2013. november 3., vasárnap

II. kötet 14.fejezet: Az a bizonyos dolog

Sziasztok!:)

Meghoztam a következő részt,ami kicsit érdekesre sikerült szerintem...:) Köszönöm Nektek az előző részhez jött véleményeket,és a cseréket amik jöttek,plusz az idő közben bővülő rendszeres olvasókat.:) Remélem nektek is úgy alalakult/alakul a szünet,ahogyan elterveztétek!:)
A részről: Szerintetek mi lehet az a bizonyos dolog? Vagy mi lehet az amitől ennyire kibuktak a többiek,és vajon ki lehet az z Alex? És mi lehet az a (egyenlőre még nem annyira fontos) barlang?:))
Kommentbe írjátok le a véleményeiteket,ötleteiteket,aztán hozom a következő részt,amiben minden fontos dolog benne lesz!;) Ha sikerül,akkor még ma este hozom,de legkésőbb holnap!:) 

XoXo Vicky



-Alcide! - Sikítottam fel,amikor az öcsém elkezdett csikizni. - Hagyd abba! - Mondtam köyörögve,de még mindig nevettem.
-Csak ha kimondod - mondta ördögi vigyorral.
-Nem! - Mondtam kuncogva,de ő egyre jobban csikizett,így kimondtam. - Te vagy a leghelyesebb fiú az egész világon - röhögtem még jobban,és végre elengedett.
-Minden rendben? - Kérdezte Louis vigyorogva tőlünk,ahogyan lehuppant mellénk.
-Csak kimondta azt ami igaz - mondta nevetve Al,mire én oldalba böktem.
-Tényleg,hova is megyünk most? - Kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Németország,aztán egy kis szünetet tart a Take Me Home turné - mondta megkönnyebbülten.
-Eszedbe se jusson! - Mondta mérgesen Al,mire én szemforgatva néztem rá.
-Komolyan emlékszel még arra? - Kérdeztem kissé meglepődve,ezzel próbálva terelni a témát.
-Gwen,olyan dologkra is emlékszem,amikre nem kellene - húzta féloldalas mosolyra a száját.
-Miről van szó? - Kérdezte Louis értetlenül kettőnk között ülve.
-Majd megtudjátok - mondta sejtelmesen Alcide. - Gwen! - Mondta rám dörrenve.
-Nyugi,nem fogok semmi olyat csinálni - modntam védekezve. - Bár nem tudom,hogy ki élt utca zenélésből,ami veszélyesebb,de mindegy is - gúnyolódtam továbbra is.
-Humorod még mindig megvan - mormogta nekem.
-Mikor szállunk le? - Kérdeztem Louis-t .
-Negyed óra - mondta öszeráncolt homlokkal,és próbálta elképzelni,hogy mi is lehet az a dolog.
 
*15 perc múlva*
 
-Ma és holnap pihenő napnak számít,aztán egy koncert,utána pedig szünet - magyarázta Liam a kocsiban ülve.
-De jó,akkor mehetünk haza - mondta Al rám nézve.
-Úgy érted Angliába? - Kérdezte Liam értetlenül,de boldognak látszott.
-Miért mennénk Angliába?Én San Francisco-ra értettem - mondta egyértelműen.
-Majd mutatok trükköket! - Mondta izgatottan Fear célozva a szörfözésre.
-Megvan még a deszka? - Kérdezte hüledezve,mire Fearne csak egy határozott bólintással jelzett Al-nak.
-De a legjobb mai napig a barlang - juttatta eszünkbe Camille,amire mindannyian felfigyeltek.
-Milyen barlang? - Kérdezte Niall felvont szemöldökkel.
-Lényegtelen - legyintettünk mindannyian.
-Hiányoznak már az ugrálások - nosztalgiázott Alcide.
-Nekünk is - mondtuk egyszerre.
-Ti mit fogtok csinálni a szünetben? - Kérdeztem a srácokat.
-Még nem tudom - mondták egyszerre.
-Mi lenne,ha együtt töltenénk a szünetet? - Kérdezte Harry,miközben Fear-t ölelte magához.
-Tényleg,ez jó ötlet - mondta izgatottan Fearne.
-Nem hiszem,hogy ez jó lenne - csóváltam meg a fejemet,amit senki sem értett. - Mármint mi négyen úgyis együtt leszünk,de a srácok gondolom régen voltak otthon,és szeretnétek látni már a családotokat - magyarázkodtam.
-Két hét lesz csak a pihenő idő.Gondoltam,az egyik hetet együtt kellene töltenünk,a másikat pedig a családdal kellene elütni - magyarázta Harold továbbra is,és látva,hogy reménytelen a helyzet,inkább sóhajtva egyeztem bele.
-Legyen - mondtam vontatottan.
-Este mit csináltok? - Kérdezte Niall feszültség oldás képpen,amikor a hotel aulájában álltunk már.
-Én szerintem alszok - mondtam ásítást szimulálva,amit a két lány rögtön tudott,mégsem szóltak egy szót sem.
-Jó éjt - nyomott Liam egy puszit a homlokomra,és a lányokkal karöltve,(plusz az öcsémet a fiúkkal hagyva) elindultunk a saját szobánkba.
-És akkor most szépen elmondod,hogy mégis miért hazudtál már megint - lökött le az ágyra Camille.
-Ha oda akarsz elmenni,most verd ki a fejedből - mondta fejét rázva Fear.
-Miért?Tök jó hely,ráadásul a motorom is megjött - mondtam magyarázkodva.
-Akkor visszaküldöd.Gwen nem mehetsz és kész! - Mondta mérgesen Camille.
-Régebben ti is szerettétek - magyaráztam értetlenül.
-Régen volt - mondták egyszerűen.
-Küldd vissza a motorodat - nyomta a kezembe a telefonomat.
-Jó - morogtam,és látva diadalittas arcukat,szemforgatva tettem úgy mintha benyomtam volna a hívást,és a Kawasaki-mat visszaküldtem San Francisco-ba.
-Este gyere le a hallba,vacsorázunk - léptek ki ezzel a végszóval a szobámból.Gyorsan nekiláttam a készülődésemnek,és mikor késznek nyilvánítottam magam,óvatosan osontam ki a hotelből,majd elindultam a helyszínre.
-Látom ide értél - nézett végig rajtam Alex mosolyogva,miközben a vállamnál fogva húzott magához.
-Nem hagynám ki - nyújtottam rá a nyelvemet. - Miért vagyunk ilyen kevesen? - Néztem körbe a csomó új arc között.
-Korán jöttél cicám - nevette el magát jóízűen. - Szép motor - nézte a mögöttem álló járművet.
-Tudom,és csakis az enyém - mondtam vigyorogva. - Te is beszállsz? - Kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Úgy ismersz,mint aki kihagy egy ilyet? - Kérdezte kuncogva. - Azt kérdezgetik,hogy mi a nyeremény - mutatott az újoncokra.
-Nem tudom,hogy kíváncsi legyek-e a válaszodra - mondtam röhögve.
-Őszinte voltam - vont vállat lazán,de  szája sarkába ott bújkált a mosoly.
-Ajj,ajj - mondtam hangosan nevetve.

*Camille Gray szemszöge*

-Gwen hol van már? - Kérdeztem a többieket,akik tanácstalanul álltak,amikor bevillant egy ötlet nekem,Alcide-nak,és Fearne-nak.
-Nem!Nem!Nem! - Mondta idegesen Al.
-Úristen! - Mondtuk döbbenten Fear-ral.
-Mennyi az idő? - Kérdeztem hirtelen a fiúktól.
-Fél kilenc - adta Zayn értetlenül a választ.
-Negyed órája kezdődött el,fél óra mire sorra kerül.Ha Alex ott van,akkor vigyáz rá - mondta elgondolkozva Alcide.
-Az lehet,de most többen lesznek - mondta idegesen Fear. - Ha újak vannak,akkor annyira nincs gáz,viszont,ha ő is ott van,akkor annál inkább - magyarázta egyre mérgesebben.
-Na jó,Gwen mégis hol a fenébe van?! - Háborodott fel Liam.
-Azonnal el kell indulnunk,hogy odaérjünk mielőtt elindulna - mondtam figyelmen kívül hagyva a testvéri aggodalmat. - Remélem nem késünk el - motyogtam halkan.

1 megjegyzés: