II. kötet 5.fejezet: Mámor

Hahó!:D

Ma egy igen különös résszel érkeztem...:) Zayn és Gwen kapnak nagyobb főszerepet,de ez minden kiderül a részben...:)) Köszönöm az előző részhez érkezett kedves szavakat,igen sokat jelentenek nekem!:) Nem is húzom tovább,inkább kellemes olvasást kívánok,a végén pedig hagyjatok "nyomot".:D

XoXo Vicky

*Gwendolyn Crine szemszöge*

Gyorsan magamra kaptam egy dzsekit,és elindultam a hűvös utcán.Amikor elértem egy puccos étteremhez,értetlenül pillantottam a mellette levő sikátoros részbe,ahol egy ismerős alak nyöszörgött a földön,akihez szó nélkül mentem oda.

-Malik? - Böktem meg a lábammal,mire egy hangosabb nyögést engedett ki magából.

-Mit akarsz? - Hallottam meg részeg hangját,amiből rögtön leszűrtem,hogy ivott.

-Állj már fel! - Rángattam fel a földről az elengedett testét. - Azt pedig add ide! - Kaptam ki a kezéból a félig üres Jack Daniel's-es üveget.

-Add vissza! - Kapott a kezem után,de késő,mert a pia a kukában landolt.

-Most pedig velem jössz - dobtam át az egyik kezét a vállamon,és úgy mentünk vissza a hotelba.Nehezen rángattam be a szobámba,ahol egyszerűen kapcsoltam fel a villanyt,aminek Zayn nem nagyon örült.

-Kiég a szemem - nyögött fel fájdalmasan,amivel én nem nagyon foglalkoztam.

-Leszarom - morogtam mérgesen. - Vetkőzz le,és menj feküdni - mondtam neki fújtatva.

-Tudtam,hogy akarsz engem - jött egyre közelebb,aminek hatására én inkább hátrálni kezdtem. - És mit terveztél estére? - Cirógatta meg az arcomat.

-Alvást - vágtam rá,majd mégközelebb jött hozzám. - Nem hiszem,hogy ez a legjobb ötlet - löktem el a kezét,kissé remegő hangon.

-Miért?Látom rajtad,hogy te is akarod - mondta kaján vigyorral a képén.

-Zayn,te részeg vagy - löktem el a mellkasától,mikor hirtelen megéreztem valami kellemes dolgot a számon.Zayn ajkai az enyémhez nyomódtak.Hiába a dohány,és az alkohol émelyítő szaga,az édes csókja ezt mind elfelejtette velem.Ahogyan visszacsókoltam,egyre többet,és többet akart volna,ahogyan én is,de a vészcsengő megszólalt a fejemben,és eltávolodtam tőle. - Ez nem helyes,amit teszünk - toltam el a mellkasától fogva. - Gyere,megmutatom,hogy hol alszol - törtem meg a csendet,ami beállt köztünk.Lassan támolyogtunk be a szobámba,ahol ledöntöttem az ágyra,de mivel a fél karjával fogott,így vele együtt estem az ágyra.Segítettem levenni róla a zakót,amin halványan elmosolyodott,majd segítettem levenni az ingjét is. - Gondolom a nadrág már megy - forgattam meg a szemeimet,de ő megrázta a fejét.Sóhajtva csatoltam ki az övét,és húztam le a nadrágját. - Jó éjt - suttogtam a már alvó fiúnak.Mikor bezártam magam mögött az ajtót,az ujjaimmal az ajkaimon végig simítottam. - Mi volt ez? - Kérdeztem félhangosan magamtól,majd halványan megráztam a fejemet,ezzel próbálva kiverni a fejemből az egészet.Álmosan dőltem le a kanapéra,és vártam amíg elnyom az álom...

 

*Másnap reggel*

 

Villámgyorsasággal csaptam rá az ébresztőmre,nehogy felébredjen a szobában alvó énekes.Nyugodtan álltam neki elkészíteni a reggeli kávét,ami már rutinommá vált.Amikor kinyílt a szobám ajtaja,felvont szemöldökkel fordultam az előttem félmeztelenül álló fiúra,akinek hihetetlenül jó teste volt.

-Jó reggelt - szólalt meg rekedtes hangján,amitől végigfutott rajtam a borzongás.Mi van velem?

-Neked is - biccentettem lazán,és felé nyújtottam egy fájdalomcsillapítót,az arcát látva biztosan jól jön neki. - Miért ittad le magad tegnap a sárga földig? - Kérdeztem komolyan,miközben a kávéját kortyolgatta.

-Perrie szakított velem - motyogta halkan. - Csináltam tegnap valamit,amit nem kellett volna? - Kérdezte témát váltva.Remek,tehát nem emlékszik a tegnapi csókra.Kis hezitálás után inkább úgy döntöttem,hogy nem mondom el a tegnap estét.

-Nem - ráztam meg a fejemet. - Semmit - sóhajtottam fel.

-Oké - bólintott kissé zavartan. - Akkor én most megyek - állt fel a kanapéról,mire én bólintottam egyet,és ő pedig kilépett az ajtón.Végig gondolva az estét újra kirázott a hideg,de jó értelemben.Hitetlenül vettem fel magamra egy normális ruhát,majd kimentem a szobámból,egyenesen Liam szobája elé,aminek ajtaján bekopogtam. - Dan,itt van? - Kérdeztem kissé félve a bátyámat,aki értetlenül bólintott egyet.

-Danielle,hozzád jöttek! - Kiáltott hátra a barátnőjének,aki kíváncsian állt meg Liam mellett.Gyorsan kirángattam Dant a testvérem mellől,és idegesen néztem a szemébe.

-Megcsókolt - mondtam ki azonnal,amit nem értett. - Zayn - mutattam a közelben levő szobára,mire ő elsápadt. - Igaz,hogy részeg volt,de akkor is! - Mondtam csillogó szemekkel.

-Ezt nem mondod komolyan - mondta elkerekedett szemekkel.

-De - bólintottam határozottan.

-És mit éreztél? - Kérdezte már ő is izgatottan.

-Bizsergést.Jól eső bizsergést - Ismertem el lesütött szemekkel.

-Kezdesz bele szeretni - mondta mosolyogva. - Ne aggódj,nem mondom el senkinek - nyugtatott meg mosolyogva.

-Köszönöm - mondtam hálásan.

 

*Zayn Malik szemszöge*

 

Amikor beértem a szobámba,szélesen elmosolyodtam a tegnap estén.Igen,mondenre tisztán emlékszem,ezért is hazudtam azt Gwennek,hogy nem,mert kíváncsian vártam a válaszát,hogy mit mond a tegnapról.Kuncogva vettem le magamról minden ruhát,és álltam be a zuhanyrózsa alá.Tegnap eleget ittam ahhoz,hogy túl tegyem magam Perrie-n,és érdekes módon,nem fáj,hogy elment.Mikor kiszálltam a fürdőből,egyszerűen ráztam meg a fejemet,amikből a vízcseppek csak úgy száguldottak.Megkönnyebbülve terültem el az ágyon,és kezdtem el azon gondolkozni,hogy miképp érhetem el Gwent,úgy,hogy mindenkinek jó legyen.Amikor megcsörrent a telefonom,fáradtan vettem fel a készüléket.
-Igen? - Ásítottam bele a telefonba,aminek a túlsó felén egy hangos nevetés hallatszódott.
-Remélem zavarok - mondta röhögve Harry,mire én csak megforgattam a szemeimet.  - Segítened kéne neked is - kezdett bele,amit nem értettem.
-Harry,beszélnél egy kicsit érthetőbben? - Kérdeztem összevont szemöldökkel.
-Fearne-nak nemsokára születésnapja lesz,gondoltam megfogadom Gwen tanácsát,és csinálhatnánk képeiből egy kiállítást.Úgyis a következő állomás Franciaország lesz - magyarázta értelmesebben.
-És,hogy szeretnéd elvinni a képeket?Mert anélkül nehezen lesz kiállítás - magyaráztam gúnyosan.
-Humoros vagy - mondta unott hangon. - Éppen ezért kellenétek ti - magyarázkodott tovább.
-Mi?Hogy érted,hogy mi? - Kérdeztem vissza értetlenül.
-Te és Gwen - mondta ki a másik nevet,amitől görcsbe állt a gyomrom.Mi van velem? - Ti fogjátok lekötni Feart - sóhajtotta megrökönyödve. - Ugye segítetek? - Kérdezte reménykedve.
-Persze - mondtam kis hezitálás után. - És Hazza - szólítottam régi nevén,mielőtt letette volna a telefont. - Szerezd meg a csajt - mondtam mosolyogva,és kinyomtam.Némára állítva a telefonomat nyúltam el mégjobban az ágyon,és vártam arra,hogy értem jöjjenek az álom manók...,de mivel valaki erőszakosan kopogott az ajtómon,ezért feleslegesen vártam azokat a nyomorultakat.Nyűgösen tántorogtam el az ajtóig,amit amikor kinyitottam,Danielle érzelmekkel teli arcát láttam magam előtt.Mielőtt bármit is mondhattunk volna egymásnak,egy nemes egyszerűséggel akkora pofont adott,hogy a nyoma biztos,hogy meglátszott. - Mi a ...? - Kezdtem bele,de aztán szorosan megölelt.
-Akkora egy seggfej vagy - mondta kissé mérgesen,amit nem értettem. - Gwen elmondta a csókot - magyarázta,ami miatt én égtem ezerrel. - Ne aggódj,nem tudja más rajtam kívül,és nem is fogja - nyugtatott meg azonnal.
-Köszönöm - mosolyogtam rá hálásan.
-De most mesélj el mindent részletesen!Miért,és hogyan jött ez az egész csók? - Kérdezte beljebb jőve a szobába.
-Dan,ez nem hiszem,hogy ezt pont veled fogom megbeszélni,merthogy ez férfi téma - célozgattam arra,hogy nem nagyon van kedvem beszélgetni senkivel.
-Értem én - nyújtotta rám a nyelvét. - De azért vigyázz,hogy mit teszel - figyelmeztetett kacsintva,és már ott sem volt...