.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ne haragudj,de ezt fel kell vennem - nézett rám bocsánatkérően,és felvette a telefonját. - M</span><span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">iért most?Ezt nem lehetett volna mondjuk később?Nem,éppen akkor kell,amikor megmondtam volna,hogy Zaynnel lefeküdtem... - Itt vagyok - mondta amikor már letette a telefont. - Mit szerettél volna mondani? - Kérdezte mosolyogva.Aztán végül úgy döntöttem,hogy nem rontom el az ő nagy napját ezzel,hogy megmondom neki az igazat.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Mindegy,lényegtelen - legyintettem semmit mondóan. - Most viszont megyek,mert van még egy-két elintézni valóm - mondtam mosolyogva,és szó nélkül léptem ki a szobából,egyenesen Zayn szobája felé,aminek ajtaján bekopogtam,de senki sem nyitott ajtót. - A rohadt életbe!Nyisd már ki! - Dübörögtem tovább.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Kit keresel? - Hallottam meg Zayn hangját mögülem,amire ijedten fordultam meg. - Ennyire nem vagyok ijesztő - mondta nevetve. - Miért jöttél? - Kérdezte karba font karokkal.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Nem gondolod,hogy nem itt kéne beszélnünk? - Kérdeztem duzzogva tőle,mire ő mosolyogva invitált be a szobájába.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Bocsi a rendetlenségért,csak nem nagyon jutott időm rendet tenni a tegnapi után - mondta idétlen vigyorral az arcán,amit egy szemforgatással tudtam le.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Zayn,én most komolyan beszélek!Mi ez kettőnk között? - Kérdeztem kétségbeesetten.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Szerintem egyértelmű - mondta vállat rántva. - Tegnap komolyan gondoltam minden szavamat,és nem csak az alkohol beszélt belőlem - magyarázott nekem. - Szeretném ha működne ez kettőnk között,és nem csak egy kis fellángolás lenne - nézett mélyen a szemembe,amire nekem a reakcióm annyi volt,hogy pirulva hajtottam le a fejemet.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Én...én is így gondolom - motyogtam félénken,amikor megéreztem ajkait az enyémen.Kezeimet a nyaka köré fonva csókoltam tovább,amíg ki nem fulladtunk. - Liamnek ne mondjuk el,nem szeretném ma tönkretenni a napját - mondtam fejemet rázva,és szorosan hozzá bújtam.</span><br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">-Ahogy akarod - nyomott egy puszit a fejemre.</span><br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<em><u><span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">1 hónap múlva*</span></u></em></div>
<br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Minden tökéletes.Egy hónap alatt sok dolog nem történt,maximum annyi,hogy Fearne és Harry végre összejöttek.Az egész a kiállításon kezdődött,amikor Fear megtudta,hogy Harry ötlete volt az egész,aztán minden ment magától.És,hogy mi van velem meg Zaynnel?Semmi.Tökéletesen kiegészítjük egymást,bár az,hogy Liam előtt még mindig titkolózunk,az más kevésbé ennyire jó...Alcideról még mindig nincsen semmi hír,de napról napra közelebb vagyok hozzá,úgy érzem...</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwendolyn! - Ébresztett fel az álmélkodásomból Fearne. - Mikor akarod végre elmondani Liamnek? - Kérdezte felvont szemöldökkel tőlem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem tudom - csóváltam meg a fejemet. - Attól félek,hogyha megtudná,megharagudna rám - húztam el a számat.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen,minél tovább halasztod,annál inkább mérges lesz - magyarázta mérgesen a barátnőm,aki amióta tudja az egészet,inkább elmondaná a bátyámnak.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Majd alakul valahogy - mondtam vállat vonva,aztán eszembe jutott,hogy Zaynnel holnap leszünk egy hónaposak. - Ti mit adtatok egymásnak Harryvel? - Kérdeztem témát váltva,amit nem értett. - Egy hónapja vagyunk együtt,gondoltam ideje lenne meglepni valamivel - vontam vállat.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Csinálj egy videót,vagy vegyél neki valami pólót - vont vállat egyszerűen. - Gwen,én ezekhez nem értek.Zayn agyát meg nem tudom megfejteni,tehát tőlem ne kérj tanácsokat - mondta védekezően.Egy kis idő után átmentem a saját szobámba,ahol fáradtan dőltem le a kanapénkra.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Baj van,szépségem? - Ült le mellém aggodalmasan Zayn,amint meglátott.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Csak fáradt vagyok - mondtam egyszerűen.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Liam szerintem kezd rájönni a dolgokra - váltott témát rögtön,amire felkaptam a fejemet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-De ugye nem szóltál neki? - Kérdeztem aggodalmasan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem,ne aggódj - mosolyodott el,és egy puszit nyomott a homlokomra. - Holnap megyünk interjúra,nincs kedved elkísérni? - Vigyorgott szélesen.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Camille-nak megígértem,hogy elmegyünk vásárolni - találtam ki valamit,hiszen nem akartam azt mondani,hogy holnap az ajándékát kellene megvennem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-De a mai nap az a miénk,igaz? - Kérdezte huncut mosollyal,és már a karjaiban is tartott.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Igaz - nevettem el magam,majd egy gyors csókot nyomtam az ajkára.</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><u><em>*Zayn Malik szemszöge*</em></u></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Mosolyogva néztem a mellettem szuszogó lányra,aki békésen aludt mellettem.Amikor megfordult,sóhajtva ültem fel az ágyon és azon gondolkoztam,hogy mit tegyek most.Ha Gwen megtudja,többé látni sem akar,de a menedzserek szeretnék az egészet,úgyhogy nem tudok nemet mondani.Idegesen túrtam a hajamba,majd mikor döntésemet meghoztam,halkan felkászálódtam az ágyról,és gyorsan felvettem a földön heverő ruháimat,aztán szó nélkül léptem ki a szobából.Ahogyan leértem a földszintre,megrezdült a telefonom,amit unottan vettem elő.De ami az üzenetben állt,szinte egy pillanat alatt felhúzta az agyamat.</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: "Courier New", Courier, monospace;">Öt perc múlva legyél a megbeszélt helyen.Fontos!</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Hihetetlen,hogy még ilyenkor is képes zaklatni.Bár ha egy ideig megint látni fogjuk egymást hozzá kell szoknom.Fortyogva trappoltam el a legközelebbi gyorsétteremig,ahol megláttam az illetőt.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mi ilyen marha fontos? - Kérdeztem lekezelően.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-A holnapi napról kéne beszélnünk - fonta össze a karjait.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mit akarsz erről beszélni?Nem volt eléggé világos a terv? - Kérdeztem felvont szemöldökkel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Változott - rázta meg a fejét,amit nem egészen értettem. - Interjú lesz,nem képek kellenek - mondta komoran.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Felejtsd el - tiltakoztam azonnal. - Nem fogom kockára tenni mégjobban a kapcsolatomat,csakis a menedzserek miatt - mondtam fújtatva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Leszarom,hogy mita akarsz - mondta mérgesen. - Nekem fontos a karrierem,úgyhogy megteszed,ha tetszik,ha nem - komolyodott el. - Holnap találkozunk - mosolyodott el gúnyosan,és szó nélkül fordult meg,majd elsétált.Ledöbbenve meredtem magam elé,és amikor felfogtam,hogy mi is történt,megadóan dőltem az épület falának.Gondolkoztam minden lehetőségen,hogy hogyan oldjam meg a helyzetemet,de nem jutottam semmire.Muszáj lesz végre hajtani a tervet...</span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-60625429390460295332013-08-30T03:00:00.000-07:002013-08-30T03:00:04.952-07:00II. kötet 7.fejezet: Elég egyértelmű<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><strong><em>Ahoj!:D</em></strong></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Elérkeztünk egy olyan részhez,aminél ki kellene tenni a <span style="color: #cc0000;"><em>piros 18</em></span>-as karikát.;)) Hogy miért? az majd a történetből kiderül!:) Köszönöm az előző részhez érkezett kommenteket,és a több mint 15 ezres (!!) nézettséget! Szuperek vagytok!!:) Kellemes olvasást kívánok a részhez,és a végén kommenteljetek!;)</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: Times; font-size: large;"><em>XoXo Vicky</em></span></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<img height="207" src="http://24.media.tumblr.com/0d3bc2bdf6198430141fcb1364fe61dd/tumblr_mi9yp1YepR1rwiyl5o1_500.gif" width="400" /></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Amint a klubba értünk,izgatottan mentünk be a srácokkal együtt a szórakozó helyre.Mielőtt beléptem volna,Liam magához rántott,és összevont szemöldökkel nézett rám.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Van olyan dolog,amit nem mondtál el? - Kérdezte kíváncsian.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem,nincs - vágtam rá fejemet rázva. - És neked? - Kérdeztem vissza társalogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nincs - mondta értetlenül,majd beléptünk a hangos zenétől dübörgő helyre.Vigyorogva mentem a bárpulthoz,ahol kértem egy furcsa nevű koktélt,és miután megkaptam az italomat,halvány mosollyal az arcomon néztem a táncparketten táncoló Harry-Fearne párost.Hihetetlen,eddig Fear senkivel sem volt hajlandó táncolni,de pont Harryvel,így még furcsább.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mit nézünk? - Ült le mellém hirtelen Zayn.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Feart és Harryt - mutattam a táncoló emberekre. - Tényleg,Camet nem láttad? - Kérdeztem felkapva a fejemet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Éppen Niallel nyelik le egymást - mondta elmerengve,amin hangosan felnevettem. - Mit iszol? - Kérdezte témát váltva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Valami lehetetlen nevű italt - mondtam vigyorogva,amire most ő nevetett fel magát.Amikor meghallottam a kedvenc dalomat,felkaptam a fejemet,és Zaynre néztem. - Ez a kedvencem - mondtam mosolyogva,majd visszatértem az alkoholomhoz.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Szabad egy táncra? - Kérdezte meghajolva előttem,miközben ő ezerrel vigyorgott.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Persze - fogadtam el a kezét,amit nekem nyújtott.A legtávolabbi sarkoba húzódva táncoltunk a zenére.Zayn a kezeit a derekamra helyezte,és szoroan magához húzott,míg én a kezeimet a nyakán át kulcsoltam össze.Lehet,hogy nem éppen erre a <a href="http://www.youtube.com/watch?v=0NKUpo_xKyQ" target="_blank">szám</a>ra kellett volna lassúznunk,de a pillanat a lényeg.Fogalmam sincs,hogy mi ütött belém,de egyre jobban kívántam a velem táncoló fiút.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Tudod,nagyon jól áll ez a ruha - suttogta rekedtesen a fülembe,amire én elpirultam.Hirtelen a kezei lejjebb csúsztak,és egy kicsit megmarkolta a fenekemet,amire én halkan felnyögtem. - Hmm - dörmögte a fülembe,és a szemei sötétebbek lettek.Szó nélkül húztam a fejét magamhoz,és csókoltam meg,amit ő azonnal viszonzott. - Mi lenne,ha elmennénk? - Kérdezte a csók után,mire én válaszul bólintottam egyet,és a hátsó kijáraton kiosontunk.Kézenfogva mentünk végig az utcán,míg nem értünk el a liftig,amibe mikor beszálltunk,szinte azonnal egymásnak estünk.A combomnál fogva felemelt,és a lift falának nyomva csókoltuk tovább egymást.Sűrű fekete hajába túrva egyre jobban izgattam fel őt,miközben ő a combomat simogatta meleg kezével,amivel pedig ő izgatott engem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Akarlak - nyögtem a fülébe,amitől mégjobban beindult.A heves csókunkat a lift csengése szakította félbe.Lihegve váltunk el egymástól,és mentünk be az ő szobájába,hiszen az volt közelebb.Ahogyan beértünk a helyiségbe,újra egymásnak estünk.Szó nélkül letett az ágyra,és felém kerekedve,elkezdte végigcsókolni a nyakamat,amire én csak halk sóhajokkal reagáltam.A ruhám cipzárja beakadt,így nem tudott tovább "haladni".</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Veszek egy újat - motyogta a fülembe,amit nem értettem,de ő válaszul csak letépte rólam a ruhát.Szó szerint.Kuncogva hagytam,hogy kényeztessen tovább,amíg le nem ért a gyengepontomhoz.A lepedőbe markolva elégeltem meg,hogy a rajtam fekvő énekes ujjaival kényeztett.Hangosan nyögdécselve engedtem az élvezetnek,ami végül bekövetkezett.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Zayn! - Sikoltottam fel,mikor az ujjai köré élveztem.Vigyorgó fejét látva,magamhoz húztam.és egy csókot nyomtam a szájára,majd fordítottam a helyzetünkön.Lassan húztam le róla a nadrágját,és (az idő közben megvált) pólójához dobtam azt.Látva dudorodó férfiasságát a boxerén keresztül,kuncogva néztem fel rá.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ne kínozz - mondta kérlelően,mire én egy rántással leszedtem róla a fehérneműt.Lassú,kínzó mozdulatokkal simítottam végig a féltett pontján,és a számba vettem azt.A fiú lehunyt szemekkel élvezte a helyzetet,és mikor már készen állt,kaján mosollyal az arcán kerekedett felém,és nézett mélyen a szemembe. - Biztos,hogy akarod? - Kérdezte egyenletlen levegővétellel,miközben az óvszert magára húzta.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ha nem akarnám,nem lennék itt - forgattam meg a szemeimet,mikor egy erős lökést éreztem meg alulról. - Rohadt nagy vagy! - Nyögtem fel egy nagyot,mikor belém hatolt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Te meg szűk - mondta a nyakamba lihegve,és mikor úgy érezte,hogy jobb,lassú mozdulatokkal mozgott bennem,ami egyre jobban gyorsult fel.Nyögéseink,és káromkodásaink töltötték be a szobát,ami egy idő után elhalkult.Zayn legördült rólam,és szapora levegővétellel feküdtünk egymás mellett.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Akkor most,hogyan tovább? - Kérdeztem mikor már szóhoz tudtam jutni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Szerintem elég egyértelmű - mondta a szemembe mosolyogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nekem nem - mondtam kuncogva,miközben ő egyre közelebb húzott magához. - Zayn,meg kell beszelnünk néhány dolgot - mondtam már komolyabban.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Holnap nem lehetne? - Kérdezte nagy szemekkel,aminek valahogy nem tudtam ellenállni,így egy nagyot bólintottam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><u><em>*Másnap reggel*</em></u></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Úgy éreztem,mintha valaki bámulna engem,így inkább mégjobban összeszorítottam a szemeimet,míg nem éreztem meg egy puha kezet az arcomon,ami óvatosan simogat.Álmosan pislogva nyitottam ki a szemeimet,amikor megpillantottam a velem szemben mosolygó Zaynt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Jó reggelt - mondta rekedt hangon,és egy apró csókot nyomott az ajkaimra.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Neked is - mondtam halkan,és közelebb csúsztam hozzá,míg nem dörömbölt valaki az ajtaján.Ijedten néztünk egymásra,hogy most mit is tegyünk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Menj be a fürdőbe - mondta halkan suttogva,mire én bólintottam egyet,és ahogyan álltam fel,húztam magammal a takarót,hiszen nem volt rajtam semmi. - Hova viszed a takarót? - Kérdezte értetlenül,de még mindig suttogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem fogok meztelenül előtted sétálni - mondtam mérgesen,miközben a ruháimat szedtem fel a földről.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Láttalak már meztelenül - mondta értetlenül,de arcán ott volt a huncut mosoly.Szemforgatva dobtam hozzá a boxerét,ami a kezembe akadt,és szó nélkül léptem be a fürdőbe.Az ajtónak dőlve mosolyogtam mint egy idióta.Hihetetlen,hogy pár napja,még egy kanál vízbe is meg tudtam volna folytani,erre most itt állok,egy nagy takaróval magam köré tekerve,és a tegnap estét játszom vissza,folyton folyvást,amitől megborzongok.</span><span style="font-family: Times;">Érdeklődve hallgattam a párbeszédet,azzal az idegennel,aki berontott hozzánk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Haver,mit akarsz? - Hallottam meg Zayn hangját.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Csak jöttem kérdezni,hogy mit veszel Liam szülinapjára? - Hallottam meg most Louis hangját. - Tényleg mi történt tegnap?Nem találtunk,pedig szerettük volna,ha innál velünk valamit - mondta értetlenül Lou.Fejemet fogva kezdtem el gondolkozni azon,hogy mit vegyek a bátyámnak.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ma mentem volna körbenézni néhány boltot - mondta hazudva Zayn,amin elmosolyodtam. - Amúgy nem bírtam ott maradni,fájt a fejem - hazudott tovább,ami miatt be kellett fognom a számat,nehogy hangosan elnevessem magamat.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ja,gondolom - mondta cinikusan Louis. - Gwent nem láttad?Tegnap este őt sem láttam - mondta kíváncsian.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Fogalmam sincs - mondta sóhajtva a fekete hajú srác. - Viszont,fel szeretnék öltözni,ha nem lenne probléma - mondta ezzel kiterelgetve a vicces kedvű banda társát. - Kijöhetsz - szólt be nekem,mire én nevetve jöttem ki a fürdőszobából.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Hihetetlenül bénán hazudsz - öleltem meg nevetve. - Viszont most megyek készülődni,mert kéne vennem valamit az ökör bátyámnak - mondtam szemforgatva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mehetnénk együtt - nyomott puszit a fejemre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ahogyan ismerem a csajokat,még ők sem vették meg az ajándékot - mondtam gondterhelten. - De,ma muszáj beszélnünk - mondtam komolyan a szemébe nézve,és egy utolsó csókot nyomva a szájára,felkaptam magamra egy pólót,és az egyik boxerét,majd kiléptem az ajtón,ügyelve arra,hogy ne vegyen észre senki,míg nem értem be a saját szobámba.</span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-73025998263246200222013-08-29T02:40:00.000-07:002013-08-29T02:40:13.220-07:00Fontos!<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><strong><em>Sziasztok!:)</em></strong></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Nem,most kivételesen nem résszel jöttem,hanem néhány dolgot szeretnék elmondani nektek.:)</span><br />
Mint Ti is látjátok,jelentkeztem egy újabb versenyre (a Fanfiction ketegóriába),és azt szeretném ezzel kapcsolatban elmondani,hogy <u><strong>ha van kedvetek</strong></u> akkor <strong><u>jelentkezzetek.</u></strong>Sokat nem veszíthetsz vele,szerintem.:)<br />
<em><strong>A</strong></em> <strong><em>másik</em></strong>,pedig az,hogy van a Miss Congeniality című blogom,amit én írok,sznitén.Azt szeretném kérni tőletek,hogy nézzetek be oda,és kommenteljetek.:)<br />
<br />
<div style="text-align: right;">
<em><span style="font-size: large;">XoXo Vicky</span></em></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-5582022356932967522013-08-28T09:14:00.004-07:002013-08-28T09:14:41.164-07:00II. kötet 6.fejezet: "Csak egy figyelmes gesztus..."<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><strong><em>Helló!:D</em></strong></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Mint látjátok,megérkeztem a hatodik fejezettel (milyen meglepő...?:D),amiben néhány érdekesség lesz,de ahhoz képest,hogy talán kicsit rövidebb,szerintem tartalmas.:) Tudom,hamar hoztam a részt (ezen a napon már a második!:)) De nem baj,szerintem.:D A következő részben kiderül,hogy miért is kezdődik olyan érdekesen az este...,de mindent a maga idejében!:) Viszont arra kérnélek titeket,hogy ha szeretitek a "firkálmányaimat",akkor nézzetekbe <span style="color: #e06666;"><a href="http://xmisscongeniality-1dx.blogspot.hu/" target="_blank">IDE</a></span>,és hagyjatok kommenteket! A részhez kellemes olvasást kívánok,és kommenteljetek a végén.Ja,és kíváncsi vagyok a tippetekre,hogy miért is lesz annyira érdekes az este!;)</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: Times; font-size: large;"><em>XoXo Vicky</em></span></div>
<br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<img src="http://31.media.tumblr.com/c696319cdccd212a75b4bddcda066ec0/tumblr_mqarct4TnV1s5mqp4o2_400.gif" /></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em><u>*Gwendolyn Crine szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Izgatottan vártam,hogy végre Párizsba érjünk,mert régen voltam már itthon.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nyugi,nemsokára oda érünk - próbált lenyugtatni Liam mosolyogva,de nem sikerült.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Jó,de annyira izgatott vagyok! - Mondtam felpörögve,amin elnevette magát.Amikor végre leszállt a gép,vigyorogva szálltunk ki a gépből a lányokkal,és indultunk ki a terminálból.Fél szemmel Harryre sandítottam,aki halványan bólintott egyet. - Fear,mit szólnál,ha kicsit körbe néznénk? - Kérdeztem felvont szemöldökkel a lányt.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ha nem lenne probléma én is megyek - szólt közbe Zayn,amire én elkerekedett szemekkel néztem a mosolygó fiúra. - Elvégre,sosem voltam Párizsban - mondta szemforgatva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Legyen - vont vállat lazán Fearne.A srácok a bőröndjeinket bepakolták a kocsiba,és már ott sem voltak.Hitetlenül mentem végig Párizs utcáin,a két emberrel,míg nem értünk el egy virágos bódéhoz.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-De,gyönyörű! - Néztem az egyik rózsára,ami tényleg mese szép volt.Fearne is ámulattal csodálta a növényt,míg nem a</span><span style="font-family: Times;"> fekete hajú srác elvett két szál rózsát,és egy-egyet a kezünkbe nyomott,majd miután kifizette,elindultunk tovább.Én egy kicsit sokkot kaptam,hiszen az öcsémen kívül senki mástól nem kaptam virágot. - Köszönöm - motyogtam szemlesütve a fiúnak,aki halványan elmosolyodott.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Megmutassuk,hogy milyeneket firkáltunk annó,a házak oldalára? - Kérdezte Fearne ezzel megtörve a közénk beálló kínos csendet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Persze - Mondta Zayn vigyorogva.Amikor odaértünk ahhoz a falhoz,aminek az oldalát még régebben szét firkáltuk. - Az igen! - Mondta elismerően,miközben a falat fürkészte.Mosolyogva pacsiztunk össze Fearral,és néztük tovább a hüledező srácot. - Van valahol egy palack? - Kérdezte felvont szemöldökkel,mire Fear a kezébe nyomott egy félig kifogyott festéket.Nos,igen,régóta nem voltunk itt,de valamikor szoktak idejönni emberek,akik a nagy firkálgatásokban itthagyják néhány holmijukat.A dalospacsirta cifra betűkkel írta fel a falra,hogy "This Is Us".Szépre sikeredett művét egy önelégült mosollyal tudott le.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ne bízd el magad - mondtam gúnyosan,és alá firkáltam ugyan azt a szöveget,csak más stílusban,ami szerintem sokkal jobbra sikeredett mint Zayn-é. - Így kell ezt csinálni - kacsintottam a ledöbbent fiúra,mikor megrezdült a telefonom a zsebemben.Érdeklődve nyitottam meg az sms-t,amiben Harry üzenete volt,hogy visszamehetünk.Halványan biccentettem egyet az előttem álló énekesnek,aki megkönnyebbülten sóhajtott fel. - Szerintem menjünk vissza,mert kezd besötétedni - mondtam felnézve az égre,amire mindannyian egy bólintással válaszoltak.Amikor visszaértünk a hotelba,a többiek bújkáló mosollyal nézték a kezemben levő virágot,és a mellettem álló fiút,aki csak szikrázó szemekkel nézett vissza rájuk.Liam értetlenül fürkészte Danielle arcát,aki vigyorogva nézett a szemembe.Amikor a többiek elindultak a lift irányába,én kis ideig még álldogáltam az aulában,míg nem szólalt meg egy hang mellőlem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Volt csók? - Kérdezte Eleanor,amire én kérdőn fordultam felé.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mi? - Kérdeztem vissza értetlenül,mire ő a kezemben levő rózsára bökött. - Ez csak egy figyelmes gesztus - mondtam egyszerűen,de mindketten tudtuk,hogy hazudok. - Kérlek ne szólj senkinek - mondtam neki könyörgő tekintettel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nem állt szándékomban - mosolyodott el szélesen. - Ma este lemegyünk bulizni,úgyhogy egy óra múlva legyetek itt - kacsintott rám,és már ott sem volt.Szemforgatva mentem be a szobámba ahol mosolyogva tettem le a rózsát az asztalra,majd nekiláttam ruhát keresni.Amikor a hetedik ruhát emeltem ki a bőröndből,idegesen dobáltam szét a ruhákat,amik közül egyik sem volt olyan,ami megfelelő lett volna.Amíg meg nem pillantottam azt a <a href="http://www.polyvore.com/cgi/set?id=95498896" target="_blank">ruhát</a>,amit régóta kerestem.Miután magamra rángattam a ruhát,és a hozzá való cipőt,egy gyors sminkelés után már lent is voltam a többieknél.Liam,és a mellette álló fekete hajú énekes is valósággal eltátotta a száját,amin elmosolyodtam. - Indulhatunk? - Kérdezte El izgatottan,mire mindenki bólintott egyet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Jól nézel ki - motyogta Zayn,mikor elmentem mellette.A bók halltára nem kicsit pirultam el...Fejemet lehajtva,és kerülve a tekintetét,mentem a lányokhoz,akik vigyorgva néztek engem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Egy szót se! - Mondtam mérgesen,mert láttam,hogy megjegyzést szeretnének fűzni az egészhez.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Értettük - mondták nevetve,és elkezdődhetett az érdekes este...</span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-62949467901689770042013-08-28T00:29:00.003-07:002013-08-28T00:29:41.883-07:00II. kötet 5.fejezet: Mámor<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><em><strong>Hahó!:D</strong></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Ma egy igen különös résszel érkeztem...:) Zayn és Gwen kapnak nagyobb főszerepet,de ez minden kiderül a részben...:)) Köszönöm az előző részhez érkezett kedves szavakat,igen sokat jelentenek nekem!:) Nem is húzom tovább,inkább kellemes olvasást kívánok,a végén pedig hagyjatok "nyomot".:D</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: Times; font-size: large;"><em>XoXo Vicky</em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><img height="195" src="http://24.media.tumblr.com/tumblr_mcil26smRs1qktxw5o1_500.gif" width="400" /></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<u><em>*Gwendolyn Crine szemszöge*</em></u></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Gyorsan magamra kaptam egy dzsekit,és elindultam a hűvös utcán.Amikor elértem egy puccos étteremhez,értetlenül pillantottam a mellette levő sikátoros részbe,ahol egy ismerős alak nyöszörgött a földön,akihez szó nélkül mentem oda.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Malik? - Böktem meg a lábammal,mire egy hangosabb nyögést engedett ki magából.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Mit akarsz? - Hallottam meg részeg hangját,amiből rögtön leszűrtem,hogy ivott.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Állj már fel! - Rángattam fel a földről az elengedett testét. - Azt pedig add ide! - Kaptam ki a kezéból a félig üres Jack Daniel's-es üveget.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Add vissza! - Kapott a kezem után,de késő,mert a pia a kukában landolt.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Most pedig velem jössz - dobtam át az egyik kezét a vállamon,és úgy mentünk vissza a hotelba.Nehezen rángattam be a szobámba,ahol egyszerűen kapcsoltam fel a villanyt,aminek Zayn nem nagyon örült.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Kiég a szemem - nyögött fel fájdalmasan,amivel én nem nagyon foglalkoztam.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Leszarom - morogtam mérgesen. - Vetkőzz le,és menj feküdni - mondtam neki fújtatva.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Tudtam,hogy akarsz engem - jött egyre közelebb,aminek hatására én inkább hátrálni kezdtem. - És mit terveztél estére? - Cirógatta meg az arcomat.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Alvást - vágtam rá,majd mégközelebb jött hozzám. - Nem hiszem,hogy ez a legjobb ötlet - löktem el a kezét,kissé remegő hangon.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Miért?Látom rajtad,hogy te is akarod - mondta kaján vigyorral a képén.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Zayn,te részeg vagy - löktem el a mellkasától,mikor hirtelen megéreztem valami kellemes dolgot a számon.Zayn ajkai az enyémhez nyomódtak.Hiába a dohány,és az alkohol émelyítő szaga,az édes csókja ezt mind elfelejtette velem.Ahogyan visszacsókoltam,egyre többet,és többet akart volna,ahogyan én is,de a vészcsengő megszólalt a fejemben,és eltávolodtam tőle. - Ez nem helyes,amit teszünk - toltam el a mellkasától fogva. - Gyere,megmutatom,hogy hol alszol - törtem meg a csendet,ami beállt köztünk.Lassan támolyogtunk be a szobámba,ahol ledöntöttem az ágyra,de mivel a fél karjával fogott,így vele együtt estem az ágyra.Segítettem levenni róla a zakót,amin halványan elmosolyodott,majd segítettem levenni az ingjét is. - Gondolom a nadrág már megy - forgattam meg a szemeimet,de ő megrázta a fejét.Sóhajtva csatoltam ki az övét,és húztam le a nadrágját. - Jó éjt - suttogtam a már alvó fiúnak.Mikor bezártam magam mögött az ajtót,az ujjaimmal az ajkaimon végig simítottam. - Mi volt ez? - Kérdeztem félhangosan magamtól,majd halványan megráztam a fejemet,ezzel próbálva kiverni a fejemből az egészet.Álmosan dőltem le a kanapéra,és vártam amíg elnyom az álom...</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<em><u>*Másnap reggel*</u></em></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Villámgyorsasággal csaptam rá az ébresztőmre,nehogy felébredjen a szobában alvó énekes.Nyugodtan álltam neki elkészíteni a reggeli kávét,ami már rutinommá vált.Amikor kinyílt a szobám ajtaja,felvont szemöldökkel fordultam az előttem félmeztelenül álló fiúra,akinek hihetetlenül jó teste volt.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Jó reggelt - szólalt meg rekedtes hangján,amitől végigfutott rajtam a borzongás.<em>Mi van velem?</em></div>
<div style="text-align: justify;">
-Neked is - biccentettem lazán,és felé nyújtottam egy fájdalomcsillapítót,az arcát látva biztosan jól jön neki. - Miért ittad le magad tegnap a sárga földig? - Kérdeztem komolyan,miközben a kávéját kortyolgatta.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Perrie szakított velem - motyogta halkan. - Csináltam tegnap valamit,amit nem kellett volna? - Kérdezte témát váltva.Remek,tehát nem emlékszik a tegnapi csókra.Kis hezitálás után inkább úgy döntöttem,hogy nem mondom el a tegnap estét.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem - ráztam meg a fejemet. - Semmit - sóhajtottam fel.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Oké - bólintott kissé zavartan. - Akkor én most megyek - állt fel a kanapéról,mire én bólintottam egyet,és ő pedig kilépett az ajtón.Végig gondolva az estét újra kirázott a hideg,de jó értelemben.Hitetlenül vettem fel magamra egy normális ruhát,majd kimentem a szobámból,egyenesen Liam szobája elé,aminek ajtaján bekopogtam. - Dan,itt van? - Kérdeztem kissé félve a bátyámat,aki értetlenül bólintott egyet.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Danielle,hozzád jöttek! - Kiáltott hátra a barátnőjének,aki kíváncsian állt meg Liam mellett.Gyorsan kirángattam Dant a testvérem mellől,és idegesen néztem a szemébe.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Megcsókolt - mondtam ki azonnal,amit nem értett. - Zayn - mutattam a közelben levő szobára,mire ő elsápadt. - Igaz,hogy részeg volt,de akkor is! - Mondtam csillogó szemekkel.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ezt nem mondod komolyan - mondta elkerekedett szemekkel.</div>
<div style="text-align: justify;">
-De - bólintottam határozottan.</div>
<div style="text-align: justify;">
-És mit éreztél? - Kérdezte már ő is izgatottan.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Bizsergést.Jól eső bizsergést - Ismertem el lesütött szemekkel.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Kezdesz bele szeretni - mondta mosolyogva. - Ne aggódj,nem mondom el senkinek - nyugtatott meg mosolyogva.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Köszönöm - mondtam hálásan.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<em><u>*Zayn Malik szemszöge*</u></em></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Amikor beértem a szobámba,szélesen elmosolyodtam a tegnap estén.Igen,mondenre tisztán emlékszem,ezért is hazudtam azt Gwennek,hogy nem,mert kíváncsian vártam a válaszát,hogy mit mond a tegnapról.Kuncogva vettem le magamról minden ruhát,és álltam be a zuhanyrózsa alá.Tegnap eleget ittam ahhoz,hogy túl tegyem magam Perrie-n,és érdekes módon,nem fáj,hogy elment.Mikor kiszálltam a fürdőből,egyszerűen ráztam meg a fejemet,amikből a vízcseppek csak úgy száguldottak.Megkönnyebbülve terültem el az ágyon,és kezdtem el azon gondolkozni,hogy miképp érhetem el Gwent,úgy,hogy mindenkinek jó legyen.Amikor megcsörrent a telefonom,fáradtan vettem fel a készüléket.<br />
-Igen? - Ásítottam bele a telefonba,aminek a túlsó felén egy hangos nevetés hallatszódott.<br />
-Remélem zavarok - mondta röhögve Harry,mire én csak megforgattam a szemeimet. - Segítened kéne neked is - kezdett bele,amit nem értettem.<br />
-Harry,beszélnél egy kicsit érthetőbben? - Kérdeztem összevont szemöldökkel.<br />
-Fearne-nak nemsokára születésnapja lesz,gondoltam megfogadom Gwen tanácsát,és csinálhatnánk képeiből egy kiállítást.Úgyis a következő állomás Franciaország lesz - magyarázta értelmesebben.<br />
-És,hogy szeretnéd elvinni a képeket?Mert anélkül nehezen lesz kiállítás - magyaráztam gúnyosan.<br />
-Humoros vagy - mondta unott hangon. - Éppen ezért kellenétek ti - magyarázkodott tovább.<br />
-Mi?Hogy érted,hogy mi? - Kérdeztem vissza értetlenül.<br />
-Te és Gwen - mondta ki a másik nevet,amitől görcsbe állt a gyomrom.<em>Mi</em> <em>van</em> <em>velem?</em> - Ti fogjátok lekötni Feart - sóhajtotta megrökönyödve. - Ugye segítetek? - Kérdezte reménykedve.<br />
-Persze - mondtam kis hezitálás után. - És Hazza - szólítottam régi nevén,mielőtt letette volna a telefont. - Szerezd meg a csajt - mondtam mosolyogva,és kinyomtam.Némára állítva a telefonomat nyúltam el mégjobban az ágyon,és vártam arra,hogy értem jöjjenek az álom manók...,de mivel valaki erőszakosan kopogott az ajtómon,ezért feleslegesen vártam azokat a nyomorultakat.Nyűgösen tántorogtam el az ajtóig,amit amikor kinyitottam,Danielle érzelmekkel teli arcát láttam magam előtt.Mielőtt bármit is mondhattunk volna egymásnak,egy nemes egyszerűséggel akkora pofont adott,hogy a nyoma biztos,hogy meglátszott. - Mi a ...? - Kezdtem bele,de aztán szorosan megölelt.<br />
-Akkora egy seggfej vagy - mondta kissé mérgesen,amit nem értettem. - Gwen elmondta a csókot - magyarázta,ami miatt én égtem ezerrel. - Ne aggódj,nem tudja más rajtam kívül,és nem is fogja - nyugtatott meg azonnal.<br />
-Köszönöm - mosolyogtam rá hálásan.<br />
-De most mesélj el mindent részletesen!Miért,és hogyan jött ez az egész csók? - Kérdezte beljebb jőve a szobába.<br />
-Dan,ez nem hiszem,hogy ezt pont veled fogom megbeszélni,merthogy ez férfi téma - célozgattam arra,hogy nem nagyon van kedvem beszélgetni senkivel.<br />
-Értem én - nyújtotta rám a nyelvét. - De azért vigyázz,hogy mit teszel - figyelmeztetett kacsintva,és már ott sem volt...</div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-68074009019580178472013-08-27T01:41:00.002-07:002013-08-27T01:44:16.106-07:00Díj!:D<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Sziasztok!!:)</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Nem,most nem résszel jöttem (az majd később jön;)),hanem egy díjjal,amit Betty-nek köszönhetek!:)</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-9zhooYqfmBE/Uho-d16M5BI/AAAAAAAAAl0/obFCIKFJWYk/s1600/blogger-image--2083769039.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://3.bp.blogspot.com/-9zhooYqfmBE/Uho-d16M5BI/AAAAAAAAAl0/obFCIKFJWYk/s200/blogger-image--2083769039.jpg" title=" ... Shift+R javítja ennek a képnek a minőségét. CTRL+F5 betölti újra az oldalt." width="200" /></a></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>1. Válaszolj a kérdésekre</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>2. Írj magadról 10 dolgot</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"><em>3. Tegyél fel 10 kérdést küld tovább 10 embernek</em></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"><strong><u>10 dolog rólam:</u></strong></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">1. Ma megyünk a suliba a tankönyvekért.</span><br />
<span style="font-family: Times;">2. Még mindig nincs tolltartóm.:D</span><br />
<span style="font-family: Times;">3. Szőkére szeretném festeni a hajamat(nagy elhatározás*).:D</span><br />
<span style="font-family: Times;">4. A bátyámmal mi ketten vagyunk a legszerencsétlenebbek.:))</span><br />
<span style="font-family: Times;">5. Nagyon szeretem írni a blogomat.</span><br />
<span style="font-family: Times;">6. Esztergom mellett lakom,de Pestre járok suliba.</span><br />
<span style="font-family: Times;">7. Olly Murs Right Place,Right Time a hangulat zeném.Mármint jelenleg ez az,ami illik a motani "állapotomhoz".</span><br />
<span style="font-family: Times;">8. Utálom ezt a borongós időt,de legalább apuval tarthatunk egy "DVD maratont".:)</span><br />
<span style="font-family: Times;">9. Hamar eltelt a nyár,de szerintem nem ép ez volt a legjobb...</span><br />
<span style="font-family: Times;">10. Több nem jutott eszembe,bocsi.</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<br />
<span style="font-family: Times;"><u><strong>10 válasz:</strong></u></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">1. <strong><em>Belegondoltál már,hogy milyen nehéz megfogalmazni az első kérdést? </em></strong></span><br />
<span style="font-family: Times;"><strong><em></em></strong></span><br />
<span style="font-family: Times;">-Bele,azért is tart sokáig,mert nem tudom néha,hogy mi írjak.</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">2. <em><strong>Elképzelted már,hogy a blogod valóra válik,és te vagy benne a főszereplő?</strong></em></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">-Igazából amikor írom a blogot,a főszereplő szemszögéből írom,így olyan,mintha én lennék benne a főszereplő.</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">3. <strong><em>The Wanted vagy One Direction?</em></strong></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">-Na igen,az örökös kérdés.Az a baj (vagy kinek mi),hogy én mindkettőt szeretem.Jó énekes bandának tartom mindkettőt,úgyhogy nagyon nem tudok dönteni.</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">4.<strong> <em>Kedvenc helyed,ahol eddig jártál?</em></strong></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">-Országban Görögországot mondanám.:))</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">5. <strong><em>Szoktál</em></strong> <em><strong>zenét</strong></em> <strong><em>hallgatni</em></strong> <strong><em>írás</em></strong> <strong><em>közben?</em></strong></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">-Igen.</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">6. <strong><em>Kedvenc dalod?</em></strong></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">-Olly Murs - Right Place,Right Time</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">7. <strong><em>Legviccesebb sulis élményed?</em></strong></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">-Háát,ebből van egy pár,de talán az egyik legviccesebb az volt,amikor annyira siettem fel a terembe,hogy akkorát estem,amitől szerintem a farcsontom biztos,hogy elrepedt.:D Ráadásul késtem is az óráról,amiért megkaptam a lecseszésemet...</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">8. <strong><em>Van legjobb barátnőd,akivel mindent megbeszéltek,és a szabad időd nagyrészét vele töltöd?</em></strong></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">-Van.:) Születésem óta ismerem,és olyan mintha ikrek lennénk.:D</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">9.<em><strong> Elolvastad valaha az egyik kötelező olvasmányt?</strong></em></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">-Őszintén?Nem.Mindig csak az olvasónaplókat.:D</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">10. <strong><em>Van Twittered?</em></strong></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nincs.</span><br />
<br />
<br />
<br />
<u><strong>10 Kérdés:</strong></u><br />
<br />
1.Jó volt az idei nyarad?<br />
2.Mi a kedvenc könyved?<br />
3.Kedvenc meséd?<br />
4.Melyik blogot olvastad legutóbb?<br />
5.Legviccesebb élményed?<br />
6.Olvasod a blogom?<br />
7.Sportolsz valamit?<br />
8.Mi a hobbid?<br />
9.Kedvenc sorozat?<br />
10.És nem tudok többet :D<br />
<br />
<br />
<strong><u>Küldöm:</u></strong><br />
<br />
<a href="http://smilewhenitshard.blogspot.hu/" target="_blank">Ashley Bo</a><br />
<a href="http://withyouwithalife.blogspot.hu/" target="_blank">Bridget</a><br />
<a href="http://iremember-when.blogspot.co.uk/" target="_blank">Petra</a><br />
<a href="http://dontletmegolouistomlinsonfanfiction.blogspot.hu/" target="_blank">Alexis Bumm</a>Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-25030703264092428182013-08-25T06:56:00.002-07:002013-08-25T06:56:37.388-07:00II. kötet 4.fejezet: Emlékképek,és megvilágosodás<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><strong><em>Sziasztok!:)</em></strong></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Tudom,hogy késtem a részekkel,és próbálom behozni ezeket a késéseket,de nagyon szépen köszönöm azt a <strong><em><u>két kommentet</u></em></strong>,ami az előzőhöz jött.:) A részről csak annyit,hogy talán most kezd beindulni az egész sztori szerintem.:)) A végén hagyjatok kommenteket!;) Kellemes olvasást!:)</span><br />
<div style="text-align: right;">
<em><span style="font-size: large;">XoXo Vicky</span></em></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><img height="234" src="http://31.media.tumblr.com/09a077b06a1dd5f6ef8edfc9a319551f/tumblr_mkr8y1NjKi1rs188ho1_250.gif" width="320" /></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Gwendolyn Crine szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Reggel álmosan nyúltam a telefonomért,ami eszeveszettül csörgött.Ásítva nyomtam ki a készüléket,és ültem fel az ágyamban.Egy ideges kopogás kizökkentett a félkómámból.Csoszogva mentem ki az ajtóhoz,és nyitottam ki a rozoga ajtót,ami mögött egy ismerős ember állt.Elkerekedett szemekkel bámultam az előttem álló Austint.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Emlékszel rám? - Kérdezte helvány mosollyal az arcán,mire én bólintottam egy aprót. - Hiányoztál - ölelt magához szorosan,amit félve viszonoztam.Vigyorogva húztam be a szobámba,de ő inkább kint maradt. - Csak ezeket szerettem volna átadni - nyújtott nekem egy mappát. - Remélem minél hamarabb rendbe jössz,és ígérem,megtalálom - nyomott egy puszit a homlokomra,és vissza sem nézve elment.Értetlenül csuktam be az ajtót,és ültem le a kanapéra,ahol egyenként szedegettem ki különböző képeket.Mindegyiket összeráncolt szemöldökkel nézegettem,hiszen valahonnan ismerősök voltak a képek.Nehezen feltápászkodva mentem ki az ajtón,és indultam meg Fearne szobájához,aminek ajtaján bekopogtam.Néhány perc múlva kinyitotta az ajtót,és kíváncsian nézett rám,hogy mit is szeretnék tőle.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Tudnál segíteni? - Kérdeztem kissé félve,mire ő bólintott egy nagyot,és maga mögött bezárva az ajtót,elindult utánam. - Ezek ismerősek,de nem tudom,hogy honnan - mutattam a különböző képekre,mikor a szobámba értünk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Honnan vannak ezek? - Kérdezte komolyan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Austin adta ezeket - mondtam egyszerűen.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Szóval rá emlékszel - állapatotta meg elgondolkozva. - Próbálj vissza emlékezni - Erősködött továbbra is.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Próbálok,de nem megy - csóváltam meg a fejemet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Sajnálom,de ha ez magadtól nem megy,akkor csak idő kell.Én nem erőltethetek semmit - mondta szomorkásan. - Én viszont vissza megyek,mert még be kell fejeznem néhány festményemet - mutatott az ajtó irányába,mire én bólintottam egyet,és már ott sem volt.Sóhajtva lapozgattam tovább a képek között míg nem értem a végére.Tehetetlenül dőltem hátra a kanapén,miközben a múlton agyaltam.Unottan álltam fel,és vettem fel magamra valamit,majd kimentem a szobámból.A folyosón végigsétálva észrevettem,hogy Camille a falnak dőlve ül a földön.Gyorsan odasiettem hozzá,majd lecsúsztam mellé,és érdeklődve figyeltem az arcát,hátha ki tudok olvasni valamit belőle,de semmi.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Camille,minden rendben? - Kérdeztem aggodalmasan,mire felkapta a fejét.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem - mondta szipogva,és közben Niall ajtaját nézte.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Kopogj be - simogattam meg a vállát,amit nem értett. - Látszik,hogy tetszik neked.Egy próbát megér - bíztattam mosolyogva,amin ő is elvigyorodott. - Menj már - löktem meg,amikor már mindketten felálltunk.Én gyorsan elbújtam a lépcsőháznál,hogy ne lásson meg Niall,miközben én őket hallgatom.Camille amikor bekopogott,Niall ajtaja azonnal kinyílt.Mielőtt a lány bármit mondhatott volna,Niall feje előbukkant,és magáhozrántva a lányt,megcsókolta őt.Mosolyogva indultam ki az épületből.Az utcán szakadt az eső,de ez érdekelt a legkevésbé,inkább sétáltam tovább,míg nem nyilalt a fejembe egy erősebb fájdalom,mellé egy ismerős kép,és akkor jöttem rá,mindenre.Zokogva rogytam össze a járda közepén,ahol mindenki elment mellettem.Eszembe jutott,hogy az anyám meghalt,hogy az apám elhagyott minket,és azt is,hogy az öcsém már nincs velem.A baleset,hogy Camille azt hitte,hogy én és Niall járunk,vagy az,hogy Liam kibukott az miatt,hogy van egy eltitkolt húga.Amikor nagyjából megnyugodtam,felálltam a földről,és visszasiettem a hotelba,ahová amint beértem,egyből a szobámat vettem célba.Sírva ültem le a kanapéra,és engedtem,hogy a könnyeim utat engedjenek maguknak.A telefonomat kikapcsoltam és úgy próbáltam magamra maradni,egészen addig,amíg valaki be nem akarta törni az ajtót.Szipogva nyitottam ki a fából készült ajtót,és ahogyan kinyitottam,megláttam mögötte Liamet,aki aggodalmasan nézett rám.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gwen,minden ... - kezdett bele,de félbeszakítottam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Emlékszem.Emlékszem mindenre! - Sírtam el magamat újból. - Nem akarom!Én ezt nem akarom! - Zokogtam tovább,miközben ő próbált lefogni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mit?Mit nem akarsz? - Kérdezte értetlenül.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem akarok itt lenni!Az öcsémet akarom!Ha már nem lehet itt anya - mondtam kikelve magamból,de közben a könnyeim csak úgy záporoztak.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gwendolyn higgadj le! - Próbált csitítgatni,de nem sikerült.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem tudok!Te mit szólnál ahhoz,ha a mondjuk Danielle eltűnne,és soha nem találnád meg? - Kérdeztem hüppögve. - Látod,semmit - mondtam még mindig levegőt kapkodva,mire ő szorosan magához ölelt. - Meg kell találnom az öcsémet - motyogtam a vállába.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gwen,először higgadj le,aztán beszélhetünk erről - csóválta meg a fejét.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Rendben - bólintottam egy aprót. - Most megyek,és lefekszek pihenni egy kicsit - mondtam neki,ezzel jelezve,hogy szeretnék egy kicsit egyedül lenni.Liam vette az adást,és szó nélkül kilépett az ajtón.Amikor már kezdett besötétedni,rám jött a sétálhatnék,így bementem a szobámba,ahol nekiláttam felöltözni.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Zayn Malik szemszöge*</u></em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Izgatottan indultam el a Pezzel megbeszélt helyre.Ma eldöntöttem,hogy megkérem a kezét,és egy normális életet kezdünk.Amikor odaértem,senki sem volt az étterem előtt.Egy óra várakozás után,kaptam egy sms-t,amit érdeklődve nyitottam meg.<em>Bár ne tettem volna...</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New", Courier, monospace;"><em>Kedves Zayn!</em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Courier New", Courier, monospace;"><em>Sajnálom,hogy így kell megtudnod,de szakítani szeretnék.Az egész kapcsolatunk,csakis érdekkapcsolatból indult,ami végül tényleg szerelemmé vált.Ne haragudj,de én tényleg nem bírom ezt.Érzem,hogy köztünk már semmi sem a régi,de nem is baj.Te jobbat érdemelsz nálam.De legfőképp minden kapcsolatot meg szeretnék szakítani veled.</em></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "Courier New", Courier, monospace;"><em>Üdv.: Perrie</em></span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-91281425519089305902013-08-22T10:42:00.000-07:002013-08-22T10:42:08.154-07:00II.kötet 3.fejezet: Homály<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><strong><em>Hello!:)</em></strong></span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Szóval,tudom,olvastam/hallottam/láttam a híreket,hogy Liam-nek új barátnője van,egy bizonyos Sophia Smith.:) Nagyon örülök a kapcsolatuknak,szerintem szép pár.:) És azt is tudom,hogy Zayn eljegyezte Perrie-t,aminek szintén nagyon örülök.:)) Mivel Danielle van ebben a történetben,gondoltam megkérdezem tőletek,hogy a másik sztoriban (Miss Congeniality) szintén ő legyen,vagy Sophia? Kommentben várom a válaszotokat! A másik pedig az,hogy az eljegyzést még bele tudom építeni a történetbe,ami eléggé érdekes lesz itt is...:)) Mindegy,annyi a kérésem,hogy kommenteljetek a végén kérlek Titeket!:)</span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><em>XoXo Vicky</em></span></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<img height="215" src="http://24.media.tumblr.com/tumblr_lrszz5FS291qce1rxo1_500.gif" width="400" /></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em><u>*Gwendolyn Crine szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Az előttem álló emberek ledöbbenve néztek rám,míg én kérdőn pislogtam rájuk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ránk sem? - Szólalt meg,most egy szőke hajú,kisírt szemű lány,mire én megráztam a fejemet. - Az meg,hogy lehet? - Döbbent le mégjobban.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem tudom,de behívnátok,a szüleimet? - Néztem rájuk könyörgő tekintettel,amire mindannyian lefehéredtek.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mindjárt jövök,behívom az orvost - motyogta halkan egy hosszú barna hajú lány,aki eddig a kék szemű fiú mellett állt.Néhány perc múlva,egy fehér köpenyes doktor jött be,aki kiterelgette a csapatot.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Jó napot Miss Crine - üdvözölt mosolyogva a doki,amin felkuncogtam. - Látom jobban van.Megtudná mondani,hogy mire emlékszik? - Kérdezte tőlem,miközben az ágyamra ült le.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Igazából arra emlékszem,hogy egy nagy fény közeledik,aztán sötétség,és üresség - részleteztem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Értem - bólintott egyet az orvos. - És az itt levő emberekre nem emlékszik? - Kérdezte összevont szemöldökkel.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem - Csóváltam meg a fejemet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Miss Crine,magának részleges amnéziája van - jelentette ki a megállapítását az orvos egy kis idő után,amire én eltátottam a számat. - Ne aggódjon.Minden vissza fog térni a normális kerék vágásba,csak idő kell hozzá - nyugtatott meg a doki,aztán szó nélkül kilépett az ajtón.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Liam Payne szemszöge*</u></em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Idegesen vártam,hogy végre megszülessen az a bizonyos eredmény,hogy Gwen miért nem emlékszik ránk.Amikor hirtelen kinyílt a kórterem ajtaja,azonnal az orvoshoz mentem.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Miss Crinenak részleges amnéziája van - jelentette ki száját elhúzva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Vagyis? - Vontam össze a szemöldökömet kérdőn.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gwendolyn mindent elfelejtett,csakis arra emlékszik,mikor a családja egyben volt.Magukra mégcsak halványan sem emlékszik.Ami eltarthat egy ideig - magyarázta nekünk komolyan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mégis meddig? - Kérdezte Fearne.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Napok,hetek,hónapok,vagy akár évekbe is telhet,mire minden visszajön - mondta szomorúan.Én a sokktól meg sem tudtam szólalni,helyette inkább üresen meredtem magam elé. - De egy illattal,képpel,vagy bármi mással visszajöhetnek az emlékek - próbált vígasztalni minket.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Mikor vihetjük el? - Szólalt meg Louis.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Már ma elvihetik,de kérem ne zaklassák fel nagyon - mondta kérlelően,mire mi bólintottunk egyet.Remek,a saját húgom nem emlékszik ránk,és akár több időbe telik,amire minden rendbe jön...</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Gwendolyn Crine szemszöge*</u></em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Értetlenül mentem ki a sporttáskával a kezemben a folyosón levő emberekhez,akik tűkön ülve vártak rám.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Én Gwendolyn Crine vagyok.Örvendek - nyújtottam nekik mosolyogva a kezemet,ezzel megtörve a kínos csendet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Fearne Wright - fogadta el elsőként a kezemet a barna hajú lány,akinek az arcán láttam a szomorúságot.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ne aggódj,minden rendben lesz - simogattam meg a karját.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Camille Gray - motyogta szemlesütve a szőke hajú.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Danielle Peazer,örülök - mosolygott rám kissé bágyadtan a göndör hajú lány.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Eleanor Calder - ölelt magához az,aki behívta az orvost hozzám.A többi fiú is bemutatkozott,míg nem értem a nyírott hajú sráchoz.Mosolyogva kerestem a tekintetét,amit végül meg is találtam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Liam - nyújtotta a kezét,amit készségesen elfogadtam.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Olyan szemed van,mint apunak - kuncogtam el magam,amin ő is elmosolyodott. - Tényleg,a szüleimet nem láttátok? - Kérdeztem kissé zavartan.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-A szüleidnek sajnos munka miatt otthon kellett maradniuk - vágta rá Camille.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Akkor egy alacsonyabb srácot nem láttatok?Világoskék szeme van,és nagyon mosolygós - írtam le az öcsémet.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ő is otthon maradt - rázták meg a fejüket egyszerre.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-De velünk fogsz lakni,mivel ránk bíztak a szüleid - mondta El mosolyogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-A szüleim idegenekre bíztak rá?Ez érdekes - merengtem el,hiszen anyuék nem éppen olyanok,mint akik ismeretlenekre bíznak rá. - Mindegy - vontam vállat egyszerűen.Amikor beültünk az autóba,néma csöndben mentünk el egészen egy hatalmas hotelig. - Itt laktok? - Kérdeztem hüledezve,mire Liam bólintott egyet. - Klassz - mondtam nevetve,amin mindannyian elmosolyodtak.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen,nem lenne gáz,ha velem lennél egy szobában?Csakmert nem szeretnénk egyedül hagyni - mondta magyarázkodva Danielle.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Meg vagyok egyedül,és tudok magamra vigyázni - nyugtattam meg mosolyogva.Amikor megbeszéltük,hogy hol is alszok,akkor végre elindultam fel,Harryvel együtt.A göndör hajú srác szomorúan pillantgatott felém,amit nem hagyhattam szó nélkül. - Nézd,lehet,hogy ismerlek titeket,de nem emlékszem rá - ráztam meg a fejemet. - Minden erőmmel azon leszek,hogy megfejtsem,az egészet,de adjatok időt,rendben? - Kérdeztem nagy szemekkel a fiút.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Rendben - mosolyodott el szélesen,mikor kinyílt a lift ajtaja gyorsan mentem a szobámba,ahol nagy rend volt,ami nem nagyon jellemző rám.Sóhajtva mentem be a fürdőbe,ahol megeresztettem a kádba a vizet,és néztem a tükörbe.A hátamon levő tetoválást eddig észre sem vettem,de most ahogy jobban szemügyre vettem,összeráncolt szemöldökkel próbáltam emlékezni arra,hogy mikor is csináltattam ezt.A kádba beszálltam,majd egy nagy levegővétellel lebuktam a víz alá,és amint lehunytam a szememet,egy érdekes kép tárult elém.<em>Temetőben voltam az öcsémmel,és anya sírja előtt bőgtünk.Apámat sehol sem láttam,csakis mi ketten voltunk ott.</em>Hirtelen feljöttem a felszínre,és szaporán vettem a levegőt.Gyorsan kiszálltam a vízből,és bementem a nappaliba,ahol a tévét bekapcsoltam,és a zenecsatornát maximum hangerőre tekertem.Egy szál törülközőben ugráltam a szoba közepén,míg nem kopogott valaki az ajtómon.Lejjebb halkítva a zenét,kíváncsian nyitottam ki íz ajtót,ami mögött Zayn kicsit sem kedves arcát láttam meg.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Segíthetek valamiben? - Kérdeztem érdeklődve.Az énekes szeme végigpásztázta a testemet,de a kérdésemre nem válaszolt volna,ezért felköhögtem,hogy figyeljen rám,aminek meg is lett a hatása.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Halkítsd lejjebb az zenét - vágta rá gorombán,és már ott sem volt.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Halkítsd lejjebb a zenét - utánoztam Zayn hangját. - Seggfej - mormogtam magamban,és visszamentem a nappaliba.Érdeklődve vettem elő az asztalon heverő papírt,amit amikor megfordítottam,érdekes adatok tárultak elém.Különböző képek az öcsémről,és minden ország egyenként kihúzva kivéve Olaszországot.A hozzá csatolt képen én és Alcide voltunk,így tovább olvastam a papírokat...</span><br />
<em><span style="font-family: Times;"></span></em><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Zayn Malik szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Idegesen lépkedtem Fearne szobájához,aminek ajtaján bekopogtam.Néhyán pillanat múlva,kinyílt az ajtó,ami mögött elő bukkant Fear kíváncsi feje.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Én ezt nem bírom! - Fakadtam ki,ahogyan beértem hozzá. - Nem hiszem el,hogy nem emlékszik semmire! - Mondtam fejemet fogva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Befejezted? - Kérdezte higgadtan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hogy lehetsz ennyire nyugodt? - Akadtam ki mégjobban.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Úgy,hogy minden visszajön majd - vont vállat. - Zayn,a papírok amik Alcide jelenlegi tartózkodási helyét mutatják,azok mind Gwennél vannak.Tehát reményeim szerint ezek visszahozzák majd az emlékeit - magyarázta nyugodtan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-De valami illat,vagy kép lenne az ami visszahozná az emlékeit - csóváltam meg a fejét. - Amúgy ő mióta ilyen vidám? - Kérdeztem témát váltva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mióta azt hiszi,hogy Alcide még vele van - mondta egyszerűen. - Nem hiszitek el nekünk,de ő tényleg nagyon vidám lány,aki mindig a jót próbálja nézni - merengett el egy pillanatra. - Éppen ezért is próbálja Alt megkeresni - tette hozzá.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Értem - motyogtam magamnak,aztán elindultam ki a szobából,de még visszaszóltam. - És Fear - szóltam vissza,amire felkapta a fejét. - Perrie - válaszoltam a legutóbbi kérdésére,majd otthagytam a tátott szájú lányt.A szobámba érve tárcsáztam Perriet,aki a harmadik csöngésre fel is vette. - Pezz?Igen,Zayn vagyok,mit szólnál,ha holnap találkoznánk? - Kérdeztem tőle izgatottan,ezzel elfelejtve Gwent...</span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-17550889831175375342013-08-22T03:57:00.000-07:002013-08-22T03:57:09.300-07:00II.kötet 2.fejezet: Kik vagytok ti?<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><em><strong>Ciao!</strong></em></span></div>
<br />
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;">Új résszel jöttem,amiben kiderül néhány dolog.</span><span style="font-family: Times;">Zaynnek érdekes vallomása lesz,ahogyan Gwen egy kérdéssel mindent tönkretehet...:)</span><br />
<span style="font-family: Times;">Kellemes olvasást,és végén hagyjatok kommenteket!:)</span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: Times; font-size: large;"><em>XoXo Vicky</em></span></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<img height="223" src="http://data.whicdn.com/images/64641920/large.gif" width="400" /></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif;"><em><u>*Liam Payne szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
-Liam,jobban vagy? - Ült le mellém Louis.Ma egy fotózáson voltunk,de végre végeztünk,így már indulhatunk is Gwenhez</div>
<div style="text-align: justify;">
-Nem teljesen - ráztam meg a fejemet. - Ma még nem hívtak,hogy mi volt a vizsgálaton - mondtam kissé aggodalmasan.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Li,lehet azért,mert még tart a kivizsgálás - próbált megnyugtatni.</div>
<div style="text-align: justify;">
-Ja,lehet - húztam el a számat. - Szerinted Gwen fel fog épülni? - Emeltem rá a tekintetemet.</div>
<div style="text-align: justify;">
-A halál a biztos,de az,hogy Gwen fel fog épülni,hát nem tudom haver - húzta el a száját. - Nem akarlak semmivel hitegetni - mondta őszintén.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<em><u>*Zayn Malik szemszöge*</u></em></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Idegesen léptem be a szobámba,aminek ajtaját hangosan becsaptam magam mögött.Már hónapok óta ugyan az.Nem mutathatok ki semmit,főleg most nem,hiszen azzal égetnének a többiek életem végéig.Liamről nem is beszélve...Semmi olyan jelet nem ad,ami a reményünket megvalósítaná.Helyette inkább mozdulatlanul fekszik,és mi karba tett kezekkel várunk.Megfogtam a legközelebbi tárgyat,ami a kezem ügyébe került,és teljes erőből a falnak dobtam,aminek hatására széttört a telefonom.Lehuppantam az ágyamra,és a fejemet fogva gondolkoztam.Gondolkoztam azon,hogy mi lesz.Ha felépül,vajon egészséges lesz-e,vagy valami maradandó sérülése lesz-e.Viszont ha bármi baja lesz én nem tudom,hogy mit csinálok.Egy kopogás azonban kizökkentett az elmélkedésemben.<br />
-Gyere - szóltam ki a vendégemnek,aki be is lépett a szobámba,Fearne alakjában. - Mit akarsz? - Kérdeztem kicsit sem kedvesen.<br />
-Mi bajod van? - Kérdezte karba font karokkal.<br />
-Semmi - mondtam morcosan.<br />
-Én meg született szőke vagyok - forgatta meg a szemeit. - Áruld már el!Amióta Gwen kórházba van,mégjobban elzárkóztál a többiektől.Ez nem normális - rázta meg a fejét.<br />
-Miből gondolod,hogy Gwennek ehhez köze van? - Vontam fel kérdőn a szemöldökömet,és közben a gyomrom egyre jobban zsugorodott össze.<br />
-Malik,tisztán látom rajtad,hogy érzel valamit Gwenny iránt - mondta sóhajtva.<br />
-Akkor valami gond lehet a látásoddal - vágtam rá.<br />
-Ne akard,hogy erőszakkal szedjem ki belőled - mordult rám. - Szóval? - Kérdezte újból,ezúttal komolyabban.<br />
-Nem tudom - vallottam be őszintén. - Érzem,hogy fontos számomra,de nem annyira,mintha szerelem lenne - ráztam meg a fejemet.<br />
-Miért nem közeledsz felé? - Kérdezte értetlenül.<br />
-Ennek három,igen nyomós oka van - mondtam gúnyosan. - Az első,hogy nem érez úgy,ahogyan én.A második,hogy Liam kiherélne,ha megtudná.És a harmadik,hogy a többiek rajtam röhögnének.Plusz,nem akarom kitenni a fotósok,és az újságírók veszélyének - magyaráztam az érveket,amin gondolkozott.<br />
-Te hülyébb vagy mint gondoltam - jelentette ki néhány perc után. - Egy,ha nem látsz semmit Gwen-en,az azért van mert nem közeledsz felé.Kettő,Gwendolyn lenne az,aki előbb ütné le a bátyját,mielőtt még téged herélne ki Liam.Ugyanis ha a húgával vagy,maximum egy fejmosást kaptok,amit Gwen utál,mert nem szereti,ha mások bele szólnak az életébe,vagy a döntéseibe.És a harmadik indokod,pedig a legrosszabb.A többiek miért röhögnének ki?Mert lenne egy normális barátnőd,aki nem ribanc?Szerintem inkább gratulálnának hozzá.És mi az,hogy nem tennéd ki a fotósok,meg az ilyenek veszélyeinek?A bátyja egy énekes banda tagja,akik nagyon felkapottak manapság,plusz,az anyja is énekes volt,ráadásul neki sem kell a szomszédba mennie egy kis hangért - mondta hevesen gesztikulálva,miközben én egész végig agyaltam.<br />
-De van itt mégegy probléma - mondtam fejcsóválva.<br />
-Ha mégegy nevetséges indokot mondasz,komolyan megtéplek - puffogott mielőtt bármit is mondhattam volna.<br />
-Nem - mosolyodtam el halványan. - Perrie - mondtam ki a jelenlegi barátnőm nevét.<br />
-Dobd ki - vont vállat lazán.<br />
-Mi?Nem!Én szeretem Perriet! - Csattantam fel mérgesen.<br />
-Akkor nem jelentene neked valamit Gwen - mondta ki a valóságot.<br />
-Azt nem mondtam,hogy szerelmes vagyok Gwenbe,csak fontos számomra.Szerelmes viszont Perriebe vagyok - magyaráztam érthetően,bár én is belebonyolódtam kissé.<br />
-Akkor döntened kell - mondta gondterhelten. - Vagy Gwendolyn vagy Perrie - állított választás elé.Mikor válaszra nyitottam volna a számat,Fearne félbeszakított.<br />
-Szerintem ideje lenne mennünk a kórházba - nézett a karórájára,mire én bólintottam egyet.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<em><u>Liam Payne szemszöge*</u></em></div>
<br />
Sóhajtva álltam fel a székről,és indultam el a folyosón.A nővérek sürögtek-forogtak,kezükben a kórlapokkal.Egy hideg kéz megragadta a vállamat,amire ijedten fordultam meg,és találtam szembe magam Niallel.Ő most jött be először a kórházba,mióta a baleset történt.Kérdőn néztem az Ír banda tagra,aki szégyenkezve sütötte le a szemét.<br />
-Miért jöttél? - Kérdeztem ezzel megtörve a csendet.<br />
-Látni akartam Gwendolynt - mondta őszintén.<br />
-Minek?Eddig sem érdekelt,hogy mi van vele - mondtam gúnyosan.<br />
-Liam,szerinted mennyire volt kedvem látni azt,hogy az az ember,aki nagyon jó barátom,félholtan fekszik egy ágyon,ráadásul az én hülyeségem miatt?! - Dörrent rám.<br />
-Mindegy,megtörtént,már úgysem tehetünk mást,a reménykedésen kívül - motyogtam neki. - Voltál bent nála? - Kérdeztem szinte suttogva.<br />
-Onnan jöttem - mondta röviden. - Nem jössz le a büfébe?Nem ettem ma még semmit,és mindjárt éhen halok - mondta szomorúan nézve rám,amire én válaszul csak bólintottam egyet.Amikor a büfébe leértünk,kikértünk magunknak egy-egy melegszendvicset,és úgy mentünk vissza a kórterem elé,ahol már a többiek is ott voltak.Kíváncsian néztem a srácokra,és a három lányra,akik aggodalmasan fürkészték az ajtót,ami mögött Gwen van.<br />
-Mi történt? - Kérdeztem összeráncolt szemöldökkel.<br />
-Felébredt - mondta ki halkan Eleanor rám se nézve.A döbbenettől a számat is eltátottam. - A nővérek lekapcsolják a gépekről,ezért kiküldtek minket - magyarázott tovább nekem és Niallnak.Mielőtt bárki,bármit mondhatott volna,kinyílt az ajtó,ami mögött megjelent a nővérnek a mosolygós arca.<br />
-Bemehetnek hozzá - jelentette ki kedves mosollyal az arcán,mire mi úgy csörtettünk be,akár a csorda.Gwen kissé fehér arccal nézett ránk.<br />
-Jézusom!Jól vagy?Ugye nem fáj semmid?Kérlek szólalj már meg! - Zúdítottam mindent a nyakába,mikor hirtelen megszólalt.<br />
-Ne haragudj,ismerjük egymást? - Kérdezte értetlenül,amire nekem a szemeim elkerekedtek.<br />
-Gwen,ne játszd a hülyét! - Rázta meg a fejét Fear,majd Gwendolyn újra megszólalt.<br />
-Bocsánat,de <em>kik vagytok ti?</em></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3090213170235620403.post-87484561781715278932013-08-21T09:19:00.000-07:002013-08-21T09:19:02.043-07:00II.kötet 1.fejezet: Nem lehet...<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times, "Times New Roman", serif; font-size: large;"><em><strong>Helló!:))</strong></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Meghoztam a második évad,első fejezetét.Tudom,kissé hamar,de bekell hoznom a lemaradást,és kommentben is kértétek,hogy hamar hozzam az következő részt.:)</span><br />
<span style="font-family: Times;">Itt Alcide több "szerepet kap",de mindennek megvan a maga oka...;) Remélem tetszeni fog,és a végén kommenteljetek!:)</span><br />
<span style="font-family: Times;">U.I.: Nézzetek be,és kommenteljetek! --> <a href="http://xmisscongeniality1dx.blogspot.hu/">http://xmisscongeniality1dx.blogspot.hu/</a></span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: Times; font-size: large;"><em>XoXo Vicky</em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><img height="240" src="http://stream1.gifsoup.com/view2/3270496/david-rodriguez-o.gif" width="320" /></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*4 hónap múlva*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Semmi.Még mindig semmi.Gwen még mindig mozdulatlanul fekszik az ágyon,és kómában van.A lélegeztetőgépek azok,amik életben tartják,és a szívverését is az a kis kütyü mutatja nekünk.Négy hónapja minden egyes nap bejövök hozzá,de mivel a turnét ismételten nem szakíthatjuk meg,ezért Roalinda,és a lányok szoktak mellette lenni.A baleset óta,Camille csakis magát okolja,és emiatt nem áll szóba Niallel,aki élő hullaként jár köztünk.Harry szintén sokkot kapott,de próbálja Fearnet vígasztalni.Louis nem poénkodik azóta,inkább a zenébe temetkezik,míg Zayn a közömbösséget mutatja,ami jelenleg nem érdekel engem.És,hogy mi van velem?Nos,az eset óta amint van időm,csakis a húgom mellett vagyok.Hiányzik,de a doki állítása szerint,ha beszélek hozzá,akkor előrébb segítem a gyógyulását,és több remény van a kómából való felkelésére is.Ma például szabadnapot kaptunk,így a mai napot a kórházban töltöm.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Jól vagy? - Zökkentett ki Fearne a gondolat menetemből.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Hogy lennék? - Kérdeztem vissza hitetlenül. - Tudod,mindig,mikor minden rendben van,akkor történik a legrosszabb dolog - merengtem el egy pillanatra.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Liam,egy dolognak sose a rossz oldalát nézd - rázta meg a fejét,aminek hatására a barna tincsek az arcához csapódtak. - Inkább reménykedjünk abban,hogy Gwen fel fog ébredni - simított végig a karomon,majd felállt mellőlem. - Viszont lemegyek valami normális kávézóba,és hozok valami iható löttyöt.Ennél bármi jobb - bökött az autómatára,és már ott sem volt.Sóhajtva néztem a kórterem ajtajára,és egy nagy levegővétellel,felálltam a székről,és bementem a húgomhoz.Rosalinda szomorúan nézett rám,majd én is leültem mellé.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Még mindig semmi - csóválta meg a fejét.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Rosalinda - szólítottam meg a nőt,aki rám nézett. - Fel fog épülni? - Kérdeztem rekedten.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem tudom - sóhajtott fel. - Anastasia biztos csalódott,ha ezt látja fentről - motyogta magának,aztán mindketten az ágyon fekvő lányra néztünk.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Alcide Crine szemszöge*</u></em></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;"></span> </div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">Fájó fejjel keltem fel,és mentem le az étkezőbe,ahol nagyapa már várt rám.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Jól vagy öcskös? - Kérdezte tőlem,miközben az asztalhoz ültem le.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Nem - ráztam meg a fejemet. - Tegnap óta fáj a fejem,és szédülök - mondtam fejemet fogva.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Ez most vagy azt jelenti,hogy titokban ittál este,vagy telepátia - vont vállat.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Tudod,hogy nem szoktam inni - ráztam meg a fejemet,majd visszakérdeztem. - Telepátia?Hogy érted ezt? - Kérdeztem értetlenül.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times;">-Gwendolynnal történt valami,és ezt megérezheted.Ezt hívják telepátiának - magyarázott.Hát,ma is tanultam valamit.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen bajban van? - Kérdeztem kissé elképedve.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Al,én egy szóval sem mondtam ezt - rázta meg a fejét. - Minden rendben lehet vele,erős lány,és kitartó,nagyonis - mosolyodott el halványan,de szemében láttam a az aggodalom jeleit.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Remélem - motyogtam az orrom alatt.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Inkább segíts az új lánynak,mert szegény még nem tudja,hogy mi hogy lehet - mosolygott rám sejtelmesen,amit nem értettem. - A virágkertben van - mosolygott rám,amire én csak megforgattam a szemeimet,és gyorsan felkaptam egy pólót magamra,majd kimentem a virágkerthez,ahol egy fekete hajú lány állt nekem háttal.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Öhm,helló! - Szóltam hozzá,mire ő ijedten fordult meg.Amikor szembe találtam magam a lánnyal,szinte sokkot kaptam.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Szia!Én vagyok az új lány!Deborah Monroe,de a Debbit jobban szeretem - nyújtotta a kezét mosolyogva,amit elfogadtam,de megszólalni nem tudtam.Érdeklődve várta,amíg én is bemutatkozom,de tényleg nem tudtam egy hangot sem kinyögni. - Te bizonyára Mr. Crine unokája lehetsz - próbált beszélgetni.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Ja,igen! - Eszméltem fel. - Alcide Crine - fogtam kezet vele. - Barátoknak csak Al,úgyhogy hívhatsz Alnak - mondtam zavartan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Rendben - bólintott mosolyogva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Tényleg,mennyi idős is vagy? - Kérdeztem összeráncolt szemöldökkel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Tizenhat - mondta elpirulva. - Te? - Kérdezett vissza.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Tizenhat - mondtam én is zavartan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Akkor melyikeket,hogyan kell rendezni?Úgy értem,azért vagy itt,hogy megmondd melyik színt melyikkel párosítsam,vagy nem? - Kérdezte kíváncsian.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Igen!Persze! - Mondtam úgy,mintha tudnám,hogy melyik melyik. - A vörös,a fehérrel szokott lenni,és,a kék pedig a sárgával - mondtam elgondolkozva,hogy hogyan is szokott a vázákban lenni.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Fogalmad sincs,igaz? - Kérdezte nevetve a mellettem álló lány.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Igaz - mondtam kuncogva. - Szerintem válogasd úgy,ahogy neked tetszik - mondtam ötletet adva,mire ő bólintott egyet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mr. Crine,nem fog megharagudni,ha nem úgy van,ahogyan szokott lenni? - Kérdezte félve,amin elmosolyodtam.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hidd el,ha el is rontanál valamit,akkor is megdicsérne - legyintettem vigyorogva,amin ő is halványan elmosolyodott. - Én viszont megyek,mert még ki kell takarítani a medencét.Megígértem,hogy kipofozom a medencét - vakartam meg a tarkómat. - Akkor én most,megyek - böktem magam mögé,ő pedig válaszul bólintott egyet. - Majd még találkozunk Debbi - intettem neki,amit ő is viszonzott.Dühösen lépkedtem vissza a nagyapámhoz,aki a reggeli újságját olvasta. - Hogy juthatott ilyen az eszedbe?! - Kérdeztem felcsattanva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mi a probléma? - Kérdezte felvont szemöldökkel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Tizenhat?!Tizenhat éveseket alkalmazol?! - Akadtam ki mégjobban.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mielőtt berekednél a sok kiabálás miatt,el kell,hogy mondjam,Deborah önként jött ide,mikor látta,hogy üresedés van.Joannie unokahúga,és mivel Joannie meghalt,így idejött - mondta részletezve,amin én ledöbbentem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Itt fog lakni? - Kérdeztem kerek szemekkel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Látszik,hogy nem a lényeget fogod meg - forgatta meg a szemeit. - De igen,itt fog lakni - sóhajtott fel,majd újra rám nézett. - Tetszik,igaz? - Kérdezte bujkáló mosollyal az arcán,mire én elvörösödtem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Inkább kitakarítom a medencét - mondtam dadogva,és már ott sem voltam.Kíváncsi vagyok,hogy mi jöhet még ezután...</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em><u>*Liam Payne szemszöge*</u></em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Álmosan néztem fel a mellettem megtorpanó szőke lányra,mire nekem éberebb lett a tekintetem.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mit szeretnél? - Kérdeztem közömbösen.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Liam,én tényleg nagyon sajnálom - ült le mellém szomorúan. - Tudom,hogy haragszol rám,de ... - kezdett bele újabb magyarázkodásokba,de félbeszakítottam.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-De mi?Felfogtad azt,hogy a te féltékenységed miatt élet-halál között van? - Kérdeztem idegesen,de nem válaszolt. - Sejtettem - suttogtam magam elé. - Arról fogalmam sincs,hogy Niallel beszéltetek már arról,hogy miért hitted azt,hogy valami van köztük,de azt tudnod kell,hogy Niall meg akart lepni az egy hetes évfordulótok miatt - magyaráztam komolyan,hátha felfogja a szavaim súlyát,de látva üveges tekintetét inkább hagytam az egészet.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Emlékezett az egy hetes fordulónkra? - Kérdezte kicsit sem megragadva a lényeget,mire én válaszul bólintottam. - Jézusom!Hogy lehettem ekkora barom? - Pattant fel mellőlem,majd lenézett rám. - Liam,kérlek bocsáss meg - kérlelt könnyes szemekkel.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Inkább menj be hozzá egy kicsit - sóhajtottam fel,hiszen tudtam,hogy ő még egyszersem látta Gwent.Camille szó nélkül nyitott be a kórterembe,míg én maradtam kint a váróban.Egy idő után,felálltam,és lassú léptekkel mentem oda az egyik nővérhez,aki a húgom lapjait nézegette. - Elnézést - szólítottam meg a nőt,aki kíváncsian kapta fel a fejét. - Változott az állapota? - Kérdeztem kissé aggodalmasan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Nos,Miss Crine túl van az életveszélyen,bár még kómában van.Próbálunk mindent megtenni az egészségért,de azt biztosan állítom,hogy napról napra javul az állapota - mosolyodott el a végére halványan,ami engem megnyugtatott.Egy apró bólintással jelezve,hogy megértettem,majd visszaültem a székbe.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mit mondott? - Kérdezte egy hang,amit ezer közül is megismernék.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Napról napra jobb az állapota,de kérdéses,hogy mikor kel fel - mondtam Daniellenek,aki sóhajtva ült le mellém. - Nagyon szeretem,és nem akarom újból elveszíteni - néztem a szemébe. - Csak te és ő maradt már nekem,hamár a szüleimmel összevesztem - mondtam komolyan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Liam,minden rendben jön,csak idő kell hozzá - simított végig a karomon megnyugtatás képp.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Remélem is - sóhajtottam fel,és közelebb húztam magamhoz a barátnőmet,és így vártunk tovább.</span><br />
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Times;"><em>*<u>Gwendolyn Crine szemszöge</u>*</em></span></div>
<span style="font-family: Times;"></span><br />
<span style="font-family: Times;">Sötétség.Ennyi amit látok.De,hogy miért vagyok itt,arról fogalmam sincs.Hallok hangokat,de válaszolni nem tudok rájuk,akárhogyan is próbálok vagy szeretnék.Néhány ismeretlen hang is van köztük,akiket életemben nem hallottam.Remélem minél hamarabb kiszabadulok innen,mert kezd unalmas lenni az itt lét.Hirtelen egy világosabb alakot láttam közeledni felém.Amikor megpillantottam az ismerős illetőt,azt sem tudtam,hogy mit tegyek.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Alcide? - Kérdeztem döbbenten.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Szia nővérkém - mondta mosolyogva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Jézusom!El sem hiszed,hogy mióta kereslek!Hol voltál,vagyis,te most,hogyhogy itt... - kezdtem bele,de félbe szakított.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Még nem találtál meg - csóválta meg a fejét,amit nem értettem meg. - Csak ideképzelsz,mert azt szeretnéd a leginkább,ahogyan én is - magyarázott komolyan.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Jó,de hol vagy? - Kérdeztem figyelembe sem véve a mondatát.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen,nem ez a legfonotsabb.Úgyis meg fogsz találni - mosolyodott el a végén.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Al,csak legalább mondd meg,hogy hol vagy - kérleltem továbbra is.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Legyen elég annyi,hogy olíva - sóhajtott fel gondterhelten,mire én inkább bólintottam. - Most viszont vissza kellene menned - mondta mosolyogva.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Hova kéne mennem? - Kérdeztem vissza értetlenül.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Gwen,sokan vannak,akik várnak vissza a normális életbe.Engem majd megtalálsz,de idő kell mindenhez - mondta nekem,de mielőtt megölelhettem volna,eltávolodott,amit értetlenül néztem. - <em>Nem lehet</em> - rázta meg a fejét.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Miért? - Kérdeztem döbbenten.</span><br />
<span style="font-family: Times;">-Mert ha megérintesz,akkor soha többet nem találkozhatunk - mondta szomorúan. - Hidd el,jobb várni,minthogy soha többet ne találkozzunk - mondta egy ígéretes mosollyal az arcán,és már egyre jobban kezdett elhalványulni.Mielőtt tiltakozhattam volna,Alcide már ott sem volt.Remélem minden rendbe jön,csak idő kell hozzá...</span></div>
Victoria Bornettehttp://www.blogger.com/profile/13615110031490806495noreply@blogger.com3