3.fejezet: Hello London!

Hello Guys! :D

Na,amint látjátok meghoztam a következő részt,ami szerintem egy kicsit rövidebb lett mint az előző,de tartalmas.:))

xoxo Vicky

-Mindent bepakoltál? - Nézett rám Camille kérdőn,amin elnevettem magam.

-Cam,hármuk közül te vagy az,akinek több dolga van - forgatom meg a szemeimet.

-Gwen,kik az új szomszédaid? - Néz rám érdeklődve Fearne,én pedig értetlenül néztem a mellettem levő házra,ami előtt egy hatalmas költöztetőautó állt,oldalán a cég logójával.

-Fogalmam sincs - ráztam meg a fejemet bután. - De ideje lenne indulnunk,mert nemsokára indul a gép - mondtam ásítva,és miután beszálltunk a taxiba.Amikor a reptérre értünk,kedves mosollyal az arcomon nyújtottam át a sofőrnek a pénzt,aki apró mosollyal köszönte meg.

-Gwen,szólsz ha odaérünk? - Kérdezte meg tőlem Camille,aki éppen aludni készült,a felszállásnál.Válaszára bólintottam,és elővettem a táskámból az mp3 lejátszómat,és benyomtam rajta Nelly Furtado legújabb számát,és kinéztem az ablakon,az egyre távolodó San Francisco-t.

*10 óra múlva*

Már régen leszálltunk a gépről,és most itt állunk,hatalmas csomagokkal a szakadó esőben,és a hideg utcában.Én és Fearne gorombán néztünk Camillere.

-És most?Hogyan tovább? - Néztem gúnyosan a szőkeségre,aki kínosan mosolygott rám.

-Ne mondd,hogy nem hívtál taxit! - Mordult rá Fear.

-Szeretlek titeket! - Mondta továbbra is égő vörösen,mire mi elkezdtünk szitkozódni.

-Na jó!Mi lenne,ha bemennénk a legközelebbi kávézóba,ahol átmelegednénk,aztán majd ott kitaláljuk,hogy hogyan tovább - vetettem fel az ötletet némi gondolkozás után,amibe mindketten belementek.Ahogyan betértünk a legközelebbi Starbucksba,megkönnyebbülten ültem le a kis székre. - Cam,ugye van hol laknunk? - Tettem fel a legfontosabb kérdést,miközben a hajamból csavartam ki a vizet.

-Ami azt illeti... - húzta el a száját,de Fearne közbevágott.

-Tehát nincs - sóhajtott fel a lány,mire Camille lehajtotta a fejét.

-Oké,akkor én most elmegyek,kikérem a kávénkat,és mire visszajövök,keressetek valami hotelt ahol tudunk aludni - mondtam morogva,aztán elindultam a pulthoz. - Három capuccino lesz - vetettem oda lazán,rá sem nézve a kiszolgálóra.

-Három?Nem lesz az egy kicsit sok egy ilyen lánynak mint te? - Kérdezett vissza az illető,aki kiszolgált engem.

-Nem én iszom meg az egészet - forgattam meg a szemeimet,majd rá emeltem a tekintetemet az emberre,aki a hangjából ítélve fiú lehetett,és a sejtésem be is igazolódott,amint megláttam a pultosfiút. - Idevalósi vagy? - Vontam fel a szemöldökömet.

-Igen,de ahogyan elnézem te nem nagyon vagy jártas itt - mondta kuncogva,ami nekem is mosolyt csalt az arcomra. - Amúgy Jake - mondta kezét nyújtva felém,amit én készségesen elfogadtam.

-Oké,akkor Jake,tudnál ajánlani nekünk valami közeli hotelt? - Kérdeztem tőle már kedvesebben.

-Pár utcányira van egy hotel.Meglátjátok,mert a környéken csak az az egy van - mondta még mindig vigyorogva,és közben elém tolta a rendeléseket. - De ahogyan elnézem,rátok férne valami segítség,mert nagyon eláztatok - nézett végig rajtam.

-Túl élhető - vontam vállat,aztán visszabattyogtam a lányokhoz. -Van a közelben egy hotel - tettem le az italokat eléjük.

-A Change Hotel - mondták egyszerre.

-Honnan tudjátok? - Döbbentem le teljesen.

-Megkérdeztünk egy-két embert,amíg te a pultossal flörtöltél - magyarázta Camille.

-Nem flörtöltem vele! - Háborodtam fel pillanatok alatt.

-Akkor,ha megittuk,talán mehetnénk is - csapta össze a tenyerét Fear.Még egy kis ideig ültünk a kávézóban,aztán elindultunk felfedezni az új otthonunkat.Amint elértünk egy hatalmas épülethez,amire ki volt írva,hogy Change Hotel,bementünk és rögtön a recepcióshoz mentünk. - Jó napot! - Köszönt oda vigyorogva Fearne,de Camille rögtön elhúzta onnan a lányt,és így én voltam az akinek megeredt a nyelve.

-Helló!Három szobát szeretnénk kivenni - mondtam kedvesen mosolyogva,hátha nem lesz ilyen mogorva.

-Betelt - nézett végig undorodva a társaságunkon.Nekem ezerrel elkezdett pörögni az agyam,hogy vajon miképp tudunk szállást keresni,aztán beugrott valami.Felhúztam a kabátom ujját,és lerántottam magamról a csuklószorítót,amire neki elkerekedett a szeme.

-Nézze,nem akarok visszaélni ezzel,de mivel én is Payne vagyok,jó lenne ha adna nekem valami rühes szobát,hogy legyen hol aludnunk! - Fakadtam ki a végére,mire a megszeppent recepciós rám nézett.

-Értettem,akkor itt van a 445-ös,444-es,és a 443-as szobakulcs - nyomta a kezembe a kulcsokat,amiket elvettem a pultról,és elindultam a lányok irányába,akik kíváncsian néztek rám.

-Ez volt az utolsó,hogy én kértem kulcsot - morogtam idegesen,és mindkét lánynak a kezébenyomtam a fém tárgyat. - Ide sem jövünk többet - mondtam amikor már a lift ajtaja bezárult.

-Megmutattad? - Sóhajtott fájdalmasan Cam,de én csak halványan bólintottam egyet. - Nyugi,minden rendben lesz - simogatta meg a hátamat bíztatóan,mikor kinyílt a lift ajtaja.Fear és Camille vigyorogva rontottak be a szobájukba,a bőröndjeikkel együtt.Én fejcsóválva léptem be a 445-ös ajtaján,és valami elképesztő látvány fogadott.A tapéta hideg színe,és elképesztő motívumai könnyedén siklottak végig a falon,a krém színű kanapé a nappali közepén helyezkedett el,amivel szemben pontosan az erkély ajtaja nyílt ki.Az erkély ajtó mellett volt az ideiglenes hálószobám,amit könnyedén léptem át,és mentem be,de ott is csak bámulni tudtam.A hatalmas halványlila francia ágy volt az ajtóval szemben,ahogy benyitottam,de az ágy mellett volt még egy nagy gardróbszekrény is,ami illett a stílushoz.Mosolyogva vettem elő a laptopomat,amin azonnal felmentem twitterre.

Gwendolyn Payne: @CamilleMiller I hope you're happy :DD

Írtam ki,amire pár percen belül érkezett is válasz.

Camille Miller: @Gwen_Paynee Yes really! :P

Fearne Wright: @CamilleMiller and @Gwen_Paynee I think tomorrow I'm going to look for a doctor :D

Nevetve néztem az idétlen üzeneteinket,aztán kis idő múlva kikapcsoltam a gépemet,és hátradőltem az ágyon.Kezembe vettem a gitáromat,amit az egész úton magammal cipeltem,és nekikezdtem a Best Of Me-nek.Mikor énekelek,akkor az valahogyan megnyugtatóan hat rám.Amikor a végéhez értem a dalnak,sóhajtva nyitottam ki a szemeimet és ültem fel az ágyon,mikor hirtelen megcsörrent a telefonom.

-Holnap megyünk a fotózásra!! - Kiabált Camille teljes hangerőn a telefon túloldalán,amibe talán még a fogam is berezonált...

-Camille,megtisztelnél azzal,hogy nem szakítod ki a dobhártyámat? - Szóltam bele gorombán a telefonba.

-Jó bocsánat.De holnap délután egykor lenne a fotózás,és majd küldeni fognak értünk egy taxit - hallottam hangjában,hogy mosolyog.

-Rendben,viszont most leteszlek,mert éppen zuhanyozni készültem - hadartam neki,és válaszát meg sem várva kinyomtam a telefonomat.Gyorsan bezártam magam mögött a fürdőszoba ajtaját,és megengedtem a meleg vizet,amibe dideregve merültem el a nem kicsit forró vízben.Amikor kellően elmerültem a habokban,lehunytam a szemeimet,és erősen elkezdtem gondolkozni,hogy mit tegyek?Mit tegyek,hogy végre megtaláljam...az öcsémet?